Nem ismerhetjük meg azt a papírt, amiért évi 60 milliót fizetnek a Pallas-alapítványok és az MNB Matolcsy unokatestvére cégének

gazdaság
2016 május 20., 10:32
comments 73

A Bankonzult Kft. – ez a fő cége Szemerey Tamásnak, aki Matolcsy György unokatestvére és bridzspartnere, továbbá van egy bankja, amivel főleg saját érdekeltségeit és unokaöccseinek baráti körét finanszírozza – minden hónapban előállít valamit, amit a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” nevű dolognak hívnak.

Ezért a dologért – nem szeretném azt írni, hogy „elemzés”, de erről később – mind a hat Pallas Athéné alapítvány (PADA, PADS, PADOC, PAGEO, PADI, PADMA) fizet egyenként havonta 750 ezer forintot, a Magyar Nemzeti Bank pedig ugyanezért havi 500 ezret (ők valamiért kedvezményt kaptak).

Innen nem nehéz kiszámolni, havi ötmillió, évi 60 millió forintunkba kerül, hogy ez a dolog hét példányban eljusson ezekre a helyekre.

A Bankonzult Kft-nek biztos, hogy nagyon fontos ez a bevétel. A központi cégnek ugyanis mindössze 162 millió forint nettó árbevétele volt 2014-ben, amiben a fenti kifizetés arra az évre jutó része is benne van (az évet 4,7 millió forintos veszteséggel zárta a cég). Ez arra is utal, hogy az MNB-n és az alapítványokon kívül más annyira valószínűleg nem érdekelnek a pálinkás bonbonban, balatonfüredi vendéglátásban és egyebekben is érdekelt Szemerey-cégcsoport meglátásai.

Matolcsy György a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy unokatestvére cégének kiadványai „olyan információkat tartalmaznak, amelyek nagyon fontosak a pénzügyi döntések meghozatalához.”

Na de mi az istenről van szó?

Ez érdekelt, amikor megkértem az alapítványokat, hogy küldjék el nekem ezt a dolgot, vagy legalább hadd nézzem meg a helyszínen. Ha már adófizetőként én is fizetek érte, a magyar nyilvánosságot alkotó adófizető-társaimmal együtt.

Egyelőre úgy áll a dolog, hogy nem nézhetem meg. Ezt a választ kaptam:

„Az alapítványok a szerződő fél kifejezett – alábbiakban hivatkozott – tiltó nyilatkozata miatt az elemzéseket nem adhatják ki.”

Kaptam viszont válaszként két bekezdésnyi kontextust, és egy döbbenetes elnagyolt termékleírást.

A Pallas alapítványok szerint a Bankonzult Kft.-nek van több „rendszeresen értékesített, stratégiai döntéseket támogató, elemzéseket tartalmazó terméke” is, ezek mellett árulják az országos piacon a rejtélyes „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” című havi kiadványukat.

Ezt a kiadványt, írják, „elsősorban olyan magyar pénzügyi befektetésekkel rendelkező intézmények, vállalati befektetők és a pénzügyi szektor szereplői rendelik meg, amelyek befektetési döntéseik során releváns, megalapozott gazdasági és pénzügyi háttérelemzésekre kívánnak támaszkodni”, továbbá „segítségül szolgál a rövid-, közép- és hosszútávú stratégiai döntések meghozatalában” és „széles témakörben történő feldolgozása alkalmas befektetési stratégiák kialakításához és folyamatos felülvizsgálatához.

De hiába fizetnek érte közpénzzel, a tartalmukat nem ismerhetjük meg. Méghozzá ezért:

A szerződés tárgyát képező elemzés anyagai olyan információkat foglalnak magukba melyek nyilvánosságra hozatala a társaság piaci és gazdasági érdekeit sértené, az üzleti tevékenység végzése szempontjából sérelmet okozna, ezek üzleti titoknak minősülnek, továbbá a szerződés rendelkezése alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, így a havi elemzések kiadáshoz a társaság nem járul hozzá, viszont a mellékelt kiadvány tartalmát bemutató leírás kiadható.

Tehát üzleti titok és szerzői jogi védelem.

Monetárispolitika és szuverén irányok

Megkaptam viszont a termékleírást. Ebből kiderül, hogy közgazdászok (sőt, „közgazdászokból álló munkacsoport”) állítja elő a kiadványt, sőt, konzultálni is lehet velük. A kiadványban vannak ábrák (!) is, azaz

„Az elemzésre kerülő trendek jól szemléltető ábrakészlettel együtt kerülnek kiadásra.”

Elsősorban a magyar makrogazdasági környezet elemzésére, a monetárispolitikai (sic!) trendek kiértékelésére, valamint a jelenlegi és várható kamatkörnyezet alakulására összpontosítanak”, ami már csak azért is érdekes, mert a monetáris politikát Magyarországon az elemzés megrendelője, a Magyar Nemzeti Bank alakítja. De „nagy hangsúly kerül” a nemzetközi pénzügyi folyamatokra, az elemzések „nemzetközi kitekintést is nyújtanak”.

Az elemzés főbb témakörei – ebből a termékleírás 12-re utal, de csak 10-et említ – közé tartozik az „Éppen aktuális gazdasági témák” is.

Az elemzés figyelembe veszi a „szuverén kockázatú irányokat”, bármit is jelentsen ez. A lényeg viszont az, hogy az elemzés segítségével optimalizálhatja a befektetések hozamát és felkészülhet a kockázatokra a megrendelő.

Azt, hogy mi az elemzés haszna, így mutatja be pontokban a Bankonzult Kft. termékleírása:

  1. „Befektetési stratégia kialakításához és rendszeres felülvizsgálatához kiemelten fontos az elemzői támogatás.
  2. A nagyméretű pénzügyi befektetésekkel rendelkező gazdasági szereplők számára különösen fontos egy hatékony és megalapozott befektetési stratégia, hiszen a szervezetek éves költségvetése a befektetési hozamoktól is függ.
  3. Költséghatékonysági okokból is indokolt a pénzügyi piac elemzés, nyomon követés kiszervezése, mivel így a megrendelők egy adott témára szakosodott csapat munkájára számíthatnak, nem kell erre külön saját, több főből álló elemzői csoportot fenntartani és koordinálni.
  4. Mindezeken túl a kiadványban is érintett, a megrendelőnél felmerülő aktuális gazdasági témákban, szakmai segítségre, személyes konzultációra is lehetőségük van.”

Nos, tehát ezért fizet ki az ország elemzőinek javát foglalkoztató Magyar Nemzeti Bank évi 60 milliót.


Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.