Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa elítélte a ma életbe lépő menedékjogi törvénymódosítást

A menedékjogról és az államhatárról szóló törvények ma hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a rendőrség a szerb–magyar határtól 8 kilométeren belül, bőven magyar területen elfogott menedékkérőket visszakényszerítse a határkerítés mögé, megtagadva, hogy a menedékkérelmüket benyújtsák – emlékeztetett a Magyar Helsinki Bizottság, ami szerint ez jogellenes, hiszen a nemzetközi és uniós jog alapján a magyar hatóságoknak minden menedékkérelmet rögzíteniük kell, és meg kell vizsgálniuk, hogy a külföldi jogosult-e menekült státuszra. A Helsinki Bizottság szerint ezzel önkényeskedésre kaptak lehetőséget a rendőrök.

A jogvédők felidézték, hogy idén már több mint 17 ezren jutottak át a kerítésen, és még többen (főleg szírek, afgánok és irakiak) kértek menedéket. Szerbia pedig, ami az ENSZ és az Eu-tagállamok szerint nem biztonságos ország a menekülőknek, nem veszi vissza őket. „Mivel a kormány drága és embertelen stratégiája megbukott, mára csak a »jogon kívüli« visszalökdösés maradt a kerítés túloldalára, mindenfajta eljárás nélkül” – írja a Helsinki Bizottság.

Migránsok sátortábora a vajdasági Kelebiánál, a szerb–magyar határ közelében, a határvonalon húzódó magyar védőkerítés mellett július 5-én. A határ szerbiai oldalán az EU nyugati államaiba igyekvő több száz migráns táborozik arra várva, hogy valahogyan bejusson Magyarországra. Mától mélységi határőrizetet vezettek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén. Azokat, akiket a határtól számított 8 km-es távolságon belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. Megduplázták a határ védelemben részt vevő katonai és rendőri erők létszámát, így egy 6-10 ezres állomány védi az érintett határszakaszt. (Fotó: Molnár Edvárd / MTI)

A jogszabályváltozást az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa is élesen elítélte egy mai, Irakról, Szaúd-Arábiáról, Kenyáról, Mianmarról és Magyarországról szóló nyilatkozatában:

„Aggódunk, hogy a törvény szövege túlságosan nagy teret enged az értelmezésnek, minek következtében a bűnüldöző szervek nem tartják majd tiszteletben a migránsok emberi jogait, és – megsértve a nemzetközi jogot – formalizált jogi eljárás nélkül, erőszakosan távolíthatják el őket.”