Vendégmunkásokért könyörögnek a kormánynak a gyárosok

Sokpontos javaslatot készített a kritikussá váló magyarországi munkaerőhiány kezelésére a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, amit az Index szerint hétfőn be is mutattak Varga Mihály gazdasági miniszternek.

A helyzetet így foglalták össze:

  • A demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők (születésszám 1953-ban 206 ezer, 1998-ban 124 ezer). Ez a tendencia a következő években is determinált.
  • A munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a fiatal generációk országok közötti mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. A külföldi munkavállalás erőteljesebben érinti a szakképzett és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket.
  • A gazdaság elmúlt években megindult bővülése új munkaerő szükségletet indukál. 
  • Hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt munkaerőigényük túlzott.
  • A fenti okok miatt egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazatokat ez kiemelten sújt (idegenforgalom, vendéglátás, IT, építőipar, stb.).
  • Az álláskeresők száma jelentősen csökkent, és ezek jelentős hányada (több mint 40%-a) képzettséggel nem rendelkező állástalan, versenyszférában nem vagy nagyon nehezen alkalmazható, ráadásul helyzetük csak lassan alakítható.
  • Magyarország nem célországa a harmadik országból érkező munkavállalási célú migrációnak. (A magasan képzett, harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatására kiadott, ún. kék kártyák száma Magyarországon, éves szinten nem éri el a 10 darabot.)
  • Az országon belüli mobilitás elmarad a kívánatostól.
  • A rendelkezésre álló munkaerő minősége romló tendenciát mutat. Az iskolából kikerülő korosztályoknál a tanulás és a teljesítmény lényegesen kisebb értéket képvisel. Ezt jól illusztrálja a Pisa felmérések romló eredménye is. A digitális írástudás mérés során 34-ből 30. a magyarok. Olvasásban, írásban és matematikában is az OECD átlag alatt teljesítettek a magyar gyerekek.

Szerintük már rövid távon

„célzottan kell keresni, és kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására (például Lengyelországban 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan nálunk 250 ezer munkavállaló lenne)”

Emellett emelni kell a bérszínvonalat és a reálbéreket differnciáltan, összhangban a vállalkozások jövedelemtermelő képességével, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel

Csökkenteni kell a munkáltatói terheket annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.

A közmunka programban foglalkoztatottak egy részét át kell terelni a versenyszférába, ezt képzésekkel is segíteni kell. Csökkenteni kellene a költségvetési szférában dolgozók részarányát.

Hosszabb távon pedig meg kell állítani a népesség és ezzel a munkaerő forrás folyamatos csökkenését. Ki kell dolgozni a „demográfiailag növekvő részarányú és alacsony foglalkoztatási rátájú roma népesség társadalmi felzárkóztató programját" és azt össztársadalmi összefogással meg kell valósítani.

A hátrányos helyzetű rétegek hatékonyan kell integrálni, javítani kell az általános képzettségi szintet. Újra kell gondolni a kompetencia alapú általános iskolai képzést, a 4K  (kreativitás, kommunikáció, kooperáció, kritikai gondolkodás) előtérbe helyezésével. Meg kell állítani az elvándorlást tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyekkel, a lakáshoz jutás megkönnyítésével, de élénkíteni kell a belföldi mobilitást, szintén lakáshoz jutás elősegítésével bérház/bérlakás programon keresztül.