Szombaton Molnár Gyulát választotta meg új elnökének az MSZP.

Az elnöki posztért összesen négyen szálltak harcba, és nagyjából az történt, amire számítani lehetett: a „radikális szocpártot” ígérő Harangozó Tamás és a „dögös MSZP-vel” kampányoló Szanyi Tibor kiestek az első körben, a másodikban pedig Molnár 176-al lenyomta a 133 szavazatig jutó Tóbiás József elnököt.

Új ember került a választmány élére is: ott Botka László szegedi polgármester vérzett el Hiller István volt oktatási miniszterrel szemben.

Ismét a jól ismert arcok kerülhetnek helyzetbe

Molnár a KISZ-ben kezdte politikai pályafutását, 1994 és 2010 között volt országgyűlési képviselő, 2002 és 2010 között pedig Újbuda polgármestere is, sőt három évig a fővárosi szervezetet is vezette. Konszenzusos figuraként volt ismert, sosem állt hadban a párton belül igazán senkivel. Aztán az elmúlt években eltűnt az MSZP-élvonalából és a nyilvánosságból, miután az ügyészség több ügyben is rászállt.

Győzelme általánosságban két dolgot jelent. Most az a vonal kerekedett felül a pártban, amelyik nyitottabb más, Fidesztől balra álló pártok – különösen a Demokratikus Koalíció – és a civilek irányába. És azt is, hogy a régi öregek kerültek megint előtérbe, ismét a jól ismert figurák fújják a szelet az MSZP-ben. A háttérben azonban van más is.

Egy ideje többen azt pusmogják, hogy a Fidesz megvetette a lábát a párton belül, „fognak embereket”.

Erről nyíltan elsőként néhány hete Szanyi Tibor panaszkodott egy Narancs-interjúban. Arról beszélt, hogy „sajnos vannak a pártban olyan erők is, amelyek a fennálló status quóban érdekeltek”, a pártban pedig fideszes kollaboránsok működnek, akiknek „nem hiányzik, hogy egy meglendült MSZP miatt ellehetetlenítsék őket.”

Több csalódott szocialista szerint Molnár Gyula győzelme egyenlő a „régi, ballib MSZP” győzelmével, és a fővárosi értelmiség illetve kerületi vezetők diadalának tekinthető. Molnár célja az, hogy 2018-ban a Fidesz illetve a Jobbik jelöltjével szemben egy baloldali-liberális jelölt neve szerepeljen a szavazócédulákon.

Tény, hogy több volt pártelnök és meghatározó figura állt ki (nyíltan vagy csak háttérben) Molnár mellett, ki-ki vérmérséklete szerint. Őt tartotta a legalkalmasabb jelöltnek többek között:

• Hiller István,
• Kovács László,
• Gyurcsány Ferenc, aki a Facebookon gratulált,
• Lendvai Ildikó,
• és a színfalak mögött állítólag Puch László és Mesterházy Attila is. Őket inkább a Tóbiás ellenesség hajtotta, bár választását utóbbi nyilvánosan nem ismerte el.

„Molnár ragyogó választás a Fidesz számára"

– tette világossá a 444 kérdésére (a bukó miatt egyébként nyilván sértett) Szanyi, hogy a kormánypártok az ügyészség befolyásolásán keresztül markukban tudják tartani az új MSZP-elnököt.

Molnár 2002 és 2010 között Újbuda polgármestere volt. 2013-ban hivatali visszaélés miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték, miután polgármestereként pályáztatás nélkül adott el egy telket a Kopaszi-gát mellett Leisztinger Tamásnak, aki támogatta a kampányát. Egy évre rá felmentették az ügyben. Évekkel később az ingatlan aztán épp Orbán Viktor legjobb barátjánál, Garancsi Istvánnál kötött ki, aki kapott is hirtelen 16,5 milliárd Eximbank hitelt az épülő luxus-lakópark fejlesztésére.

Tavaly az ügyészség meghosszabbította a nyomozás határidejét a Bikás parki sarkközpont ügyében. Ott az a vád érte Molnárt, hogy 2011-ben a képviselő-testület felhatalmazása nélkül vállalt garanciát a központ 100-ról időközben 300 milliósra emelt beruházási értékére. Márciusban aztán ezt a nyomozást is megszüntették.

„Molnár tetszőlegesen zsarolható azzal, hogy ha kicsit is jobban kinyitod a szárnyadat, valamelyik kerületi ügyben vádat emelünk ellened”

– folytatta Szanyi, de odáig azért nem merészkedett, hogy egyértelmű kapcsolat lenne a Fidesz és Molnár között. Odáig viszont igen, hogy az MSZP-ben sokan vannak, akik „ha nem is a Fidesszel, de a NER-rel” kollaborálnak. Többen trafikokat kapnak, földet vesznek, helyi szinten megtesznek személyes szívességeket, az új vezetés pedig nem olyan, amelyik ennek az állapotnak a felszámolásában volna érdekelt.

Régóta vitatéma a pártban, hogy az MSZP megyei és helyi szintű káderei az elmúlt években kénytelenül belesimultak a nemzeti együttműködésbe. A Fidesz annyira leuralta az önkormányzatokat, hogy a helyi szocialisták a családi barátok iskolai és önkormányzati állása miatt inkább meghúzzák magukat. Sokan nem merik kockáztatni ezeket az egzisztenciákat.  

Beszéltünk más befolyásos MSZP-sel is, aki szerint Molnár azért jó választás a „nagy öregeknek", mert viszonylag könnyen befolyásolható vezető, és olyannyira nem szeret konfrontálódni, hogy a kampányban még a Fideszt sem támadta túl vehemensen. Hillerről sem lehet mondani, hogy volt oktatási miniszter létére nagyon kardoskodna a közoktatás fideszes átalakítása ellen, és tanártüntetéseken sem mutogatta magát. (UPDATE: A cikk megjelenése után Hiller István jelezte, ott volt a Tanítanék mozgalom több tüntetésén és fórumán, például februárban Miskolcon.)

Elsősorban Botka leváltásának van szimbolikus üzenete. A szegedi polgármestert tartották a párt környékén a jövő emberének, akit 2018-as miniszterelnök-jelöltként is el tudnak képzelni. Hiller győzelme viszont azt jelentheti, hogy Botka pártbeli karrierje megtört, a „jövő reménységeként” vereséget szenvedett a múlt erőitől. A régi vonal visszaerősödése azért is nagyon jó a Fidesznek, mert tovább forgathatják kedvenc, jól bevált lemezüket, miszerint „ezek még mindig ugyanazok".

Elnöki kapcsolat nincs a Fidesszel, de fenyegethetőség van

„A Kúria jogerősen felmentette. Aki innentől kezdve azt mondja, hogy jogerős felmentő ítélet után újra elő lehet venni egy ügyet, az diktatúrában gondolkodik”

– mondta ezzel szemben a Molnárt ért vádakra Hiller István.

Ezzel a véleménnyel pedig nincs egyedül, máshonnan is hallottuk a pártból, hogy Molnár ügyei végső soron inkább mellette szólnak, mint ellene. Vannak, akik úgy látják, hogy „a Fidesz megpróbálta kicsinálni, de ő megharcolt az igazáért”. Az MSZP pedig ezzel megmutatta, hogy „nem vagyunk olyan korruptak, ahogy 2010-ben még magunkról is elhittük”.

Az eddigi ügyekben Molnárt valóban felmentették, de ha esetleg új bizonyíték kerülne elő, az egyben új ügyet is jelenthetne. A Fidesz pedig sokszor megmutatta, hogy egy-egy szocialista politikust érintő ügyet bármikor elő tud rángatni, ha úgy véli, hasznos lehet, és nagyon pontosan időzít a kampányidőszakra.

Elég Simon Gábor rejtélyes 240 milliójára gondolnunk, amit az egész kampányban sikerült napirenden tartani, vagy hogyan vették elő újra és újra a sukorói telekcsere ügyének egyes mozzanatait, amikor Gyurcsánytól tartottak. Emlékezetes, miként rángatták elő negyedszer vagy ötödször is a több mint tízéves Hajdú-Bét-ügyet, amikor Bajnai tűnt esélyes baloldali jelöltnek. De nem is kell ennyire messze menni: Hunvald György lezártnak hitt ingatlanügyét épp most csütörtökön porolta le az ügyészség.

„Ha valakiben van indulat a jelenlegi hatalommal szemben, az én vagyok, mert nekem próbálták meg tönkretenni az életemet"

– mondta kérdésünkre maga Molnár arról, hogy mennyire motivált, viszont nem akar belemenni „abba a háziversenybe, hogy ki mond durvábbakat az ellenfélről". „Ha növekedni fogunk, akkor ők mindent meg fognak tenni ellenem, de bizonyítottam, hogy ütésálló vagyok. Már így is én vagyok az egyik legjobban átvilágított magyar politikus."

Molnár Gyulával kapcsolatban a belső kritikák tehát inkább az esetleges zsarolhatóságára, de legalábbis fenyegethetőségére utalnak, mint arra, hogy a Fidesz embere lenne. Pedig több vezető szocialista politikusról terjesztik ezt párton belül. Mesterházy Attiláról, Molnár Zsoltról és Hiller Istvánról is gyakran hallani, hogy kapcsolatban állnak vagy álltak Habony Árpáddal, a Fidesz titokzatos háttéremberével. „Hogy tényleg szóba álltak-e, és ha igen, akkor miért, arról semmit sem tudni, de elég sok szocialista politikus hallott arról, hogy 2013-14-ben látták őket együtt egy újlipótvárosi kávézóban meg egy kőbányai bárban is" – írtuk korábban Mesterházyról és Habonyról.

Az is látványos, ahogy Hillert (sőt: „Hiller tanárurat”) megszerette a Fidesz. Orbán Viktor élő szocialista politikusról szökőévenként mond valami pozitívat, de Hillerről rövid idő alatt kétszer is szinte dícsérőleg beszélt („egy nemzeti érzelmű ember", aki szerint jó helyen vannak a kerítések a déli határon). Az egykori szoci miniszter választmányi elnökké választása után pedig hirtelen a kormánypárti Magyar Idők készített vele felettébb barátságos hangvételű interjút.

„Nem foglalkozom ezzel. Néhány hete meg arról írtak, hogy hányszor kerültem meg a Földet a benzinszámlám alapján, az is kedves volt?”

– kérdezett vissza Hiller, amikor arról érdeklődtünk, miért ilyen barátságos vele a kormánysajtó. „Nincs semmiféle fideszes kapcsolat" – mondta.

Felmerülnek kérdések arról is, hogyan alakulhat a kapcsolat más pártokkal, elsősorban a DK-val. Itt válhat fontossá, hogy Molnár Gyula közös listában gondolkozik Gyurcsányékkal, de nyitott bármely más balos párttal (akár az LMP-vel) való együttműködésre is. A legfontosabb különbség Tóbiás és Molnár között, hogy előbbi csak az egyéni jelöltek felosztásában egyezett volna ki a DK-val, Molnár viszont közös listát akar.

„A Fidesz bázisa nem fog 1,5 millió alá esni, mert ez sokaknál már hitbéli kérdés. Nem feltétlenül onnan kell elszedni szavazatot, hanem hogy több szavazatot szerezzünk, elsősorban ellenzéki szavazatokra kell rámenni"

– mondta kérdésünkre az új elnök, aki azon dolgozik, hogy a 106 egyéni körzetben a fideszes és jobbikos jelölt mellett lehetőleg egyetlen baloldali jelöltre lehessen szavazni majd 2018-ban.

Molnár szerint a legfontosabb az, hogy a párt „simább felületet" mutasson magáról a választásokig, legyen egyértelmű, és nyitott az értelmiség, a civil szféra és az összes, nem radikális ellenzéki párt irányába. Arra a felvetésre, hogy a kampányban kevéssé a Fidesszel, inkább a pártprogrammal foglalkozott, Molnár azt mondta: „Nem az érdekli már az embereket, hanem az, hogy ha vége ennek a Fidesz-világnak, mihez kezdünk az országgal."

Fontos a jó szereposztás egy párton belül: az elnök és a választmány inkább koncentráljon a jövőre és az előremutató dolgokra, mellette pedig dolgozzanak a karcosabb hangú emberek. De ez nem jelenti azt, hogy ő ne mondana majd keményebbeket.

Tóbiás leváltása egyébként önmagában nem okozott nagy meglepetést. Abban viszonylag konszenzus van, hogy jó szándékkal látott neki a munkának, és ugyan sokak szerint voltak jó momentumai, egyszerűen kicsúszott a kezéből az irányítás. A napi ügyek menedzselésével is gondjai voltak, és a párt nem tudott érdemben előrelépni alatta. Az Index már tudni véli, hogy a frakcióvezető Tóth Bertalan lesz helyette.

Nagy vesztes Botka László, aki a párton belül is többen természetes kormányfőjelöltnek tekintenek 2018-ra. Ehhez képest választmányi elnök sem lett, ezen állítólag nagyon megsértődött, egyelőre nem is nagyon lehet vele számolni jelöltként. Pedig állítólag Molnár sem bánta volna, ha a szegedi polgármester marad a választmányi elnök. Az új elnök egy esetleges kormányfőjelöltként is el tudja képzelni Botkát, de kérdés, utóbbi mennyire vette magára a mostani kudarcot.

Közreműködött: Magyari Péter, Plankó Gergő