Recep Erdogan török elnök arról híres, hogy börtönbe dugja azokat, akik bírálni merészelik őelnökségét, sőt más országok állampolgárait sem kíméli: legutóbb egy német humoristát fenyegetett ötéves börtönnel, amiért gúnyverset írt róla.

Ezt elégelte meg a brit Spectator publicistája, aki Erdogan-gyalázó limerickversenyt hirdetett (a limerick kötött, ötsoros versforma, a briteknél felettébb népszerű, de a magyar irodalomban is csodálatos limerickek születtek.)

És mostanra meg is van a győztes, aki óriási meglepetésre nem más, mint Boris Johnson, London városának excentrikus expolgármestere.

Johnson a következő pályaművel nyert:

There was a young fellow from Ankara
Who was a terrific wankerer.
“Till he sowed his wild oats,
With the help of a goat,
But he didn’t even stop to thankera.

Szerkesztőségünk azonnal lázba jött a verstől, több műfordítás is született, az első Bede Mártoné:

A török férfi városa Ankara
Egész nap ment nála a faszvera
Míg a magjait elültette
Egy csinos kis kecske
És ő annyit sem mondott: Kösszera

A másik Magyari Péteré:

Van egy csávó, török basa
Folyton feláll metélt fasza.
Veri, mint egy vad janicsár,
Kecskéjéhez kéjesen áll,
"Mekegjél csak" hörög, s bassza.

Illetve, szintén Magyari tollából:

Volt egy csávó, ankarai,
Izmosak az alkarjai,
Hiszen tagját annyit verte.
És gidáját úgy nevelte,
Hogy kéjtől szántottak rajta a karmai.

És Erdélyi Péter kísérlete:

Török fickó Recep Tayip
Szerette ha faszát verik
A kedvence volt egy kecske
Ha tehette, rátermelte.
Aztán kerülte pár napig.

A móka itt természetesen nem áll meg: Tóth Krisztina, Varró Dániel, Nádasdy Ádám, illetve kedves olvasók, riadó! A pályaműveket kommentbe vagy a megirom@444.hu-ra várjuk, a legjobbakat természetesen közöljük!

(Megjegyzés: Én személy szerint igen kedvelem Recep Erdogant, államférfiúi munkásságát és emberi kvalitásait egyaránt nagyra tartom, csakúgy, mint a török és magyar nép őszinte, megbonthatatlan barátságát. Hajrá Elnök úr, Hajrá, Törökország!)