Megvannak a paródiába hajló világháborús emlékhelypályázat legjobbjai

Nagyon úgy néz ki, hogy a Citadellát mégsem tarolják le, és a városligeti fák is fellégezhetnek, hogy nem lesz ott az új múzeumok mellett még egy baromi nagy központi emlékhely is az első világháború áldozatainak.

Legalábbis ezeket az elképzeléseket nem javasolta győztesnek az a bíráló bizottság, ami az építsünk egy nagy közös első világháborús emlékművet ötletpályázatra beérkező munkákat értékelte.

Mint megírtuk, a kormány szeretne végre egy olyan központi emlékhelyet, ami Magyarország összes első világháborús hősi halottjának állít kortalan emléket Budapesten. Az ötletpályázatra egészen elképesztő munkák is érkeztek, ezekről írtunk már bővebben.

A kiírás szerint a tervezett központi Emlékhely feladata, hogy

„a kollektív nemzettudat egyik legnagyobb erejű, ikonikus építészeti megnyilvánulása legyen”.

A bíráló bizottság tagjai szerint olyan pályamű nem született, amely minden vonatkozásban megfelelhetne a kiíró szándékainak, de hatot megvettek egymillió forintért, további hét pedig 300 ezer forintos elismerést kapott.

Sajnos a közönségszavazás lezárásával az emlékhelypályázat honlapjáról levették a beérkezett munkákat, de a legjobbakat be tudjuk mutatni.

Nart Építészeti Műterem Kft., javasolt helyszín: Józsefvárosi vasútállomás

A bizottság szerint: „Szép, átgondolt és akár teljes egészében megvalósítható terv, ami a többször előkerült ötleteket vonultatja fel: harctér-imitáció, lövészárok-rendszer, falán nevekkel, a komplexum tetején országzászló, az emlékezés tere és látogatóközpont. Élő, bejárható és sétára alkalmas - viszonylag nagy területű - emlékhely-komplexumról van szó”.

Ezt írják még róla: „A várostestbe beékelődő felhagyott MÁV területet közparki funkciót betöltő nagy összefüggő zöldfelületként alakítja ki. A lövészárkokat szimbolikusan megjelenítő terephasítékokban vezetett keskeny utakkal, a falakon elhelyezett feliratokkal a terv minden részletében és anyaghasználatában finoman árnyalt. A megemlékezés ünnepélyességét és az elkülönülés lehetőségét is biztosítja”.  

A bizottság szerint „kimondottan szerencsés helyszínválasztás több szempontból is. Egy nemrég felszabadult barna mezős terület feljavítása, a Nemzeti Sírkert közelsége, a tágas terület lehetőséget ad egy nagyvonalú koncepció elhelyezésére. Ugyanakkor problémát jelent, hogy a terület távlati hasznosítása még nem kiforrott. (Olimpiai falu vagy média falu). Az emlékhely kialakítása egy nagyvonalú koncepció kezdő lépése lehet.

Pozitív-negatív térplasztika, lövészárok tematikában a legszebb, jó helyszín de rendkívül pazarló terület használat, szépen megoldható részletekkel, legfőbb erénye, hogy nem idegenít el és több korosztálynak is egyszerre lehet érdekes.
Nagy léptékű, szerkezetileg tiszta, átgondolt alkotás. A megvalósítás költségei valószínűleg igen magasak, de ezek egy része a jelenleg még barnamezős terület fejlesztési költségei között is szerepelne”.

Ez a pályázat nyerte a közönségszavazást is.

Ritter Dániel, helyszín: Vérmező

Sokan nézték ki helyszínként a Vérmezőt, összesen hatan. Magáról a Déli melletti parkról a bíráló bizottság azt írta, hogy a helyszínt jó, ha az emlékmű nem eredményez túlzott beavatkozást a táji környezetbe.

Ritter ezt írta a saját munkájáról, a bírálóbizottság meg így a pályázatról:

„A Vérmezőre javasolt pályázatok közül a legjobb, és a lövészárokra javaslatot tevő pályaművek közül is a legjobban kitalált kompozíció. Jelentős hosszúsági mérete ellenére nem rontja el a park zöldfelületét. A parktól elválasztó két oldali vízfelület nagyvonalú megoldása az elkülönülésnek és az együttélésnek. Az Attila úttal párhuzamos kialakítás jó megközelítést tesz lehetővé. . Az emlékhely a park zöldfelületeit érintetlenül megőrzi és hosszan elnyúló vízfelülettel kellemes pihenő - találkozó - oktató - /iskola háttérben/ térré válhat a parkon É-D- irányban átvezető sétaút. Megjegyezve: az emlékhely térbeli kijelzése indokolt lenne.

A környezetével a legkiemelkedőbben harmonizáló, egyszerű, hatékonyan és gazdaságosan megvalósítható, mégis nagyvonalú és egyszerűségében is monumentális elképzelés, a vízmedence azonban üzemeltetési kihívásokat jelent.

Jó helyen van, jó ötletet valósít meg, az emlékmű-jelleg talán még erősíthető lenne” - írják a bírálók.

Per-AA Műterem Kft., Millenáris Park melletti jelenlegi parkoló

A lerombolt ipari minisztérium és a Ganz-csarnok helyén most parkoló van, park lesz majd, ide tervezték ezt az emlékhelyet.

A bizottság véleménye: „A hatalmas üres téren elhelyezett emlékmű "újszerűen steril" városképi látványa és horizontális, befelé forduló tömegformálása dramatikus hatással jeleníti meg az "elveszettek hiányát". A gondolat a falak és ajtók által körülzárt vadvirágos kertben /elíziumi mezők/ válik teljessé. A pályázat "elvont gondolatisága" várhatóan megosztó lesz, de a Millenáris Park közelsége és fiatal közönsége indokolja az "emlékezés" míves egyszerűségét a túlzott szakralitás helyett. A helyszín érdekes, hiszen a volt Ipari Minisztérium épülete helyén lévő parkoló valóban keresi a helyét a városon belül.


Nem csak korszerű, de bátor elképzelés is. A témától részben független, önálló városi látványosság, mely alkalmas lehet a fiatalok megszólításához.
Kristálytiszta gondolat, nagyvonalú, helyénvaló, egyszerű kortárs építészeti eszközök jellemzik, cserébe az üzemeltetésből fakadó kompromisszumok várhatók.
A legfőbb probléma a szimbolikus adottság kiküszöbölhetetlen jelenléte. A Mamut II. hatalmas tömege, a kereskedelmi funkció dominanciája ránehezedik a térségre.
Izgalmas gondolatok, kiváló megoldások, jó elhelyezés. Úgy tud emlékmű lenni, hogy közben nem "merevedik" be az emlékmű szerepbe, a különböző társadalmi szegmenseket, főleg a fiatalokat is involválja” - áll az értékelésben.

Keller Műterem Kft., Vérmező

Még egy vérmezős koncepció, látvánoysabb felszíni megoldással, mint az előző. A pályázat leírása itt olvasható.

A bírálóbizottság véleménye: „Jó helyszínválasztás a Vérmező. Letisztult, jelentés rétegeit tekintve talán túlságosan is egyszerű, sok múlik a részletmegoldásokon, anyagválasztáson, megvilágításon de megfontolásra érdemes.
Szellemes ötlet, megvalósítható szerkezet - bár egyes részleteiben nem eléggé átgondolt.
Az alkotás szokatlan térképzése alkalmassá teszi, hogy az emlékezés helyszíne legyen. A gondolat minimalizmusa nagyra értékelhető - az ünnepélyesség hiánya ugyanakkor feszültségben állhat a megbízói szándékkal. Elhelyezésében kiváló, megoldásában elegánsan egyszerű, merész, korszerű, látványos, igazi városképi elem, mely ugyanakkor kifejezi az emlékmű méltóságát is. Nem lehet elmenni mellette, s ez által emlékezésre késztet. ” 

Vadász Balázs, Hűvösvölgy

Az 1937-ben elkezdett, de a háború, majd a kommunizmus miatt soha be nem fejezett és üres épületbe, a hűvösvölgyi Magyarok Szentföld Templomába képzelte el az emlékhelyet Vadász Balázs.

A bíráló bizottság véleménye: „A Molnár Farkas által tervezett befejezetlen "Szent Föld templom" a hősöknek emléket állító ünnepélyes szakrális tér, mely a pályázók által javasolt nagyon érzékeny belsőtéri kialakítással, látszólagos excentrikus (nem város központi) elhelyezkedés ellenére vagy éppen azért igazi "nemzeti zarándokhellyé" válhat. A csendes belső tér, amelyet oszlopcsarnok és szépen kigondolt templom-épület vesz körül méltóságot sugall.

A Több jelentésréteggel bír, s mint ilyen szinte egyedülálló megoldás lehet az emlékhelyek sorában. Nemcsak méltó helyet ad az emlékhely számára, hanem meg is újít egy méltatlanul alul kezelt helyszínt és félbemaradt kultikus épületet. Külső és belső terei harmóniában vannak egymással, szimbolikája gazdag és a javasolt technika révén olvasható.
A műben szépen megmutatkozik a szakrális tér és az emlékezés ünnepélyessége.
Minden szempontból támogatható, gazdaságosan megvalósítható, egy régi műemlékvédelmi adósságot is törlesztő megoldás”.

Togay Can János, Gellérthegy déli oldal

Az értékelés: „Kiváló helyszín, mély gondolatokat felidéző megjelenítés, tökéletes térarányokkal. A "néma harangok" alkotta térkompozíció szinte része a táji környezetnek, - észrevétlenül elfordulva a város látványától a csendes DNY-i lejtő felé, ahol az "összetartozást" szimbolizáló kör, és a harangok térbeli látványa kiemelt hangsúlyt kap. Átgondolt, szimbolikus, de közérthető, ráadásul csatlakozik a Várkert Bazárban berendezett I. világháborús kiállítás "Harangok terme" elképzeléséhez. A leszerelt és ágyúnak beöntött harangok mindenki számára közismertek, kifejezik a veszteséget, az erőfeszítést és nem heroizálják a háborút, ugyanakkor méltón emlékeznek a hősökre. Egyszerű és látványos ötlet, ami ugyanakkor meglepő és elgondolkodtató. Hozzáad a kiválasztott városi térhez, önálló látványossággá válhat.

A rendkívül ötletes és kimondottan művészi javaslat ezúttal a leginkább emlékmű és nem emlékhely.
Eredeti, költői gondolat rengeteg jelentésréteggel, egyszerű kivitelezés és karbantartás, az anyagválasztás tovább gondolandó, nem szükséges bronzból elképzelhető más kortárs anyagból is például előregyártott beton, stb. amivel további jelentésréteget lehet belevinni
Jó helyszínválasztás, izgalmas kidolgozás. A Harangok kertje nem ütközik a Citadella kilátó szerepével. Jó ötlet, figyelemreméltó megvalósítás, önálló városképi elem is lehet belőle.”

Végleges döntés nincs, ezt a hat pályázatot tartja továbbgondolásra érdemesnek a bíráló bizottság. Az elképzelések szerint évente 4-5, elsősorban állami és katonai megemlékezést tartanának az emlékhelynél.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.