• Rekordokat döntő fekete foglalkoztatás, minimálbér alatti fizetések, balhék jellemzik a vagyonőrpiacot.
  
• Miközben az egyik minisztérium szerint hatalmas mértékű a fekete foglalkoztatás, a másik szerint minden a legnagyobb rendben van.
  
• A Civil Biztonsági Szolgálat, a Pajzs 07 és a PFM Kontroll gyanúsan kevés emberrel, de annál nagyobb profittal dolgozik.
  

A Városliget tüntetői ellen fellépő biztonsági őrök tragikomédiája mindenkinek megmutathatta, hogy valami nagyon nincs rendben a személy- és vagyonőrök, közkeletű nevükön biztonsági őrök körüli szabályozással.

Az alvállalkozók, vagy alvállalkozók alvállalkozói, vagy azok alvállalkozói sehogy se tudni, hogy kihez kapcsolódtak, ugyanazok az emberek jelentek meg különböző cégek nevében, a nevüket, vagyonőr igazolványukat nem lehetett megismerni.

Az átláthatóság számonkérése azért is különösen fontos lenne ebben a szakmában, mert időnként ezeknek az embereknek – hasonlóan az állami erőszakszervezetekhez – erőt, kényszerítő intézkedést kell alkalmazni az állampolgárokkal szemben. A világban arra is akad bőven példa, hogy az ilyen átláthatatlan hátterű szervezetek politikai konfliktusokban használja fel a hatalom.

Ezért megpróbáltunk utánajárni, hogy a biztonsági cégek egyáltalán rendelkeznek-e a vagyonvédelemhez szükséges engedéllyel, és a nem túl profinak tűnő embereiknek van-e, lehet-e vagyonőrigazolványa.

A biztonsági cégek és az általuk alkalmazott vagyonőrök nyilvántartása is a rendőrséghez tartozik, évente kell megújítani a rendőrség által láttamozott, befogadott engedélyeket. Ám a rendőrség arról már semmilyen információt nem ad, hogy ezt az ellenőrzés adott esetben - például a Városligetnél vagy egy foci meccsen fellépő őrök esetében – lefolytatta-e.

Tehát a mai magyar szabályozás olyan, hogy azt halandó emberként nem lehet megtudni, melyik cég vagy vagyonőr dolgozik legálisan.

Semmi közöd hozzá

Egy olyan jogszabályi helyre hivatkozott egyébként a rendőrség, amit 2013-ban applikált bele a törvénybe a Fidesz-kormány: a vagyonvédelmi törvény 8. § 4. belekezdésben ez szerepel:

„A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - teljesíteni nem lehet.”

Megkérdeztük a titkolózásról a Belügyminisztériumot is, szerintük semmi gond, mivel „a nyilvántartásból a hatályos szabályozás szerint adatok igényelhetőek”. Csak éppen azt nem árulták el, hogy ki igényelheti őket.

Szóval 2013 óta még bajosabb tisztán látni a vagyonőrök környékén. A törvénymódosítást egyébként maga a belügyminiszter, Pintér Sándor terjesztette be a parlament elé.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mi a fenének van a nyilvántartás? Úgy néz ki, ez csak arra jó, hogy az rendőrség magának nézegesse. Mert elég életszerűtlen, hogy a járőr gondol egyet, és lekéri az adatokat, így viszont az illegális cégek lebukásának esélye nagyon alacsony.

„Az állampolgárnak a fenti rendelkezés értelmében nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen végző, igazolvánnyal rendelkező természetes személyről vagy az engedéllyel rendelkező vállalkozásról adatot megtudjon.”

Tehát ha bárki a nyakába vesz egy cégnevet, és kiáll egy szerinte hozzá tartozó telekre, házhoz, kocsihoz, és „bevédi”, akkor semmi esély rá, hogy egy állampolgár kiderítse, hogy ezt legálisan teszi-e.

Pedig a vak is látja, hogy több esetben – például a Városligetnél fellépő cégek és embereik esetében – meglehetően gyanús, nemrég alakult, alig pár főt foglalkoztató cégekről van szó.

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által közvetlenül és nem közvetlenül kiválasztott cégekkel kapcsolatban is érdeklődtünk az ORFK-nál, hogy szerintük nem gyanúsak-e az ott feltűnt cégek, segítségképpen meg is osztottuk a nyilvánosan is elérhető információkat:

• Infinity Forest Kft. – 2016.05.05-én jegyezték be - honnan lehet elegendő munkatársuk, lett-e ennyi idő alatt engedélyük?
  
• Patrol Group Kft. – 2015.02.18-én jegyezték be, alkalmazotti létszáma 13 fő volt 2015 végén, összesen 1,77 millió forintot fizettek ki fizetésre az egész évben, azaz fejenként 137 ezret, és ebben a munkáltatói járulék is benne van.
  
• Tak-Bak Kft. – le se adta a cég a törvényesen kötelező beszámolóját 2015-re, 2014-ben nem volt alkalmazottja.
  

Az ORFK válasza alapján az ő érdeklődésüket nem keltették fel a cégek:

„Magyarországon mindenkinek alanyi joga, hogy a vélelmezett jogsértést a rendőrség tudomására hozza. A rendőrség valamennyi esetben vizsgálja, hogy annak elbírálása a hatáskörébe tartozik-e. Amennyiben igen, úgy megteszi a szükséges intézkedéseket, alkalmazza a vonatkozó hatályos jogszabályban rögzített szankciókat. A rendőrség gyakorlata következetes: a vélelmezett jogsértés körülményeinek tisztázásához, illetve az eljárás megindításához a feljelentésnek tartalmaznia kell a cselekmény helyét és idejét, az elkövetés körülményeinek leírását, továbbá a bizonyítási eszközök megjelölését, lehetőség szerint azokat eredetben csatolva a feljelentéshez.”

Beszűkített ellenőrzés

Nem volt mindig ilyen nehézkes az ellenőrzés, korábban a vagyonvédelmi kamarának volt joga javasolni, hogy melyik vagyonőrnek és cégnek kellene az engedélyét bevonni, de 2012-tól elvették ezt a jogukat. És csodák csodája, csökkenni is kezdett a bevont engedélyek száma – a tizedére a vagyonőröknél.

Bevont engedélyek és igazolványok száma (2010–2015)
	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Kiadott működési engedélyek száma	1779	3186	1933	1119	1103	1086
Visszavont működési engedélyek száma	1258	1615	1086	709	1292	829
Különbségük	521	1571	847	410	-189	257
Érvényes működési engedélyek száma az elmúlt hat év alapján: 3417
Kiadott igazolványok száma	16.048	35.349	34.258	19.456	15.810	11.103
Visszavont igazolványok száma	10.933	10.994	994	521	436	453
Különbségük	5115	24.355	33.264	18.935	15.374	10.650
Érvényes igazolványok száma az elmúlt hat év alapján: 107.693
Forás: 444-gyűjtés

A cégadatbázis szerint egyébként 2900 cég van ma Magyarországon, aminek a személybiztonsági tevékenység a főtevékenysége. Ezek alapján a számok alapján nagy a jövés-menés a piacon, de az elég érdekes, hogy egyre több engedélyt adnak ki, mint amennyit bevonnak.

Ha a fenti táblázatban a kiadott engedélyekből kivonjuk a visszavont engedélyek számát, az elmúlt öt évben, akkor összesen 3417-et kapunk, szóval többet, mint a működő biztonsági cégek száma. Ki tudja hova tűnnek a vagyonvédő cégek? Az is érdekes, hogy Magyarország mennyire a biztonsági őrök országa! Hat év alatt összesen 108 ezer fővel nőtt a vagyonőrök száma, azaza magyarok legalább egy százaléka biztonsági őr.

Az alapvető gond a vagyonőr szakmában nagyon hasonlít az építőiparra: nyomott áron elviszik a megrendeléssel a jó kapcsolatrendszerrel megáldott cégek – ennek különösen az állami közbeszerzéseknél van jelentősége. A munkát aztán egy hosszú alvállalkozói láncon keresztül leadják, a sokszor éhbérért foglalkoztatott biztonsági őrnek.

Egy több ezer főt foglalkoztató cégnél nem lehetne a fizetéseket feketén megoldani, de egy néhány fős kft.-nél már nem nagy kunszt, a nehézkes és lassú állami ellenőrzés őket nem nagyon fogja megtalálni. Ráadásul a közbeszerzéseken olyan nyomott árakon nyertek cégek, illetve a piacon is kötnek óránként 400-500 forintért szerződést, amiből a bérminimum összege sem jön ki, különösen nem, ha a szabadságot és a táppénzt is kiadják. Erre lépett a kormány, bevezették a vagyonvédelmi rezsióradíjat, ami idén 1929 forint.Ez így szép és jó, csakhogy a magyar vállalkozó élelmes, nem 8, hanem 1-2 órára jelentik be a biztonsági őröket, és nem adják ki a szabadságot, csak papíron. Ilyen körülmények között nehéz minőségi szolgáltatást elvárni.

És mi az állam reakciója erre? Az említett törvényt, ami összesen 79 paragrafusból áll, kétszáznál is több helyen módosították, ebből kb. 180 módosítás 2010 után jött. A témát felügyelő Belügyminisztérium felvetésünkre, hogy itt nagyon nem működik az ellenőrzés, a rendőröknek épp elég más dolga van, mint a vagyonőrök ellenőrzése, azt válaszolta, hogy „a rendőrség „látványos” ellenőrzési kapacitáshiányára vonatkozó álláspontjával nem értünk egyet, ahogy vitatjuk a rendőrségi ellenőrzés és a feketefoglalkoztatás közötti egyértelmű kapcsolatot is, hiszen a munkavállalók bejelentésével kapcsolatos hatósági ellenőrzésre nem a rendőrség, hanem a Munkaügyi Hatóságok, illetve egyéb vonatkozásokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogosult.”

Érdekes ugye az az állításuk is, hogy nincs gond a fekete foglalkoztatással sem, had idézzük ezzel kapcsolatban az NGM munkaügyi ellenőreinek megállapítás egy 2015-ös jelentésből:

„A személy- és vagyonvédelmi vállalkozások azonban, gyakran a hatályos jogszabályi rendelkezések megkerülését célzó illegális vagy féllegális foglalkoztatási formákra törekedtek”

Azt is leírják, hogy a vagyonőröket általában munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatják, szabálytalanságoktól, fekete foglalkoztatástól hemzsegő keretek között. Gyakorlatilag a szabályosan működő cég volt a kivétel: három ellenőrzéssorozat során a vizsgált 3058 munkáltató, aminek a fele volt vagyonvédelmi 82%-ánál találtak munkaügyi jogsértéseke, ami 23 ezer embert érintett. Az esetek negyedében találtak fekete foglalkoztatást.

A személy- és vagyonőrök kamarájának honlapján is találtunk egy érdekes anyagot, ebben ez állt:

„A Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2013. évben, a vagyonvédelmi ágazatban végzett munkaügyi ellenőrzése során, a vagyonőr cégek 62 százalékánál talált különböző szabálytalanságokat, ezek az esetek pedig a vagyonvédelemben dolgozók több mint 70 százalékát érintették.”

De hogyan alakul a helyzet idén?

„A személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták a vizsgált időszakban a „feketemunkások” 19 %-át, ami a tavalyi évhez mért 12 %-hoz képest kiemelkedő növekedést mutat.”

Egyébként úgy tudjuk, a belügyben sem egységes az álláspont. Információink szerint Felkai László közigazgatási államtitkár szerint minden jó ahogy van, de véleményét nem tudtuk megismerni, mert a BM július 13-i levele szerint szabadságát tölti, és azóta sem kaptunk választ. Kerestük Tasnádi László rendészeti államtitkárt, aki a szakmai források szerint már nem ilyen elégedett, de nem kaptunk választ.

Bivalyerős számok

A cégnyilvántartásban megnéztük az öt legnagyobb vagyonvédelmi főtevékenységű magánvállalkozást, hogyan is teljesítettek az elmúlt években, és mit igazolnak a számok a szóbeszédből.

A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter volt cége, és a kormányváltás után indult be igazán a biznisz nekik, 2009-ben még csak 5,4 milliárd volt az árbevétel. A Pajzs 07 pedig 2008 óta a Civil cége.

A PFM Kontroll a budapesti jegyellenőrzésen szakít nagyot, 2014 decemberében nyertek egy 3,2 milliárdos tendert.

A G4S két céggel is jelen van az ötszereplős toplistán, ők pénzszállítással és biztonsági őrködéssel foglalkoznak, ez egy nemzetközi vállalkozás.

A listába felvettük a Valtont is, ami a Fidesz egyik kedvenc biztonsági cége, a párt és a kormány több eseményét is biztosították, náluk se sokan dolgoznak főállásban.

A Civil, a Pajzs és a PFM is gyanúsan kevés alkalmazottal rendelkezik, egy munkavállalójukra 78-293 millió forint árbevétel jut, míg a G4S cégeinél a reális, 8 millió körüli szám szerepel.

A profitráta is ennek megfelelően alakul: a G4S cégei 1,9 és 8 százalékos átlagos nyereséget értek el 5 év átlagában, a Civil 12,7, a PFM Kontroll 14,1, a Pajzs 14,5 százalékot, mindhárom szám bitangerős, simán belefér az extraprofit kategóriába.

Az Átlátszó még tavaly tárt fel egy ebbe a képbe szépen beleillő történetet: a Magyar Posta objektumait őrző cégek hasonlóan átláthatatlan hálózatba szerveződtek, és míg a piramis csúcsán hihetetlen árakkal húzták le az állami céget, a lánc legalján megszégyenítően alacsony bérekkel dolgoztattak.

Emlékezzünk vissza, elvileg nem lehetne csak úgy alvállalkozásba adni az egész melót, de hát akkor például az elvileg 270 db biztonsági őr a budapesti tömegközeledésben kihez tartozik, ha a cégnél nincsenek bejelentve?

És még mi lehet ezen a piacon, ha már a legnagyobb cégeknél is ilyen látványos számokra bukkanunk?

Szerző: Bucsky Péter, címlapkép: Tbg