Drótkerítést emel a norvég kormány az orosz-norvég határra, mert az elmúlt évben rekordmennyiségű menedékkérő érkezett hozzájuk.

A kerítés 200 méter hosszú és 3,3 méter magas lesz.

Igaz, a norvég-orosz szárazföldi határ majdnem 200 kilométeres, és ebben a 200 méter nem tűnik valami soknak, de szakértők szerint az új akadály így is meg fogja nehezíteni a menedékkérők átkelését a határvidéket borító erdőn. Ráadásul ez az a határ, ahol általában biciklivel kelnek át a menedékkérők, mert az orosz határőrség nem engedélyezi a gyalogos átkelést, a norvég jog szerint pedig illegális határátlépésnek számít az is, ha egy autó sofőrjének nincsenek rendben a papírjai. A biciklis átkelők számára pedig eddig a kerítéssel érintett 200 méteres szakasz volt a fő átkelési pont.

Az intézkedést több nemzetközi szervezet és norvég csoportok is bírálták, egyrészt azért, mert a 200 méter szerintük semmire nem elég, másrészt meg azért, mert már egy ilyen rövid kerítés megépítésének is rossz jelzésértéke van. Európában rengeteg párt politikusaiban már minden határkerítés rossz érzéseket kelt a magyar szögesdrót felállítása óta.

A kerítést ráadásul azért is bírálják, mert bár 2015 végén és 2015 elején valóban rekordmennyiségű bevándorló kért menedéket Norvégiában, mostanra kerítés nélkül is leesett ez a szám.

A kerítés ronthat a eleve nem túl felhőtlen orosz-norvég diplomáciai kapcsolatokon is, ugyanis azt az üzenetet küldi Oroszország felé, hogy Norvégia nem bízik az ottani menekültellátási rendszerben. Oslo többször is számon kérte már az orosz hatóságokat, hogy miért küldenek ennyi menedékkérőt Norvégiába, miközben küldhetnék őket Finnországba is. Ezen kívül Norvégia már hónapokkal ezelőtt elkezdte visszatoloncolni Oroszországba azokat a menedékkérőket, akiknek van érvényes orosz letelepedési engedélyük, ez pedig az oroszoknak nem nagyon tetszik. (Independent)

(A címlapi képet szomáliai menedékkérők láthatóak a kiürült athéni olimpiai stadionban. Az AFP fotója.)