Mindenképpen videóra kell venni a rendőröket, még ha meg is büntethetnek érte
2016 július 13., 03:24
Péterfalvi szerint nem vele kezdődött a rendőrökről készült felvételek kitakarásának gyakorlata
Reggel jelent meg a rendőrök levideózásáról szóló cikkünk. Az a címe, hogy
"Mindenképpen videóra kell venni a rendőröket, még ha meg is büntethetnek érte"
Arról szól, hogy bár kiszámíthatatlan és gyászos a magyar joggyakorlat, és lehet, hogy büntetés lesz a vége, de nagyon erős közérdek fűződik hozzá, hogy minél gyakrabban vegyék videóra az intézkedő rendőröket.
A cikkben arról is szó van, hogy a magyar gyakorlat, amiben a rendőrök perelhetnek, ha a róluk készülő kép kitakarás nélkül megjelenik, miért alakult pont így.
Itt az szerepel a cikkben, hogy
"a káros gyakorlat alapja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egy 2007-es állásfoglalása."
Abban a rendőrökről szóló állásfoglalásban ez szerepel:
"Álláspontom továbbra is az, hogy az intézkedő rendőr nem tekinthető közszereplőnek, intézkedése pedig nem minősül közszereplésnek. A jelenlegi jogszabályi környezetben a rendőr hozzájárulásának hiányában arcképe nem hozható nyilvánosságra. Amennyiben valaki úgy véli, hogy bűncselekményt örökített meg, úgy a felvétel helye az ügyészségen, és nem a világhálón van. Ennek megfelelően Önnel egyetértve úgy foglalok állást, hogy jogellenes, ha intézkedő rendőrök felismerhető arcképmását az interneten közzéteszik."
Péterfalvi Atilla, ma a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Levelet küldött, hogy "árnyalja" a cikkben szereplő állításokat. Az engedélyével most idemásolom a teljes levelét (dőlttel), aztán a végén fűzök hozzá pár megjegyzést.
"Tisztelt Újságíró Úr!
A 444.hu internetes hírportálon 2016. július 13-án megjelent „Mindenképpen videóra kell venni a rendőröket, még ha meg is büntethetnek érte” című írásában kifejtette a véleményét a közterületen intézkedő rendőrök képmásának nyilvánosságával kapcsolatban. A cikkében többek között kitért 2007-ben, az adatvédelmi biztosi időszakba hozott állásfoglalásomra is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) üdvözli azt, ha az újságírók az adatvédelemmel és az információszabadsággal összefüggésben véleményt nyilvánítanak, hiszen a publicisztikákban e jogterületek fejlődése szempontjából lényeges aspektusok, felfogások is megjelenhetnek. Emiatt kiemelten fontos az, hogy az újságírók számára pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy minél teljesebb képet kapjanak egy-egy cikkük tárgyát képző ügyről.
Ebből fakadóan a Hatóság néhány olyan körülményre hívná fel a figyelmét, amelyek árnyalhatják az írásában szereplő állításokat.
Mindenekelőtt a Hatóság kiemeli, hogy nem a Hatóság elnökének, dr. Péterfalvi Attilánk az adatvédelmi biztosi időszakához köthető az a gyakorlat, amely alapján egy rendőr képmása nyilvánosságra hozatalának jogszerűsége megkérdőjelezhető, avagy a képmás közzététele egyértelműen ellentétes a hatályos törvényi rendelkezésekkel.
Az 1990-es évektől kezdve az állandó bírói gyakorlat szerint a rendőrök és a büntetés-végrehajtási őrök képmását a hozzájárulásuk esetén lehet a sajtóban nyilvánosságra hozni. Így például a bíróság 1996-ban jogellenesnek ítélte meg a Magda Marinko büntető tárgyalásán az őt kísérő büntetés-végrehajtási őrök képmásának a nyilvánosságra hozatalát, mivel az őrök nem járultak hozzá a képfelvételek készítéséhez és nyilvánosságra hozatalához.
Emellett szükséges megemlíteni azt is, hogy az első adatvédelmi biztos, Dr. Majtényi László is egy konkrét beadványhoz kapcsolódó állásfoglalásban a szerkesztői mérlegelésre bízta annak eldöntését, hogy jogszerűen nyilvánosságra hozható-e a rendőrről készült fénykép: „adatvédelmi szempontból az RTL Klubnak küldött levél úgy értékelhető, hogy a rendőr alezredes – az információs önrendelkezési jogával élve – személyes adatainak jövőbeli kezelését meg kívánja tiltani. Tekintettel a fentieken ismertetett törvényi előírásokra, egy adott szituációban – a korábbról jogszerűen rendelkezésre álló, bemutatni tervezett kép- és hanganyagok ismeretében, az esetleges bemutatás egyéb körülményeire figyelemmel – mindenkor a szerkesztőnek kell megítélnie, hogy az érintett nevének, beosztásának, képének, hangjának vagy más személyes adatának nyilvánosságra hozatala jogszerű-e” (476/K/2000. számú ügy). Dr. Majtényi László ezen állásfoglalásában idézte a korábbi Polgári Törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény 80. § (2) bekezdését, amely szerint a képmás nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Továbbá érdemes kiemelni azt is, hogy a 2008-ban kinevezett Dr. Jóri András adatvédelmi biztos is ugyancsak ehhez hasonló véleményt képviselt egy állásfoglalásában. Az ügyben a BRFK egyik kerületi Rendőrkapitányságán szolgálatot teljesítő rendőr fordult az adatvédelmi biztoshoz. A beadvány tárgya szerint a szolgálati feladata ellátása során utasítást kapott bizonyos kényszerintézkedések elvégzésére, amelyről fényképfelvétel készült, és amelyet hozzájárulása nélkül egy internetes honlapon nyilvánosságra hoztak. Az állásfoglalásában Dr. Jóri András kijelentette: „mivel intézkedésére jogszerűen került sor, a személyes adatok, illetve a személyiségi jogok védelméhez való érdek előbbre való a nyilvánossághoz fűződő érdeknél, tehát az Önről készült képfelvételt jogellenesen hozták nyilvánosságra” (ABI-2897-3/2010/P. számú állásfoglalás).
A Hatóság gyakorlatát tekintve hangsúlyos az is, hogy a Hatóság a Kúria felkérésére már két alkalommal is véleményt nyilvánított a rendőrök képmásával összefüggésben. A Hatóság legutóbb a 2014. november 9-én küldött állásfoglalásában fejtette ki a véleményét a nyilvánosság előtt intézkedő rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban (NAIH-2415-2/2014/V. számú állásfoglalás), amelyet a Hatóság az Ön számára is továbbít.
A Hatóság következetes álláspontja szerint a rendőr képmásának nyilvánosságra hozatalával összefüggésben az biztosíthatná a legmagasabb szinten mind az információs önrendelkezési jog, mind az információszabadság érvényesülését, illetve e két alapjog közötti egyensúlyt, ha a jogalkotó törvényi szinten rendelkezne a képmás nyilvánosságáról. Etkeintetben a Hatóság álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény – amely az 51/2010. (IV. 28.) AB határozata következtében végül nem lépett hatályba – 2:84. § (3) bekezdés b) pontja előremutatóan szabályozta volna a képmás nyilvánosságát. E rendelkezés kimondta volna, hogy „nincs szükség az érintettek hozzájárulására (…) közhatalom nyilvános gyakorlása során a közszereplőről, illetve a közhatalmat gyakorló személyről felvétel készítéséhez és nem visszaélésszerű felhasználásához.”
A cikkel összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy a Hatóság üdvözölné, ha e levél és az állásfoglalásának tényszerű megállapításai a nyilvánossághoz is eljuthatnának.
Amennyiben a jövőben bármilyen kérdése lenne a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintően, forduljon a Hatósághoz bizalommal.
Budapest, 2016. július 13.
Üdvözlettel:
Dr. Péterfalvi Attila"
A levélben említett két másik állásfoglalást, Majtényi Lászlóé és Jóri Andrásé szerintem érdemben más, mint Péterfalvié.
Majtényi a szerkesztőre bízza a kitakarást, Jóri a rendőri intézkedés jogszerűségéhez köti az arctalanságot.
Péterfalvi ezeknél jóval messzebbre megy, kategorikusan ír arról, hogy szerinte az arckép nem közölhető, azt írja, hogy még ha bűncselekményt örökít meg, akkor sincs helye a világhálón.
Péterfalvi hivatkozik egy Kúriának írt levelére, amiben hat feltétel teljesülése esetén támogatná a rendőrök arcképének közlését.
- tömegfelvételnek minősül (ábrázolás módja nem egyéni, a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket),
- nyilvános helyen készült,
- az érintett személyre nézve nem sértő,
- az érintett személyt tárgyilagosan mutatja be,
- nyilvánosságra hozatala közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik,
- nyilvánosságra hozatala a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.
Ezeknek a feltételeknek egy részével talán egyet lehet érteni, de a 2007-es állásfoglalás tényén nem változtatnak.
A levél végén idézett, soha hatályba nem lépett 2009-es törvény valóban sokkal jobb helyzetet teremtett volna, mint a mai, és jó tudni, hogy a NAIH vezetője egyetértene vele, de a kialakult helyzetért viselt felelősségét aligha szünteti meg.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.