Déva vára: hatmilliárdból kotorták ki a Tisza-tavat, de az iszapot csak úgy benne hagyták a vízben, vissza is mosódott

2016 augusztus 18., csütörtök 8:45
158

Aki igazán abszurd, szó szerint is gigantikus méretű pénz- és természetelcseszést akar látni, az béreljen csónakot valamelyik tiszafüredi kikötőben, aztán motorozzon vagy evezzen be a tározóra a VI-os számú öblítőcsatornán keresztül, aztán nézhet, mint Mikes Kelemen a kertmoziban.

Jézus Mária, mi történt itt?

A Tisza-tó mesterséges képződmény, ami ennek megfelelően időről időre emberi beavatkozást igényel. A tó történetének egyik legnagyobb ilyen beavatkozása volt, amikor az EU hatmilliárd forinttal megtámogatta a tavaly befejezett "Komplex Tisza-tó Projektet" (KTP). Ennek a legfontosabb eleme a kotrás volt.

Aki már járt ott, az tudja, hogy a Tisza-tó nem valami szokásos felduzzasztott, egybefüggő vízfelülettel bíró víztározó, hanem egy óriási elöntött terület, ahol régi holtágak, patakok, kis- és nagyerdők, bokrosok, nádasok, dombok és temetők váltakoznak. Az is különlegesség itt, hogy az eleve nem túl mély vízet minden késő ősszel - árvízvédelmi okokra hivatkozva - egy jó méterrel leeresztik.

A KTP projekt lényege az volt, hogy egyes, egészen eliszapolódott holtágak kimélyítésével, más holtágak és a tározótér kotrásos egybenyitásával segítsék a víz leeresztéskori kifolyását, hogy a halak és más vízi állatok így könnyebben visszajuthassanak az élő Tisza medrébe. Ehhez rengeteg iszapot kellett a mederből kikotorni.

A terv sarkalatos pontja volt, hogy mit kezdjenek ezzel a rengeteg iszappal. Ez a magyar törvények szerint ugyanis onnantól, hogy elszállítják a tó területéről, veszélyes hulladéknak minősül, amit így kötelező ártalmatlanítani, ami ilyen mennyiségeknél már hatalmas összegbe kerülne. Nem beszélve az elszállítás önmagában is óriási költségéről. Így merült fel az, hogy a kitermelt anyagból ott a helyszínen szigeteket építsenek. Ez a praktikus szempontok mellett - nehezen menne másképpen - még a környezetvédők tetszését is elnyerte, hiszen a szigetek új ívó- és élőhelyeket is jelenthetnek. Vagyis jelenthettek volna.

A dolgot ugyanis meghökkentő módszerrel valósították meg: felhalmozták-megcsinálták az iszapszigeteket, de aztán ahogy voltak, úgy hagyták őket a vízben, a partvonaluk bármiféle védelme, megerősítése nélkül. Aki játszott már iszappal életében bármilyen víz partján, az pontosan el tudja képzelni, mi történt velük. Ugyanaz, ami egy homokvárral vagy iszaptoronnyal a strandon. Elmosta őket a víz.

Íme egy pár friss fényképfelvétel a szigetekről, amiket Hadházy Ákos, az LMP társelnöke készített a napokban. Jól látható, hogy a szigetek, méretüktől és a pozíciójuktól függően az enyészet különböző fázisaiban tartanak.

Akadnak olyanok, amik nagyjából még egyben vannak, de a partjuk hatalmas darabokban szakadozik lefelé:

Vannak olyanok, amik félig már feloldódtak:

És előfordulnak olyanok, amik gyakorlatilag már meg is semmisültek, épp csak látszik a hűlt helyük:

Hogy a dolog még bizarrabb legyen, akad egyetlenegy sziget, aminél a vízügy, látva a frissen elkészült rendszer brutális erózióját, 2015-ben kipróbálta, hogy mi történik, ha megvédik a partját. A tél nem volt elég kemény ahhoz, hogy nagyobb gépekkel rámenjenek a területre, így karókat vertek csak le körben, amik közé elég lazán gyalogakác-ágakat fontak. Mint jól látható, még ez a hevenyészett, kézműves partvédelem is elég volt ahhoz, hogy ez a sziget megmaradjon és megerősödjön rajta a növényzet:

A 444 beszélt olyan, a területet napi rendszerességgel járó horgásszal, aki az oldódó szigetek két praktikus veszélyére hívta fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a rengeteg bemosódott, nagy szervesanyagtartalmú iszap miatt a kérdéses területen (VI-os öblítő bejárata, Óhalászi holtág bejárat, Fűzfás morotva környéke ) máris láthatóan dúsabb a tavon amúgy is nagy problémákat jelentő vízinövényzet.

A másik az, hogy veszélyessé vált a hajózás, a szakadozó partú szigetek közelében ugyanis a normál hajózóútra számító csónakosok zátonyra futhatnak a sekélyesben.

Az ügyben egy rakás kérdés merül fel. Ilyeneket küldtem például az EU-támogatás kedvezményezettjének, a helyileg illetékes vízügyi igazgatóságnak, a
KÖTIVIZIG-nek:

- Az eredeti tervben is az szerepelt, hogy a kikotort iszapot partvédelem nélkül halmozzák fel?

- Kinek az ötlete, javaslata volt így végezni a munkát, és ki hagyta ezt jóvá?

- Egyetlen szigetnél mégis elhelyeztek egy vesszőfonatot, ez a sziget nem is mosódott el. A többi miért hagyták visszamosódni?

- Terveznek-e bármi ellenlépést, már ahol ez még lehetséges?

- Ki volt a munkák kivitelezője?

- Folyik, vagy terveznek-e vizsgálatot, felelősségrevonást az ügyben?

- Jelezte-e már a finanszírozó EU, hogy esetleg nem elégedett az eljárással?

Választ egyelőre nem kaptam, amint kapok, folytatom a témát, addig is űzöm az illetékeseket.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt