Börtönre és kiutasításra ítélték a röszkei zavargással megvádolt tíz migránst
2016 július 01., 12:48
A Helsinki Bizottság összeszedte a röszkei zavargásos ítélet 13 legabszurdabb részletét
Írtunk mi is arról, hogy pénteken Szegeden első fokon ítéletet hirdettek a "röszkei zavargásokkal" megvádolt tíz migráns ügyében. Mind a tíz vádlottra börtönbüntetést szabtak ki.
A Helsinki Bizottság három vádlottat képviselt, közülük egyedül az oltalmazottként elismert nőt nem utasították ki az országból. A szervezet közleményben szedte össze, miért tekintik az egész eljárást "súlyosan Alaptörvény-ellenesnek és minden ízében abszurdnak".
- 1) Egyetlen „zavargó” sem ült ma a vádlottak padján. Az ügyészség sem állította, hogy a megvádolt külföldiek dobáltak, a rendőrökre támadtak vagy hőbörögtek volna. Egyetlen bűnük, hogy tagjai voltak annak a tömegnek, amelyből korábban egyesek a rendőröket dobálták. Csakhogy a valódi tetteseket nem sikerült bíróság elé állítani.
- 2) A vádirat csak egyetlen vádlott esetében tárgyalta, hogy mit is csinált az ügyészség szerint. A többi kilenc esetében nem.
- 3) Három ügyfelünket tekintve olyan személyeket vádoltak meg, akik közül egyiket talicskában toltak a tetthelyre, mert a gerincébe fúródó bombaszilánkok miatt deréktól le van bénulva. A másik mankóval, bottal tud csak járni, őt a visszarohanó tömeg sodorta el és taposta meg. A harmadik pedig egy idős, krónikus cukorbeteg, nagyon rosszul látó asszony.
- 4) Olyan bűncselekmények, büntető-törvénykönyvi tényállások alapján jártak el velük szemben, amelyek – az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint is – ellentétesek a genfi menekültügyi egyezménnyel. A határzársértésre vonatkozó szabályok alkotmányosságát mégsem vizsgálta még az Alkotmánybíróság, ugyanis senki, aki tehetné, nem fordult a testülethez. Pedig ilyesfajta tényállások alapján háromezer embert ítéltek már el, többnyire statáriális eljárást idéző gyorsított bírósági tárgyalással.
- 5) Akkor tartóztatták le a mostani vádlottakat, amikor száz kilométerrel arrébbról, a horvát–magyar határról a magyar állam maga buszoztatta és vonatoztatta a menekülőket az osztrák határra. Két nappal korábban még Röszkénél is ezrek jutottak át, sőt az egyik kapun a zavargás napján, 2016. szeptember 16-án is többtucatnyi menekülőt engedtek át a rendőrök.
- 6) Korábban az olyan büntetőügyekben, amelyek során menedékkérők sértették meg a büntetőtörvényt, addig felfüggesztették a – leginkább okirat-hamisítás miatt indított – büntetőeljárást, amíg a párhuzamosan futó menekültügyi eljárásban el nem dőlt, hogy jogosultak-e a védelemre. A genfi egyezmény értelmében ugyanis a kérelmező azért nem büntethető, mert szabálytalanul lépett be abba az országba, amelyiktől védelmet remél. Ehhez képest most sem az ügyészség, sem a bíróság nem találta indokoltnak a büntethetőség kizárását vagy az eljárás felfüggesztését.
- 7) A vádlottak közül egyet már oltalmazottként ismerték el, kettőnél pedig bírósági ítélet mondja ki, számukra nem volt biztonságos Szerbia, így jogosultak a menekültügyi eljárásra. Ezek a menedékjogi döntések bizonyítják: ügyfeleink jó okkal léptek magyar területre, és a menekülésük során korábban érintett országokban nem számíthattak védelemre, azok számukra nem voltak biztonságosak.
- 8) Többüket, köztük a Helsinki Bizottság ügyfeleit az ítélethirdetésig „házi őrizetbe” helyezték, amelyre a kiskunhalasi idegenrendészeti fogdát jelölték ki. Ez a rácsokkal bekerített, rendőrök őrizte, szigorú rezsimű objektum nemhogy házi őrizetre, de hosszabb idejű fogva tartásra sem alkalmas. Ehhez képest lassan tíz hónapja tartották már itt őket. A többiek pedig előzetes letartóztatásban voltak fogva tartva még ennél is rosszabb körülmények között.
- 9) Miközben ügyfeleink „házi őrizetben” voltak, aközben újságíróknak és más személyeknek az idegenrendészeti fogda parancsnoka nem engedélyezte, hogy belépjenek az objektum területére. A házi őrizet szabályai szerint egyébként a terhelt bárkit fogadhat, akit ő akar. Itt is megsértették ügyfeleink jogait.
- 10) Az ügyészség – merőben önkényesen – nem bizonyítékként, hanem bűnjelként kezelte a helyszíni rendőrségi videofelvételeket. Így a vádlottak és védőik csak a tárgyalás idején ismerhették meg azokat, de a bíró utóbb a tárgyaláson sem engedélyezte azok lejátszását.
- 11) Ügyfeleink védőjének tavaly októberi beadványát az ügyészség a nyomozás során eltávolította az iratok közül, és a bírósági szakaszban kellett újra benyújtani. A beadvány az eljárás felfüggesztésére vonatkozott, tartalmazta korábban az ombudsmannak írott levelünket és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a genfi egyezményt értelmező jogi álláspontját, amely a menekültek büntethetőségének kizárásáról szól. (Lásd 4. pont.)
- 12) Abszurd maga az ítélet is. Mert olyan embereket büntet szabadságvesztéssel, akik nem követtek el bűncselekményt és jóhiszeműen (vagy tévedésben) jártak el.
- 13) És abszurd módon eltúlzott a büntetés mértéke is. Mindannyian büntetlen előéletűek, többen közülük fiatalok vagy éppen idősek. Vannak, akiknek kiskorú gyerekeikről kell gondoskodniuk, és vannak krónikus betegek is. A kiutasításuk pedig azt is megakadályozza, hogy legálisan más európai országba adhassanak be menedékkérelmet.
A Magyar Helsinki Bizottság fellebbezett az ítélet ellen és az házi őrizet idegenrendészeti fogdán történő végrehajtása miatt mindenképpen a strasbourgi bírósághoz fordulnak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.