Déva vára: hatmilliárdból kotorták ki a Tisza-tavat, de az iszapot csak úgy benne hagyták a vízben, vissza is mosódott
2016 augusztus 18., 10:45
Nem fogod elhinni: eleve az volt a cél a Tisza-tónál, hogy a kikotort iszap visszamosódjon a tóba
Pár napja írta meg a 444, hogy a Tisza-tó rendbetételére szervezett, hatmilliárd forintnyi EU-pénzzel megtámogatott gigaprojekt részeként nagy területen kikotorták a tározótér és több holtág fenekét, illetve egyes, eddig elzárt részeket összenyitottak a tározóval. Csakhogy a kotrási munkálatokat meghökkentő gondatlansággal végezték: a kibányászott anyagot meglévő szigetekre pakolták ki, illetve új iszapszigeteket hoztak létre belőle, ezeknek azonban semmivel nem védték le a partvonalát. Ennek következtében pont az történt, mintha egy tiszai strandon iszapvárat építenél a víz szélére: egész rövid idő alatt visszamosódtak a tóba. Ez sok szempontból is káros a tó élővilágára nézve, plusz értelmetlenné teszi a projektet, hiszen az iszap idővel újra feltölti a kotrásokat.
A vízügyesek tavaly már jól látták, hogy nagyon kínosan alakulnak a dolgok, ezért 2015 telén egy szigetnél mégis megpróbálkoztak egy igen egyszerű, levert karók közé font akácvesszőkből álló partvédelemmel, és az a sziget csodamódra nem is mosódott el.
Az ügyben kérdéseket tettem fel a KÖTIVIZIG-nek, amikre most jött meg a válasz. Érdemes fölfigyelni a válaszoból kibonló pazar logikai ívre:
eleve így terveztük, hogy visszamosódjon --> a világon semmi baj nincs a visszamosódással ----> valami okból mégis mi találtuk ki a szigetek partjának - az előzőekből következően teljesen felesleges, az erdeti tervekben ezért nem is szerepelő - megvédését ---> sőt folytatni is fogjuk a következő télen azt a partvédelmet, amiről az előbb vezettük le, hogy nem szerepelt a tervekben és nincs is rá szükség
Íme a levélinterjú:
Az eredeti tervben is az szerepelt, hogy a kikotort iszapot partvédelem nélkül halmozzák fel?
A kikotort anyag elhelyezése a terveknek megfelelően az uralkodó szélirány figyelembe vételével történt ott, ahol nem a meglévő szigetre került az iszap, és így a hullámzás nem az újonnan kotort mederbe mossa vissza az anyagot. A Tisza-tó természetes jellemzője a széljárás következtében kialakuló hullámzás, a töltésekre és a meglévő, eredeti szigetekre is ható hullámverés, melynek következménye a partok elhabolása. Az elsőrendű árvízvédelmi
töltéseknél hullámverés elleni védművek építése történt meg.
Kinek az ötlete, javaslata volt így végezni a munkát, és ki hagyta ezt jóvá?
A projekt terveit az érvényben lévő előírásoknak megfelelően a Magyar Mérnöki Kamara jogosultságával rendelkező tervező készítette a hatályos szabályokbetartásával. Ezen tervek jóváhagyása a független FIDIC mérnökkel egyetértésben a beruházó részéről megtörtént. A beruházás elsősorban nem a szigetek megőrzését célozta meg, hanem a térség vízforgalmát biztosító VI. öblítő csatorna eredeti mélységének helyreállítását, valamint a csatorna
meghosszabbítását a tározótérben a vízforgalom elősegítése céljából.
A kikotort iszap elhelyezése a csatorna déli, dél-keleti oldalán történt meg az uralkodó szélirány figyelembe vételével, annak érdekében, hogy az iszap tározótérbe mosódása esetén az ne a csatornába kerüljön vissza, hanem az attól távolabb eső oldalra jusson. Így biztosítható a kialakított csatorna megőrzése. Természetesen amennyiben a csatorna részbeni feltöltődése mégis bekövetkezett volna, azt a kivitelező garanciális kötelezettsége keretében helyreállítja.
Egyetlen szigetnél mégis elhelyeztek egy vesszőfonatot, ez a sziget nem is mosódott el. A többi miért hagyták visszamosódni?
A szigetek bevédése nem volt része a projektnek. Az új szigetek bevédése nem aktivisták javaslatára, hanem a KÖTIVIZIG döntése és kivitelezése alapján történt. A további szigetek bevédését tovább kívánjuk folytatni a téli vízszintnél.
Terveznek-e bármi ellenlépést, már ahol ez még lehetséges?
Igen, a fent leírtak alapján.
Ki volt a munkák kivitelezője?
A munkák kivitelezője a „K&H” Konzorcium volt.
Folyik, vagy terveznek-e vizsgálatot, felelősségrevonást az ügyben?
Nem, tekintettel arra, hogy a beruházás a kitűzött célt elérte, a munkákat a terveknek megfelelően végezték el. A garanciális időszak leteltét követően a garanciális felülvizsgálat eredményeinek ismeretében a FIDIC mérnök kötelezheti a vállalkozót az esetlegesen felmerült garanciális hiba kijavítására.
Jelezte-e már a finanszírozó EU, hogy esetleg nem elégedett az eljárással?
A projekt megvalósítása során mind műszaki, mind pénzügyi tekintetben több ellenőrzés is folyt az EU és a hazai szervezetek részéről. A tervek műszaki tartalmával és a kotrási munkákkal kapcsolatban sem fogalmazódott meg kifogás. Az ellenőrzések más jellegű hibát, hiányosságot és szabálytalanságot sem tártak fel.
Eddig az interjú. Izgulni azonban nem kell, hiszen a Kőműves Kelemen-munkát jóháhagyó KÖTIVIZIG azt is megírta, hogy
Az iszapbemosódás mértéke az öblítőcsatorna funkciójának ellátását és a tározó üzemelését nem akadályozza.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.