Oroszország próbálhat bekavarni az amerikai elnökválasztásba

külföld
2016 július 25., 15:08
comments 312

A New York Times szentelt hosszú cikket annak az egyre erősebben lábra kapó elképzelésnek, hogy esetleg Vlagyimir Putyin próbál éppen beavatkozni az amerikai választások végkimenetelébe.

A pletyka persze régóta létezik, orosz szempontból semmi nem lehetne jobb, mint egy geopolitikához és diplomáciához semmit nem értő, folyamatosan hazudozó szélhámost látni az Egyesült Államok élén. Mert az meglehetősen egyértelmű, hogy aki Donald Trumpot támogatja, az a gyengébb Európát is támogatja.

Pénteken viszont komoly léptékváltás történt a sztoriban: ekkor szivárgott ki a demokrata párt választási bizottságának (DNC) 20 ezer e-mailje. És ezek közül a levelek közül sok borzasztó kínos a demokrata pártnak és Hillary Clintonnak. Az derül ki ugyanis belőlük, amit a demokrata mainstreamet balról előzni próbáló Bernie Sanders és támogatói régóta állítottak: hogy nem volt teljesen tiszta a verseny a demokraták elnökjelöltségi posztjáért és a DNC több szempontból is Clintont támogatta.

A leveleknek komoly politikai visszhangja is lett, emiatt távozott végül a párt éléről Debbie Wasserman Schultz, miközben Sanders támogatói hangos pfújolásokkal szakították meg hétfői sajtótájékoztatóját. A pártnak nem is jöhetett volna rosszabbkor ez a botrány, a héten tartják ugyanis jelölőgyűlésüket, ahol Clinton hivatalosan is a párt elnökjelöltje lehet, és a Donald Trump mögé nagyjából felálló republikánusokkal szemben most erőt, optimizmust és határozottságot kéne sugallniuk.

Közben pedig több jel is arra utal, hogy a DNC leveleit orosz hírszerzési ügynökségek szerezték meg. Ugyanaz a két ügynökség merült fel támadóként, akik tavaly már támadták a Fehér Házat és a belügyminisztérium informatikai rendszerét is. Ráadásul a végül a Wikileaksen megjelent levelek metaadataiból az derül ki, hogy a levelek publikálásuk előtt orosz számítógépeken is jártak. Annak ellenére, hogy egy hacker magára vállalta a levelek megszerzését, kiberbiztonsággal foglalkozó szakértők továbbra is az orosz ügynökségeket tekintik első számú gyanúsítottként.

Ebbe a narratívába próbál amúgy belekapaszkodni a levelek tartalma miatt tényleg kínos helyzetbe kerülő Clinton-kampány is. Hillary Clinton kampánymenedzsere, Robby Mook vasárnap már arról beszélt az ABC-n, hogy az oroszok szivárogtattak, azért, hogy segítsenek Trumpnak. Mook bizonyítékot nem mutatott be, csak szakértőkre hivatkozott.

Trump és az oroszok ideje zajló közeledésében épp a múlt hét volt az újabb fordulópont, amikor Trump arról beszélt, hogy ha elnök lenne, nem feltétlenül támogatna egy NATO-akciót, ha valamelyik tagállamot megtámadnák az oroszok. Előbb inkább megvizsgálná, hogy az adott megtámadott tagállam eleget tett-e a NATO felé vállalt kötelezettségeinek és jó szövetséges volt-e. Putyin és Trump pedig egy ideje már udvarolgatja körbe egymást a sajtóban, Trump szerint ő jól kijönne az oroszokkal, Putyin pedig jobb vezető, mint Obama.

A NYTimes cikke szerint is minimum hónapokba, ha nem évekbe fog majd telni, mire kiderülhet, ki lopta el a demokraták emailjeit és az is biztos, hogy ez az eddigi legkomolyabb politikai következményekkel járó információs adatkiszivárogtatás, ami az USA-ban előfordult.

Az eddigi bizonyítékok arra utalnak, hogy két, egymásról nem tudó szervezet dolgozott a szerverek feltörésén. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Wikileaks hogy juthatott a levelek birtokába. Az viszont nem tűnik véletlennek, hogy a levelek épp a republikánus jelölőgyűlés után, viszont a demokraták rendezvénye előtt kerültek ki a netre.

A demokraták szerverét egy ideje már figyelte a CrowdStrike nevű kiberbiztonsági cég, kiket azután kértek fel, hogy gyanítani kezdték a pártnál, illetéktelenek juthattak be a szervereikre. A vállalat júniusban már jelezte, hogy kiszűrték a támadókat, akik legalább már egy éve figyelhették a belső információáramlást. Az egyik szervezet a jelek szerint az orosz katonai hírszerzés alatt működött.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trump kampányának vezetője az a Paul Manafort, aki korábban éveken át volt a Putiyn által kitartott ukrán bábelnök, Viktor Janukovics tanácsadója. (New York Times)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.