Egy magyar offshore bank titkait is rejtik a Panama-iratok

Venezuela partjainak közelében, a dél-karibi Saint Vincent és Grenadin-szigetek egyik apró szigetén egy tengerre néző, napsárga villában egy különös bank ügyintézői teszik a dolgukat. Offshore cégeknek nyitnak számlát, más bankokkal egyezkednek, és ha elakadnak valamivel, kapcsolatba lépnek a budapesti társirodájukkal. A Loyal Bank tulajdonosa ugyanis magyar, és évekig Budapesten éltek a bank legfontosabb döntéshozói is.

A tulajdonost Hujber Ottónak hívják, aki a ’90-es években a legbefolyásosabb magyar üzletemberek közé tartozott, és az MSZP vállalkozói tagozatának vezetője is volt. Mostanra leáldozóban van a csillaga, több projektje is megbukott, legutóbb pedig azzal került be a hírekbe, hogy egy csaló arany helyett trombitarezet adott az érdekeltségébe tartozó banknak egy hitel fedezeteként.

Hujber Ottó a Direkt36-nak megerősítette, hogy ő tulajdonosa a Loyal Banknak, és azt mondta, a bankból származó bevételei után Magyarországon adót fizet. „Megítélésem szerint ez személyes adatnak számít, de tájékoztatom, hogy az elmúlt öt évben 264,7 millió forint Loyal Bankból származó jövedelem után adóztam Magyarországon” - írta Hujber.

A Panama-iratok nemcsak azokat a korábbi sajtóértesüléseket erősítették meg tényszerűen, hogy a Loyal Bank Hujber érdekeltsége, hanem emellett minden korábbinál részletesebb betekintést adnak ennek a pénzintézetnek a működésébe. Kiderül például, hogy a bank több tízezer ügyfele között néhány évvel ezelőtt még legalább 2300 magyar is volt, rengeteg orosz és japán ügyfél mellett, ahogy az is, hogy legjobb éveiben a bank több mint 5 millió dollár profitot (1,3 milliárd forint) hozott.

Az iratokban vannak arra utaló információk is, hogy a Loyal Banknál olyan cégek is nyithattak számlát, amelyek valódi tulajdonosa rejtve maradhatott a pénzintézet előtt is. Nyugati országok kormányai és nemzetközi szervezetek évek óta küzdenek ennek a visszaélésekre lehetőséget adó gyakorlatnak a felszámolásáért, és a legújabb szabályok szerint a bankoknak már nem is csak gyűjteniük kell a tulajdonosi adatokat, hanem meg is kell osztaniuk azokat a hatóságokkal. Kérdésünkre a Loyal Bank azt állította, hogy a valódi tulajdonos felfedése nélkül nem lehet náluk bankszámlát nyitni, és az ennek az ellenkezőjére utaló dokumentumok csak félreértéseken alapulhatnak.

A Loyal Bank tevékenysége miatt két európai országban is figyelmeztetést adtak ki a helyi hatóságok illegális működés gyanújával, de a Loyal Bank mindkét esetben tisztázta magát. Legalább az egyik figyelmeztetés eljutott a magyar pénzügyi felügyelethez is, de arról ellentmondásos információk vannak, hogy a felügyelet tartott-e valaha ellenőrzést a képviseletnél.

A Loyal Bankkal kapcsolatos belső dokumentumok a Panama-iratok néven elhíresült több mint 11 millió fájllal együtt szivárogtak ki egy offshore cégek alapításával és gondozásával foglalkozó panamai ügyvédi irodától, a Mossack Fonsecától. A dokumentumokat a Süddeutsche Zeitung szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró hálózattal. Az iratokat feldolgozó óriási nemzetközi projektben Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt. Mi írtuk meg, hogy voltak offshore érdekeltségei a fideszes Horváth Zsoltnak és az MSZP-s Boldvai László feleségének, valamint több magyar üzletembernek is.

Egy pártközeli vállalkozó

A Loyal Bankot 1997-ben jegyezték be a Saint Vincent és Grenadin-szigetek pénzügyi hatóságánál, 2 millió dolláros tőkével (1997-es átlagárfolyamon 413 millió forint), bár a karibi szigeten a bankalapításhoz százezer dollár letétbe helyezése is elég. A bankvilágban ezek nem számítanak jelentős összegnek, Magyarországon például abban az időben kétmilliárd forintos tőke alatt nem is lehetett bankot alapítani.

Hujber a Direkt36-nak azt állította, hogy a bankot ő alapította, és a kezdetektől ő a pénzintézet egyedüli tulajdonosa.

A HVG már 2002-ben foglalkozott a bank tulajdonosi hátterével egy pénzmosásról szóló mellékletében. A cikk – amelyet az Átlátszó idézett fel egy nemrég megjelent cikkben - írásának idején a bank tulajdonosa egy liechtensteini családi alapítvány, az Ost-West Stiftung volt. Az alapítvány kuratóriuma a Hujber Ottóból, a feleségéből és egy Schneider István nevű emberből állt, de aláírási joga csak Hujbernek volt.

A ’90-es években Hujber a legismertebb és legbefolyásosabb magyar üzletemberek közé tartozott. Bár az MSZP-be nem lépett be, 1993 és 1997 között ő volt az ebben az időszakban részben kormányon is lévő párt vállalkozói tagozatának vezetője. Kulcsszereplője volt a kor egyik legnagyobb üzletének, az orosz államadósság lebontásának is, amely végül a magyar állam számára kedvezőtlenül zárult, mert több cég nem fizette ki a megvásárolt államadósság árát. Hujber több cége is részt vett az üzletben, és jelentős adósságot halmozott fel az állammal szemben. Az időközben már felszámolt, az érdekeltségébe tartozó Petroltank Rt. 923 millió forintot nem fizetett be soha az államkasszába, közölte a Nemzetgazdásági Minisztérium.

A tartozás tényét Hujber a Direkt36-nak megerősítette, de hozzátette, hogy az államadósság lebontásában résztvevő a többi cége – a Vagonlízing és az Agrolízing – az utolsó fillérig megfizette az adósság árát az államnak.

Rejtőzködő tulajdonosok

A Loyal Bank a honlapján azzal a fennkölt szlogennel hirdeti magát, hogy „globális elérés, helyi törődés”. A hozzájuk hasonló offshore bankoknak azonban vannak ennél kézzelfoghatóbb előnyei is. Egy neves nemzetközi kutatókból álló, adóelkerüléssel foglalkozó csoport és civil szervezet, a Tax Justice Network egy tanulmányában azt írta, az offshore helyszíneken félrerakott pénz sokkal kevésbé van kiszolgáltatva a gazdasági és politikai válságoknak, illetve az utóbbi esetén a hatóságok nem tudják befagyasztani vagy leemelni a pénzt. Már csak azért sem, mert nagyon valószínű, hogy sosem találják meg.

A Panama-iratok emellett arra utalnak, hogy a Loyal Bank azon pénzintézetek közé tartozott, ahol az ügyfelek könnyedén és akár titkolózásba burkolózva tudtak bankszámlát nyitni. Erre lehet következtetni többek között egy emlékeztetőből, amely egy egy olyan 2010 februári találkozóról készült, amelyen a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda munkatársai találkoztak a Loyal Bank akkori elnökével, Stephen Kostyallal.

„Kostyal azt mondta (a Mossack Fonseca munkatársának), hogy a számlanyitáshoz elég csak a cégek igazgatóinak vagy részvényeseinek közjegyző által hitelesített útlevélmásolata, egy címüket bizonyító dokumentum és egy ajánlólevél a bankjuktól, amelyet kiválthatnak 3 havi bankszámlakivonattal vagy egy szakmai ajánlólevéllel, ha nem tudják beszerezni a banki ajánlást” – áll az emlékeztetőben, amely szerint a Loyal Banknál a számlanyitáshoz elegendő, ha az adott cég alapításával kapcsolatos iratokat, illetve tisztviselőinek és részvényeseinek névsorát megkapják.

Az offshore cégek többségénél azonban ezekből a nevekből nem derül ki, hogy valójában ki a tulajdonos, azaz kié a bankszámlán lévő pénz. Az ilyen társaságoknak a tisztviselői és részvényesei is csak névlegesen töltik be ezeket a pozíciókat. A számla valódi birtokosa az offshore-cég valódi tulajdonosa, az emlékeztető szerint azonban a Loyal Bank-os számlanyitáshoz ennek felfedésére nem volt szükség, miközben csak így van mód megtudni, hogy ki áll egy cég és a hozzá tartozó számla mögött.

A Loyal Bank rendkívül könnyedén zajló számlanyitási gyakorlatáról a kanadai Toronto Sun is írt cikket. A lap újságírói azt próbálták ki, mennyire könnyű offshore céget alapítani és offshore bankszámlát nyitni. Ez elég egyszerűnek bizonyult egy belize-i offshore szolgáltatón keresztül, amely a cégük létrehozása után a Loyal Bankhoz irányította őket, ahol minden fennakadás nélkül, Kanadából nyitottak a cégüknek egy számlát.

A Direkt36-nak küldött válaszaiban a bank jelenlegi vezérigazgatója, Linda Bullock tagadta, hogy valódi tulajdonos felfedés nélkül lehet náluk számlát nyitni, és hosszasan kifejtette, hogy a banknak rendkívül szigorú „Ismerd az ügyfeledet” irányelvei vannak, amelyeket egyebek mellett az OECD és a EU átláthatósági és pénzmosás elleni irányelveire alapoztak, és minden Saint Vincent-i törvénynek megfelelnek. Bullock szerint azzal is védekeznek az ellen, hogy például adóelkerülésre használják a cég szolgáltatásait, hogy Saint Vincent több adóinformációs nemzetközi hálózatnak a tagja, ezért önként és rendszeresen szolgáltat információt az országban adózó offshore vállalatokról.

Bullock szerint a Kostyál-találkozóról szóló feljegyzés is téves információkat tartalmaz. „Csak arra tudok gondolni, hogy a Mossack Fonseca félreértelmezte a volt bankelnökünk szavait. Tizenkét évig vezettem a Loyal Banknak azt az osztályát, amely a jogi szempontoknak való megfeleléséért volt felelős, ezért biztosíthatom, hogy a hasznohúzó tulajdonos felfedése mindig is kötelező volt ”- reagálta Linda Bullock a Mossack Fonsecától kiszivárgott emlékeztetőre. Kostyal a Direkt36-nak megerősítette, hogy találkozott a Mossack Fonseca képviselőivel, de nem emlékezett részleteiben arra, miről beszélgettek.

A terjeszkedés évei

A Loyal Bank már az 1997-es alapítás után egy évvel megnyitotta a budapesti irodáját, a 2000-es évek közepén pedig egy panamai képviselet nyitásával szerettek volna újabb lendületet adni a pénzintézetnek a cég vezetői. Vélhetően ekkor vált szorosabbá a kapcsolatuk a Mossack Fonsecával. A panamai képviselet megnyitásához ettől az ügyvédi irodától kértek segítséget, és a Loyal Bank egyik képviselője el is utazott Panamába. A kiszivárgott iratokból azonban az derül ki, hogy nem tett túl jó benyomást az ottani partnerekre.

„A panamai bankfelügyelet egy munkatársa, Amauri Castillo találkozott a Loyal Bank egyik képviselőjével a panamai fiók megnyitásának ügyében. Castillo szerint a bank képviselője nagyon informálisan és kevéssé professzionálisan viselkedett. Nem adott névjegykártyát sem, így Castillo a nevére nem emlékszik” - írta a Mossack Fonseca egyik Loyal Bank ügyeit egyengető munkatársa e-mailben egy kollégájának. A panamai képviselet alapításából végül semmi nem lett, mert annyira lassan haladtak az ügyek a panamai bankfelügyeletnél – előfordult például, hogy hónapokig csökkentett üzemmódban dolgoztak energiaellátási problémák miatt -, hogy a Loyal végül megszakította a folyamatot.

Bár a panamavárosi képviselet terve dugába dőlt, a több ezer kiszivárgott e-mailből úgy tűnik, hogy a Mossack Fonseca és a Loyal Bank között legkésőbb 2009 óta biztosan sikeres és intenzív üzleti kapcsolat volt. Az offshore szolgáltató a Loyalhoz kötődő több offshore cég alapításánál segédkezett, illetve rendszeresen ajánlotta a bank szolgáltatásait az ügyfeleinek, köztük a volt varsói főpolgármesternek, Pawel Piskorskinak is, bár az nem derült ki az iratokból, hogy végül ő is a Loyal Bankot választotta-e.

Japánok, oroszok, csehek

A Karib-tengeri adóparadicsomból induló Loyal Bank viszonylag dinamikusan fejlődött: az első hat évükben 10 ezer ügyfelet szereztek, 2012-re pedig már csaknem 60 ezer ügyfelük volt. Bár ez a nagyobb bankokhoz viszonyítva elenyésző – az OTP-nek például 4,7 millió ügyfele van -, azért az ötödik legnagyobb magyar bankkal, az MKB-vel már összemérhető: nekik 196 ezer lakossági, összesen pedig körülbelül 255 ezer ügyfelük volt 2015 első felében.

A Loyal Bank bevételei az ügyfélszámmal együtt folyamatosan nőttek, de a bank először csak 2006-ban termelt profitot, ekkor vettek ki a részvényesek először osztalékot (a kiszivárgott dokumentumokból az nem derült ki, hogy mennyit).

Egy belső kimutatás szerint a bank ügyfélköre vegyes. 30 százalékuk különböző offshore paradicsomokból származik, a második legnagyobb csoport pedig a japánoké. 2012-ben a Loyal Bank ügyfeleinek 15 százaléka volt japán, és ők annyira fontosak, hogy a budapesti ügyfélszolgálatukon van japánul beszélő ügyintéző is.

Szintén a bank egy jelentéséből derül ki, hogy Oroszországot tartják az egyik legfontosabb piacuknak. Bár 2012-ben még csak ügyfeleik alig 5 százaléka volt orosz, láthatóan jelentős erőforrásokat fektettek az orosz ügyfelek meghódításába, és úgy tűnik, egyébként is vannak kötődéseik Oroszországhoz. A budapesti képviseletük ügyfélparkolójában például egy májusi napon egy olyan városi terepjáró is állt, amelynek egyedi rendszámának betűi (RUS) Oroszországra utaltak. Hujber útlevélmásolatából pedig kiderül, hogy rendszeresen utazott üzleti vízummal Oroszországba az elmúlt években.

Az ügyfelek között akadt néhány ellentmondásos hátterű cég is. A Loyal Banknál nyitott bankszámlát több cégnek például a cseh kötődésű, de Floridában működő Waberia nevű offshore szolgáltató cég is. A Waberiáról a Panama-iratok nyilvánosságra kerülésekor sokat cikkezett a cseh sajtó, ugyanis a cég hozta létre egy egykori cseh ügyész offshore cégeit.  A Loyal Bank ügyfele volt egy nagy hozamú befektetéseket kínáló orosz cég is, amely szerepel a francia piacfelügyeleti hatóság kockázatos pénzügyi szolgáltatókat felsoroló feketelistáján is. A GMT Invest nevű cég még reklámot is csinált a Loyal Banknak a saját YouTube csatornáján. A GMT Invest honlapja nem működik, a Loyal Bank pedig azt mondta, nem nyilatkozhatnak az ügyfeleikről.

Napszemüveg a fényes kilátások ellen

Az iratokból úgy tűnik, hogy a cég néhány évvel ezelőtt volt a csúcson. Egy 2012-es, a KPMG által auditált pénzügyi jelentés szerint a bank körülbelül 1,3 millárd forint profitot termelt abban az évben. „Annyira fényesek a kilátásaink, hogy folyton napszemüveget kell hordanunk” - írta ekkor a Loyal Bank az üzleti stratégiájában. Egy évvel később azonban már olyan súlyos problémákkal küzdöttek, amelyek miatt ügyfeleik hónapokon át nem fértek hozzá a pénzükhöz.

„A számlát megnyitni nagyon könnyű volt, de használni már sokkal nehezebb. Állandóan változatták a levelezőbankokat [amelyek ahhoz kellenek, hogy egy bank különböző devizákban tudjon utalni], és az is előfordult, hogy körülbelül egy évig egyáltalán nem fértem hozzá a Loyal Bank-os számlámhoz” – idézte fel a bank egyik korábbi magyar ügyfele a Direkt36-nak. „Sem onnan, sem oda nem tudtam utalni. Az ügyfélszolgálat folyamatosan nyugtatott, hogy meg fogják oldani a problémát hamarosan, de én inkább megszüntettem a számlát” - mondta a férfi, aki csak azzal a feltétellel beszélt a tapasztalatairól, ha nem közöljük a nevét. A bank vezetője elismerte, hogy néhány hónapig valóban nem fértek hozzá az ügyfeleik a pénzükhöz.

A magyar ügyfél nem volt egyedül a rossz tapasztalatokkal. A szolgáltatások akadozása miatt sok a negatív komment a Loyal Bankról az offshore cégekkel és bankokkal foglalkozó internetesen oldalakon és fórumokon, de az anonim hozzászólások mellett ez a jelenség tükröződött az ügyfelek számának alakulásán is: 2015-re 32 ezerre csökkent.

A bank ugyanakkor állítja, hogy más oka volt az ügyfélszám drámai visszaesésének. „Ebben az időben a bank az új üzletstratégiájának megfelelően felülvizsgálta az ügyfélkörét, és néhány kapcsolatból kilépett”, indokolták az ügyfélkör csökkenését a Direkt36-nak. Feltettünk több kérdést erről a döntésről, de ezekre a bank egyelőre nem válaszolt.

Közben akadtak problémái a Loyal Banknek egyes országok hatóságaival is. A gibraltári és a szlovákiai pénzügyi felügyelet is figyelmeztetést adott ki a bankkal kapcsolatban, ugyanis szerintük engedély nélkül nyújtott banki szolgáltatásokat ezekben az országokban. Ezeket a figyelmeztetéseket később mindkét állam visszavonta, mert a Loyal Bank tisztázta a helyzetet, tájékoztatták a hatóságok a Direkt36-ot e-mailben.

A gibraltári pénzügyi hatóság figyelmeztetése a visszavonás ellenére jelenleg is szerepel még az MNB pénzintézetekről vezetett adatbázisában a Loyal Bank neve alatt. A MNB sem a gibraltári figyelmeztetés beérkezése után, sem azóta nem végzett ellenőrzést a Loyal Bank hazai képviseleténél. „Az MNB piacfelügyelési tevékenysége keretében vizsgálhatja meg, hogy egy társaság vagy magánszemély végez-e jogosulatlan pénzügyi tevékenységet Magyarországon. A jegybankhoz az elmúlt időszakban nem érkezett magyar nyelvű ügyfélbejelentés, esetleg más piaci vagy egyéb szereplőtől kapott jelzés arra vonatkozóan, hogy az említett névvel jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást nyújtanának itthon hazai ügyfélkör számára” - írták válaszukban.

Linda Bullock ezzel szemben azt állítja, hogy a magyar hatóságok többször is végeztek náluk ellenőrzést, de mindent rendben találtak. Bullock nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ezeket az ellenőrzéseket az MNB vagy pedig a korábbi ellenőrző hatóság, a PSZÁF végezte-e. Az  MNB közölte, hogy mióta átvették a PSZÁF-tól a piacfelügyeletet, nem ellenőrizték a Loyal Bank képviseletét. Arra a kérdésünkre viszont nem válaszoltak, hogy a PSZÁF idején volt-e ellenőrzés a banknál.

A Loyal Bank egyébként láthatóan törekszik arra, hogy elkerülje a gibraltári és szlovákiai hatóságokkal való ütközéshez hasonló konfliktusokat. A honlapjukon egy felugró ablakban magyarázzák el, hogy az oldalon található információk nem minősülnek ajánlatnak, pláne nem olyan országokban, ahol ilyen ajánlatokat tenni illegális, a lap alján pedig külön figyelmeztetik a briteket, hogy a brit pénzügyi hatóság még nem vette nyilvántartásba a bankot.

Szigorú szabályok vonatkoznak a budapesti képviselet működésére is. Ez banki tevékenységet nem folytathat - például nem gyűjthet betéteket -, és legfeljebb csak közvetítői szerepet tölthet be az ügyfelek és a karibi térségben működő központ között. A korábbi magyar ügyfél beszámolója szerint a budapesti iroda valóban inkább egy ügyfélszolgálathoz hasonlít, „ahol különböző nyelveken intézkedtek az ügyintézők”. A budapesti iroda működéséről, a bank magyarországi tevékenységéről Mindák Istvánt, a magyar képviselet vezetőjét szerettük volna megkérdezni, de azt mondta, nem nyilatkozhat.

Sokoldalú vagyonkezelési megoldások

A kiszivárgott iratok tanúsága szerint az időközben a magyar üzleti életben a partvonalra szorult Hujber a Loyal Banknál nagyrészt a háttérben maradt. Csak a különféle ügyek hivatalos dokumentációiban jelent meg például az útlevelének fénymásolata és az életrajza. A Loyal Bank és a Mossack Fonseca kapcsolatát is inkább a bank marketing munkatársai és kezelték, de 2015 maga Hujber kereste meg a panamai irodát egy együttműködési ajánlattal.

Az volt ugyanis a terve, hogy a Loyal Bank szolgáltatásait ki akarja terjeszteni az úgynevezett bizalmi vagyonkezelői területre is. „Olyan sokoldalú vagyonkezelési megoldásokat keresünk, amelyek kiszolgálják az offshore ügyfelek igényeit a vagyonvédelemtől kezdve az adóoptimalizálásig, és megfelelnek minden törvényi követelménynek” – írta Hujber 2015 januárjában a Mossack Fonsecának, hozzátéve, hogy „bankunk 32 ezer ügyfele közül 4-5 ezret érdekelne egy ilyen szolgáltatás”.

Az ügyvédi iroda pozitívan reagált Hujber ajánlatára, készek voltak még szorosabbra fonni a kapcsolatot. Az együttműködés végül mégsem valósult meg – közölte Hujber, aki ugyan a levelezésben nem utalt arra, hogy ő személyesen a Loyal Bank tulajdonosa. Erre azonban talán nem is volt szükség, az email címe egyértelművé tette. Szerepel benne ugyanis a „bowner” - a „beneficial owner” rövidítése -, ami az offshore szaknyelven a tényleges tulajdonost jelenti.

A magyar cégadatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.

;