A vajdasági Magyar Szó adott helyzetjelentést arról, hogy milyen a menekülthelyzet Szerbiában, és mi történik most a szerb-magyar határnál.

Szerbiában Aleksandar Vulin migránsügyekkel megbízott miniszter szerint 700 migráns van, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint legalább 2000, de ennél is nagyob lehet a számuk, mert sokan egyenes a magyar határhoz tartanak, kikerülve a befogadóközpontokat. A migránsok 75 százaléka Bulgária felől érkezik, 25 százalékuk pedig továbbra is Macedónia felől Szerbiába a zöldhatáron át.

A migránsok szerint a Szerbiáig tartó útjukon a legkeményebb a bolgár határ volt, ahol a rendőrök kutyákkal védik az országhatárt, meg gázspray-t, gumibotot is használnak, és nagyon nehéz átjutni a magyar határon is, mert mindenfelé katonák vannak. Szabadkára érve a migránsok egy része úgy dönt, hogy legálisan próbál bejutni az Európai Unió területére, ők vagy a kelebiai, vagy a horgosi határra mennek, a senki földjére, ahol beléptető kapuk vannak a magyar határzáron. Akik nem akarnak várni, vagy van pénzük megfizetni az embercsempészeket, azok azonnal megpróbálnak a kerítésen át bejutni Magyarországra.

A magyar hatóságok szerint illegálisan naponta 100-an jutnak be Magyarországra a határzáron keresztül.  

Akik a legális utat választják, azok a határ előtt sátortáboroznak. A horgosi határnál nagyjából 200-an vannak, Kelebiánál 300-an várnak arra, hogy belépjenek az EU határán.

A kelebiai és a tompai határátkelők közötti senki földjén kialakult sátortábort kis Idomeninek is hívják. Ebben most főként szíriaiak, kurdok és afgánok tartózkodnak.

A Magyar Szó szerint a körülmények embertelenek. A sátrakat takarókból építették, egyetlen vízcsap van, ott mosnak, mosakodnak, vannak mobil toalettek és szemeteskonténerek.

Az ellátásukba nemzetközi és civil szervezetek is besegítenek. Reggelit a kerítésen keresztül a Magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal osztott a várakozóknak, később megérkeztek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, az UNHCR-nek a képviselői, akik vizet, gyümölcsöt, csokoládét és ruhaneműt, cipőt és tisztítószereket osztogattak, majd dél környékén megjött a Vöröskereszt szabadkai szervezetének két autója. Az egyikből meleg ételt, ebédet osztottak, a másikból pedig vizet, meg száraz élelmet.

A lap újságírói szemtanúi voltak, hogy kínálgatták a konzerveket, a migránsok pedig megköszönték, nem kértek. Ha valaki kenyeret kért, kettőt nyújtottak felé, de nem vette el, azt mondta, egy elég lesz. Az orvosi ellátást az Orvosok Határok Nélkül nevet viselő nemzetközi szervezet oldja meg.

A magyar határon húzódó kerítésen itt van egy kapu. Naponta 15 személy mehet be a rajta.Elsőbbséget a kisgyermekes családok, meg a betegek élveznek. Ezt a Magyar Szónak Muhamed Amir Mustafa szíriai kurd férfi mondta, akinél a lista van, hogy ki mikor léphet be, próbálhat szerencsét, hogy a magyar hatóságok jóváhagyják-e a menedékkérelmét. Az idősödő férfi nyolctagú családjával sátorozik a kelebiai oldalon. Azt mondja, az itt tartózkodók választották meg őt amolyan vezetőjüknek, s ő írja fel a listára azokat, akik érkeznek, meg törli azokat, akik már bejutottak Magyarországra. Naponta hozzávetőlegesen 2-3 család mehet át a magyar kapun, mondja. Ő már 16 napja itt van, és úgy számolja, hogy talán 10 nap múlva átjut a határon. Hozzávetőlegesen egy hónapot várnak az itt tartózkodók a bebocsátásra. Nagyon sok a kisgyermekes család.

Magyarországon mától lép érvénybe az a törvénymódosítás, hogy azokat, akik illegálisan léptek be Magyarországra, és 8 kilométeren belül elfogják őket a hatóságok, nem a nyílt befogadóközpontokba viszik, mint eddig tették, hanem visszaterelik őket a tranzitzónába, s ott bírálják el menedékkérelmüket.