Ideges vezetők fegyverkezéssel keresik a kiutat Pozsonyban

  • Meg kell mutatni, hogy ennek az egésznek még van értelme – ezért gyűlnek össze az EU-s országok vezetői pénteken Pozsonyban.
  • Először találkoznak úgy, hogy a brit miniszterelnök nem lesz ott.
  • Több javaslat is arról szól majd, hogy miben legyen gyengébb az EU, de közben erőt is kellene mutatniuk a brüsszeli vezetők szerint, és ez az ellentmondás nem kecsegtet sok jóval.
  • Valószínűleg elkötelezik magukat egy európai hadsereg terve mellett, de egy ekkora közös szervezkedés kevéssé látszik reálisnak a többi vita árnyékában.
  • A kötelező kvótákat valószínűleg elengedik, és nyilatkoznak, hogy nem lehet ismét akkora káosz, mint tavaly volt a menekültáradat miatt.

Pozsonyban informális tanácskozásra gyűlnek össze pénteken az EU-s tagállamok vezetői, hogy megbeszéljék, hogyan szervezzék át a szövetséget a Brexit után, és az EU-ellenes pártok megerősödése közben. Nehéz menet lesz, pedig nagy volt a nekikészülés, hogy most tényleg ki kellene találni valami okosat.

Először a britek nélkül

Rögtön ott az a probléma, hogy a csúcson formálisan semmiről sem dönthetnek, mert a brit miniszterelnököt nem hívták meg. Márpedig hiába döntött ott a nép a kilépésről, jogilag Nagy-Britannia még legalább két évig az EU tagja marad, így nélkülük nem lehet dönteni semmiről. Viszont éppen az a csúcs fő programja, hogy az unióban maradtak erőt mutassanak, jelezzék, hogy egy nagy tagállam kilépése sem ingatja meg az uniót. Nem tűnik egyszerűnek ezt egy csonka jogkörű tanácskozáson megoldani.

Ahol ráadásul mindenki másképpen akar majd erőt mutatni.

Már hetek óta hatalmas előkészületek mennek. Angela Merkel német kancellár szinte az összes vezetővel találkozott az elmúlt hetekben, hogy összehozzon valami kompromisszum-szerűséget a pozsonyi találkozóra. Donald Tusk tanácsi elnök is találkozott vagy telefonált mindenkivel.

A tagállamok vezetői kisebb csoportokban is tartottak megbeszéléseket, Orbán Viktor például a V4 csoporttal egyeztetett, ahova beugrott hozzájuk Merkel kancellár is. De külön gyülekeztek a déli államok Athénban, és volt külön francia – német – olasz megbeszélés is.

Jönnek fel az EU szétverését ígérő pártok

Az idegesség annak is szól, hogy a brit kilépéssel meggyengült EU-t sok tagállamban a közelgő választások is veszélyeztetik. Nagyon jönnek fel az EU-szkeptikus pártok, és az integrációt támogató mérsékelt szocialisták és néppártiak egymást gyengítik közben.

  • Spanyolországban lassan egy éve kormányválság van,
  • Franciaországban és Hollandiában tavasszal lesznek választások, és mindkét országban nagyon népszerű az EU-ból való kilépést hirdető jobboldal,
  • Németországban jövő ősszel lesznek választások és nagyon jön fel az EU- és menekültellenes AfD,
  • a mérsékelt-balos olasz kormány megbukhat egy novemberre kiírt közjogi népszavazáson,

és még hosszan lehetne sorolni, hogy hány Pozsonyba készülő miniszterelnöknek fájhat a feje attól, hogy a saját választóinak EU-ellenes indulataira is gondolnia kell a pozsonyi szerepléskor.

Az egyetlen nagy új ötlet: Fegyverkezzünk!

Pozsonyban egyetlen olyan új ötlet lesz majd napirenden, amit a legnagyobb tagállamok (Németország, Franciaország és Olaszország) és az Európai Bizottság is támogat: hogy az EU szervezzen hadsereget magának. Ez több kisebb tagállamnak is tetsző javaslat, a támogatók között van Magyarország is.

Az európai hadsereg szervezését a franciák már évek óta erőltetik, de eddig a brit tiltakozás miatt érdemben szó sem lehetett róla. A brit kormány (mint az USA legfontosabb európai szövetségese) mindig is azt mondta, hogy a NATO-val párhuzamos struktúrát kiépíteni csak pénzpocsékolás, hiszen 22 EU-tagállam a NATO tagja is.

A mostani katonai program első ránézésre politikai és gazdasági szempontból is jó ötletnek tűnik, mert:

  • Az EU-szkeptikusokat talán meg lehet nyugtatni vele, mert a folyton gyengeséggel vádolt Brüsszel erőt mutathat egy nagy katonai programmal. Az egész tervet fel lehet építeni arra, hogy a határok megvédésére kell a közös haderő, és így a menekültek miatt aggódó tömegeknek is lehet egy kemény választ mutatni. Jean-Claude Juncker egyenesen arról beszélt szerdai évértékelőjében, hogy már nem olyan időket élünk, amikor az EU puha hatalomként érdemben képes fellépni, mert a külvilág ennél sokkal veszélyesebbé vált. (Az európai puha hatalom tündökléséről és bukásáról itt írtam részletesen.)
  • Katonai megrendelésekkel fel lehetne pörgetni az európai gazdaságot, különösen a francia hadiipar vár nagy üzleteket. A francia kormány már azt is felvetette a színfalak mögött, hogy a hadi célokra elköltött pénz ne számítson bele a költségvetési deficit brüsszeli kiszámolásakor.
  • Az USA kezdi elveszteni az érdeklődését Európa iránt. Az Obama-kormány sokkal inkább Ázsiára figyelt katonai szempontból, és ha Donald Trump győz az elnökválasztáson, akkor az Európában lévő amerikai csapatokat és fegyvereket kivonhatja. Európának lassan meg kell tanulnia megvédeni magát, és ezt összehangoltan biztosan olcsóbb lenne megcsinálni, mint sok kis ország párhuzamos erőfeszítéseivel.

Csakhogy van néhány komoly gond is az elképzeléssel:

  • A mostani hangulat arra ösztökéli inkább a politikusokat, hogy ne adjanak ki a kezükből több nemzeti ügyet. A hadügy pont a legérzékenyebb pontja a nemzeti szuverenitásnak. Ha költségvetési szabályokat vagy adópolitikát sem akarnak sokan egyeztetni, akkor hogyan lennének képesek a katonai parancsnokságot összehangolni? Hogyan és kik dönthetnének egy beavatkozásról, ha még a közös bankfelügyeleti rendszer kitalálásával is vért izzadnak?
  • Néhány tagállamnak nem annyira tetszik az elképzelés. A semleges Írország és Ausztria nem túl lelkes egy új katonai szövetség lértehozásától, és a Financial Times értesülése szerint a lengyel és a szlovák kormány sem elég lelkes.
  • Rengeteg jogi és praktikus kérdést kell majd tisztázni: kik, mikor, milyen felhatalmazással vethetnek majd be csapatokat az EU területén vagy azon kívül? Az ilyen egyeztetetések évekig húzhatják a megvalósítást, holott az egész ötlet politikai része arról szólna, hogy az EU most mutasson erőt.
  • Mivel a britek még tagok, és ők utálják a közös hadsereg ötletét, és mivel a mostani alapszerződés nem szabályozza a katonai együttműködést, ezért érdemi új rendszert valószínűleg csak az EU-s jogon kívül, kormányközi szerződéssel lehetne felépíteni. Egy EU-n kívüli rendszerrel erősíteni az EU-t elég bizarr ötletnek tűnik.

Széthúzó javaslatok

És még az új katonai javaslat körül látszik leginkább az egyetértés. Mert lesznek egymásnak ellentmondó javaslatok is Brüsszelben. A Brexit utáni világot mindenki másképpen képzeli, és most mindenki arra hajt, hogy a zavaros átmenet alatt keresztülnyomja a nagy ölteteit.

Két lépés hátra: Budapest, Varsó

A magyar és a lengyel kormányfő például azzal mennek Brüsszelbe, hogy vissza kell vonni a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés alapjait, vagyis az Európai Bizottság és az Európai Parlament hatalmát alaposan meg kell nyesni.

A két ország szerint a közös intézményekhez kiszervezett feladatköröket a nemzeti kormányoknak és nemzeti parlamenteknek kell visszaadni, és minden fontos ügyben a tanács döntsön. Ezzel az EU politikai integrációját visszavetnék, és a föderációs terveket a történelem szemétdombjára hajítanák.

Két lépés hátra: a Déliek

Hét mediterrán tagállam a múlt héten külön csúcsot tartott, azt követelve, hogy a megszorítási kényszereken alapuló, a válság után német nyomásra bevezetett költségvetési szigort oldják, és közös (német) pénzből sokkal több beruházás legyen. A görög, francia, olasz, spanyol, portugál, ciprusi és máltai kormányok által alkotott mozgalom a lisszaboni szerződés után hozott, az eurózónára vonatkozó integrációs rendszert lazítaná.

Németek: Nyugi legyen már

És ott van Németország, amelynek kormánya semmiképpen sem akar nagy reformba, alapvető változtatásokba fogni a szeptemberi választás előtt, és pláne nem akar engedni az eddig elért költségvetési szigorból.

A kötelező kvótát várhatóan elfelejtik

Bár a magyar kormány apokaliptikus helyzettel kampányol éppen, migráció-ügyben az EU-s vezetők többsége azt igyekszik kommunikálni, hogy a helyzet sokkal jobb mint tavaly volt, és még egyre jobb lesz. Újabb áradat helyett rendezett viszonyokat ígérnek, és a tervek szerint ez lesz a csúcs egyik üzenete is.

Tusk pozsonyi találkozóra hívó levelében az áll, hogy tavaly az EU túl lassan reagált a menekültválságra, túl sok volt a beszéd, és sok ember azért vesztette el a bizalmát, mert határvédelem helyett a politikai korrektséggel foglalkoztak a vezetők. Tusk ezzel a szövegezéssel fontos gesztust a magyar és a lengyel kormányok felé. Cserébe feltehetően azt kérte, hogy a bizottság és a parlament hatáskörének csorbítását ne erőltessék majd túlzottan most.

A csúcson a külső határok megerősítéséről is szó lesz és közös terrorellenes intézkedésekben is megállapodnak.

És várható az is, hogy leveszik az újabb kötelező kvótákat a napirendről.

A tavaly eldöntött kvóta-alapú áttelepítési programok amúgy is elképesztően lassan haladnak, több tagállam utálja az egészet, Magyarország még népszavazást is szervez ellene. Az elmúlt napokban már Juncker bizottsági elnök és Tusk tanácsi elnök is utalt rá, hogy el kell engedni a kötelező kvótákat.

Ez vélhetően a német kormánynak tetszik a legkevésbé. Angela Merkel két hete még azt mondta, hogy a menekültválság kezelésében az egyik legnagyobb hibája az volt, hogy nem erőltette elég hamar és elég határozottan a menekültek európai elosztását. A luxemburgi külügyminiszter Magyarország kizárását felvető ötlete is arra utal, hogy hatalmas konfliktusok vannak a színfalak mögött. Várható, hogy lesznek kormányfők, akik kritizálják majd az Orbán-kormány népszavazási kampányát is.

Mindenki viselkedjen nyugodtan!

'A Brexit után nem mehetnek tovább a dolgok úgy mint eddig. Vagy meggyengülve és megosztva jövünk ki ebből a válságból, vagy pedig erősebben és nagyobb egységben' – áll Tusk meghívó levelében, és arra is figyelmeztet, hogy az európai közvélemény hatékony és erős válságkezelést vár az európai elittől.

A csúcsot szervező tanács azt akarja, hogy mindenki optimistán és visszafogottan nyilatkozzon a pozsonyi rendezvény után, és ne az ellentéteket, hanem az eredményeket emeljék majd ki.

Kérdés, hogy utóbbiakról sikerül-e majd beszámolni.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.