Anarchista mozgalmaktól vették át a fekete pólós divatot a magyar ultrák

divat
2016 június 22., 12:30

Hatalmas divat lett a fekete alapon fehér MAGYARORSZÁG feliratú póló a Franciaországban portyázó magyar szurkoló körében, és ahogy egymást követik a nemzeti futballsikerek, úgy terjed tovább az új őrület a drukkerek között.

Sokáig csak a legkeményebb, nehezen félreérthető karlendítésktől sem ódzkodó magyar ultrák hordták az új viseletet, de a nyolcaddöntők kapujában már ott tartunk, hogy a fővárosi meccsnéző szpotokon fiatal csajok, tizenéves szurkolók feszítenek ujjatlan fekete pólókban,a szurkolói webshopok pedig címlapon hirdetik az új divatot.

Debütál az új divat. 2013. szeptemberében magyar ultrák megérkeznek a bukaresti pályaudvarra a román rendőrök gyűrűjében. Fotó: MTI / Baranyi Ildikó
photo_camera Debütál az új divat. 2013. szeptemberében magyar ultrák megérkeznek a bukaresti pályaudvarra a román rendőrök gyűrűjében. Fotó: MTI / Baranyi Ildikó

Világtornákon legritkábban találkozni olyan szurkolói csoportokkal, akik nem az ország nemzeti színeiben buliznak végig egy világtornát. Nem véletlen, hogy Franciaországban a nemzetközi sajtó is felfigyelt a fekete seregre, amelynek nagyját megtermett, keménykötésű ultrák adják, és ők vezetik maguk mögött a városokon keresztülvonuló magyar szurkolók tömegét.

Bukarest nem lett magyar falu, de feltűntek az első MAGYARORSZÁG pólók

Az új divat egy olyan meccsel kezdődött, amin a magyar válogatottat az ultrákkal együtt alaposan elgyepálták az ősi rivális románok és fanatikus szurkolóik. 2013 őszén összesen 3000 magyar utazott ki Romániába, és nézte végig a helyszínen, hogy az egyébként egészen harmatos román válogatott világbajnoki selejtezőn simán földbe döngöli az Egervári-féle csapatot. Itt tüntek fel először a fekete pólós magyarok.

Bukarestbe ugye eleve csak a legelszántabb ultrák szokták elkísérni a csapatot - ők azok, akik nem riadnak vissza románozástól, repülő sörösüvegtől, kis könnygáztól vagy nyílt utcai balhétól sem. Ez volt egyébként az a magyar szurkolói turné, amikor egy buszos csoport útközben megállt Konyáron cigány tanulókat fenyegetni.

850 magyar különvonattal érkezett, őket már a pályaudvaron megtalálták a román ultrák: “bozgori, bozgori” (hazátlanok) rigmusra magyar oldalról öblös cigányozás volt a válasz. Az utcán csendőrök gumibottal és könnygázzal próbáltak rendet tenni, végül négy magyar került kórházba, hárman közülük fejsérülés miatt. A stadionban a románok kifütyülték a himnuszt, a magyarok erre büdös románozással, a klasszikus “lesz még Erdély Magyarország” slágerrel válaszoltak, és darabokra szedték a kordont is.

link Forrás
A különvonat szervezői
, hogy ajándékba osztogatták az utazásra náluk befizető szurkolók között a pólókat.

Hiába a szomorú bukaresti emlékek, a szokás megmaradt: amikor egy évvel később, az EB-selejtezőkön a válogatott ismét Bukarestben vendégeskedett, már valóságos fekete erdő borította az Arena Nationala vendégszektorát. Dárdai Pál vezetésével és Dzsudzsák Balázs szabadrúgásgóljával 1-1 lett a végeredmény.

link Forrás
Az egyik magyar ultracsoport, a Carpathian Brigade (CB) - amely törzsét adta a 2013 őszén Bukarestbe utazó különítménynek - büszkén vállalja, hogy ők vezették be az új divatot a magyar drukkerek körökben.

A CB 2008-ban alakult ultra-tömörülés, amely először a 2009-es Magyarország-Málta meccsen mutatta meg magát először egységes zászló alatt. Különböző klubok keménymagjából verbuválódott szurkolók egyszerűen megunták, hogy nincs egységes, "határokon átívelő" B-közepe a nemzeti tizenegynek.

link Forrás

A szurkolói blokk azóta formalizálódott, és a kezdeti 40-50 fős keménymag következő évben megalapította a válogatott első hivatalos szurkolói csoportját, a Magyar Labdarúgó Válogatott Szurkolói Egyesületet.

A brigád megalakulása óta minden nagyobb válogatott szurkolói kivonulásnál képviseltette magát - stadionon belül, és azon kívül egyaránt, különös tekintettel persze az EB-selejtező visszavágójára 2015. szeptemberében.

link Forrás
A franciaországi indulás előtt már a magyar válogatott is büszkén pózolt a CB zászlajával a Liszt Ferenc Nemzetközi Reptéren:
A magyar labdarúgó-válogatott tagjai indulás elõtt a drukkerektõl kapott zászlóval, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtéren 2016. június 7-én.

És ők vezették a tömeget Marseille utcáin is a Velodrome felé:

link Forrás

Német anarchisták kezdték el a fekete vonulást

A romániai kirándulást szervezők nyilatkozták azt is, hogy a fekete póló ötletét a Németországban a '70-es és ‘80-as években elterjedt Black bloc mozgalomtól kölcsönözték. Ez azért érdekes, mert miközben a magyar szurkolók fellépését külföldi lapok néha fasiszta hordaként írták le, a Black bloc tüntetési stratégiát alkalmazó hordák antifasiszta és anarchista csoportokból tevődtek össze Nyugat-Németországban.

Egyes források szerint az első fekete seregek először 1977-ben, a Hamburg mellett Brokdorfnál tervezett nukleáris reaktor építése elleni demonstráción tüntek fel és csaptak össze a rendőrökkel. A vandálok azért borultak talpig feketébe, és takarták ki sállal és maszkkal arcaikat, hogy a hatóságok ne tudják őket beazonosítani a rendbontás során, egységes fekete fellépésükkel pedig félelmet keltsenek a velük szemben fellépő rendőrökkel szemben.

Az volt a mondásuk, hogy meg kell mutatni a hatalmat gyakorlóknak: az erőszak nem állami privilégium, a hatalomnak tisztában kell lennie azzal, hogy az erőszak, mint politikai eszköz ott van az emberek kezében is.

Más visszaemlékezések szerint 1986-ban, a hamburgi Hafenstrassén történt házfoglalás során tűnt fel először nagyobb fekete tömeg: akkor 1500 maszkos fiatal vegyült el a tízezres anarchista tüntetők között, hogy megvédjék a fiatal házfoglalókat a rájuk rontó német rendőröktől. Sokan közülük egyébként nem csak harcos antifasiszták, de radikális feministák is voltak.

Később a Black bloc inkább tüntetési taktikaként maradt fenn és terjedt tovább tengeren túlra, de mindig inkább a szélsőbalos, antiglobalista mozgalmakhoz kapcsolódott.

link Forrás

1999-ben a Kereskedelmi Világszervezet botrányba fulladt seattle-i konferenciáján is feketébe öltözött sálas fiatalok verték szét a várost, de a 2011-ben indult Occupy mozgalom legradikálisabb szárnya is Black bloc taktikákat alkalmazott, ami feszültséget is szült az antiglobalisták különböző vérmérsékletű csoportjai között. Mi eddig egyszer írtunk Black blockról, amikor három éve Rio de Janeiro-ban és Sao Paolo-ban az alacsony tanári fizetés miatt brazil fiatalok ezrei gyújtogattak városszerte.

A Black bloc mozgalom eredeti ötletgazdái, és a magyar válogatott keményvonalasai között egyetlen egyértelmű párhuzamot lehet felfedezni, az viszont hangsúlyos:

az erőszakot, a hatóságokkal szembeni fellépést és a nyílt utcai erőszakot nem csak megengedettnek gondolják, de a véleménykifejezés egyik elsőszámú, kimondottan szimbolikus jelentőségű eszközeként használják.

Ami viszont szembetűnő különbség, hogy miközben az antifasiszta-szélsőbalos mozgalmak esetében a tüntető tömegek többször elhatárolódtak a rendbontóktól, a magyar szurkolók körében épp ellentétes trend figyelhető meg.

Egyre több, az ultrákhoz és utcai erőszakért kevésbé, a válogatott sikeréért viszont lelkesedő magyar szurkoló ölti magára a fekete-fehér magyar mezt. Pedig látható, hogy nem mindenki lelkesedik a lelátói balhékért: a Velodrome-ban randalírozó magyar drukkereket még a magyar szurkolók is lecsűrhézték.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.