Vagy a németek teljesen hülyék, vagy nagyon meg fogjuk szívni
2014 április 18., 09:43
Németországban már olyan sok a megújuló energiaforrás, hogy korlátozni kell
A Németországban 2002-ben indított Energiewende (kb. energiafordulat) egy 2011 óta nagy kormányzati lökéssel felpörgő nagy terv, aminek a lényege, hogy Németország szinte teljesen átálljon megújuló energiaforrásokra. 2022-re bezárnák az összes atomerőművet, 2050-re az 1990-es állapothoz képest legalább 80 százalékkal csökkentenék a széndioxid-kibocsájtást, és míg 2030-ra a megtermelt áram fele megújuló forrásból lenne, addig 2050-re már a 80 százaléka szél-, nap- és vízenergiából származna.
Abban bíznak, hogy megtérül a hosszú távú befektetés
Németország rengeteg pénzt fektet a tervbe, hogy elsősorban szélerőművekre, másodsorban napelemekre álljanak át, és ezt az összes párt meg a lakosság túlnyomó többsége is támogatja. Több érv szól az elképzelésük mellett:
- A környezetvédelmi megfontolások szerint lassítanák a klímaváltozást, illetve nem kellene tartaniuk a fukusimaihoz hasonló atomkatasztrófától.
- A nemzetbiztonsági cél az, hogy a német gazdaság ne függjön a külföldi üzemanyagtól.
- A megújuló erőművek kiépítése drága, de ha a rendszer kiépül, akkor a várakozásaik szerint szinte ingyen juthatnak áramhoz, hiszen nem kell hozzá üzemanyag, és az is kecsegtető, hogy ha a terv bejön, megújulókban világelsők lehetnek, és erre a technológiára meg fog nőni az igény.
Az energiafordulat még mindig gőzerővel dübörög: míg 2014-ben az energiaforrások 28 százaléka volt megújuló, addig tavaly már a 33 százaléka. Idén május 8-án pedig, egy napos és szeles napon, 13 óra körül Németország ország megújuló energiaforrással dolgozó erőművei az országosan fogyasztott 63 GW-ból 55-öt (87 százalékot) állítottak elő, tehát pár óráig az áram ára elméletileg negatív volt. Persze ez csak azért történhetett, mert az ország energetikai rendszere egyelőre nem képes elég gyorsan reagálni az ilyen helyzetekre. Az atomerőműveket meg a szénerőműveket nem lehet ennyire gyorsan lekapcsolni, így ezek úgy is működtek, azaz termelték az áramot, hogy arra épp semmi szükség sem volt.
De vannak, akik szerint a terv már rég be is dőlt
Sok kritika is érte az energiafordulatot. Mivel az állam hatalmas támogatást ad a megújulóenergia-piac felpörgetésére, óriásiak a költségek is, ezeket pedig főleg az emberekkel fizettetik meg: a rezsicsökkentéssel szemben itt a sok áramot használó ipar kap kedvezményeket, és a háztartásoknak kell egyre többet fizetniük. Ráadásul orzasztóan bonyolult lett a német árampiac, ugyanis a sokfajta kedvezmények és rendszerek miatt több mint 4000-féle ára van az áramnak, ami sokak szerint teljesen átláthatatlanná teszi a rendszert.
Szintén probléma, hogy egyelőre nemhogy csökkent volna, de még nőtt is a széndioxid-kibocsátás. Ezt a megújuló energiaforrások legnagyobb problémája okozza: ha sokat süt a nap, és sokat fúj a szél, akkor ugyan nagyon sok áram termelődik, de amikor nem is süt, és nem is fúj, akkor semennyi sem. Emiatt olyan kiegészítő erőművekre van szükség, amiket könnyű gyorsan bevetni vagy leállítani. Az egyik legolcsóbb ilyen pedig a szénerőmű. Így minél nagyobb a megújuló energia aránya a német piacon, annál fontosabbak lettek a nagy ingadozásokat kiegyenlítő szénerőművek.
Ennek a leküzdése nagyon fontos feladat, a németek abban bíznak, hogy a jövőben az áramot a mostani, többnyire ráfizetéses technikák helyett egyszerűen, olcsón tudják tárolni. A németekhez hasonlóan a dánoknál is előfordult már olyan, hogy a szélerőműveik több energiát termelnek, mint amennyit az ország képes elfogyasztani, ők a felesleget a németeknek, a norvégoknak és a svédeknek adták el. Portugália pedig még nagyobbat dobott, amikor május 7-én, szombat reggel 6:45-től május 11-e, szerda délután 17:45-og csak megújuló energiából fedezte a teljes szükségletét. A portugálok már 1994-ben leálltak a szénégetéssel, és újabban Nagy-Britanniában is nullára csökkent a szénerőművekben termelt energia mennyisége.
Állami korlátozás jön, nehogy túlteljesítsék a tervet
„Hosszú utat tettünk meg” – mondta Angela Merkel német kancellár, aki most megegyezett a 16 német tartomány vezetőivel a megújuló energiát szabályozó törvény módosításáról, amivel csökkentenék a költségeket, de egyúttal lassítanák a megújuló energiaforrások bővülését is. Attól tartanak, hogy különben túlteljesítik a 2025-ös célt: addigra kellene elérni a megújuló energiaforrások arányát 40-45 százalékra. A tartományok a kormánnyal szerdán abban állapodtak meg, hogy a belföldi szélerőművek kapacitását évi 2,8 gigawattban maximalizálják, és hogy Észak-Németországban csak bizonyos mennyiségű kapacitásbővítést fognak engedélyezni, nehogy túlterheljék az elektromos hálózatot, illetve hogy mérsékelni tudják az energiaárak növekedését. A kritikusok szerint a mostani lépés veszélybe sodorhatja az ország hosszú távú energiacéljait, és kockázatot jelent a szektor munkahelyeire.
A tárgyalások nem voltak zökkenőmentesek. A kormány például most sem tudott megállapodni a tartományokkal a leginkább Bajorországot érintő biomassza-erőművek korlátozásairól, de Merkel szerint ebben is meg fognak egyezni. A javaslatok a következő hetekben kerülhetnek a kormány elé, és ha elfogadják őket, akkor a módosítások már 2017 legelején életbe léphetnek.
Magyarország egyébként teljesen más úton jár. Az Eurostat adatai szerint tavaly az Európai Unióban Magyarországon volt a legkisebb a teljes áramtermelésen belül a megújuló források aránya. A magyar kormány inkább az orosz gázban és az atomenergiában hisz, még a sokadik tanulmány is állítja, hogy Paks 2 biztosan ráfizetéses lesz.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.