Soha ilyen kevesen még nem szavaztak Merkel pártjára Berlinben

A szociáldemokrat párt (SPD) győzött a berlini önkormányzati választáson vasárnap, a szavazatok kb. 21,7 százalékával. Eddig is nekik volt a legtöbb képviselőjük a város vezetésében, és ők adták eddig is a város polgármesterét. A második helyen most is a CDU végzett, éppen úgy mint 5 éve, a legutóbbi választáson, csakhogy nem egészen 18 százalékos eredményükkel nem lehetnek elégedettek: a német egyesítés óta nem szerepeltek ennyire gyengén Berlinben.

Elolvadt a nagyok többsége

Eddig SPD-CDU nagykoalíció vezette Berlint, mostantól viszont jó eséllyel a szociáldemokraták a Zöldekkel (15,3 százalék) és a Baloldal nevű párttal (15,6 százalék) kormányoznak tovább. Legalábbis erre lehet következtetni az előzetes nyilatkozatokból és abból, hogy az SPD-nek és a CDU-nak együtt nem lenne meg a többsége ezúttal.

A menekültellenes és EU-szkeptikus AfD 13,9 százalékot kapott, ami komoly eredmény ahhoz képest, hogy eddig nem volt képviselőjük Berlinben (a legutóbbi választáskor a párt még nem is létezett), viszont szerény eredmény ahhoz képest, hogy idén már két egykori NDK-s tartományban is 20 száalék felett szerepeltek. Sőt, két hete Mecklenburg-elő-Pomerániában még a CDU-t is megverve a második helyre jöttek fel.

Kiesett a berlini városvezetésből a Kalózpárt, a 2011-es választások nagy meglepetése, visszajutottak viszont a liberálisok (FDP, 6,6 százalék), akik az elmúlt ciklusban mandátum nélkül maradtak.

Szenved a koalíció

A berlini választás eredménye nem jó hír Angela Merkelnek. Pártja 20 százalék alatti szereplése nagyon gyenge, még akkor is, ha egy alapvetően balos vidékről van szó.

A CDU kongresszusa várhatóan decemberben dönt arról, hogy a 2017 őszi szövetségi választásokra kit jelöljön kancellárnak. A CDU-t 2000, és a kormányt 2005 óta vezető Angela Merkel minden bizonnyal szívesen indulna újra, hogy negyedszerre is megpróbálhasson kormányt alakítani, ám egyáltalán nem biztos, hogy a pártjával el tudja hitetni, hogy vele van esély az újabb győzelemre.

Merkel népszerűsége évekig jóval megelőzte a saját pártját is, nagyon sokáig a németek elsöprő többsége kifejezetten elégedett volt azzal, ahogy vezette az országot. A 2015-ös menekülthullám nyomán azonban gyengült a támogatottsága, és bár még mindig jobban áll mint a pártja, sokan kritizálják a CDU-n belül is engedékeny bevándorlási politikájáért, és őt tartják felelősnek a párt rossz választási eredményeiért a tartományi szavazásokon. Most Berlin után tovább erősödhet a nyomás a kancelláron.

Ugyanakkor az országot vezető nagykoalíció kisebbik pártja, az SPD is sorra ront korábbi eredményein a tartományi választásokon. Berlinben ugyan most is nyertek, de várhatóan tizenegy képviselővel kevesebb marad nekik, míg a CDU 10 mandátimot vesztett.

A menekültellenes AfD-n kívül a Baloldal (die Linke) és a szabad demokraták (FDP) erősödött jelentősen a 2011-es eredményéhez képest. A Zöldek egy egész kicsit rontottak.

Vagyis a Németországot és Berlint vezető nagykoalícióba általában is beleunhattak a választók, és ez látszik a többi tartományi választás eredményein is az utóbbi időszakban.

Bár reálisnak látszik, hogy a két nagy párt 2017-ben is képes legyen nagykoalícióban kormányozni, nem biztos, hogy ez megérné nekik, hiszen mindkettejük népszerűsége komolyan megsínylette az elmúlt éveket.

Berlin: oktatás, repülőtér, lakás

A berlini kampányban az országos politikában is jelen lévő ügyeken kívül elsősorban három téma határozta meg a kampányt. Az egyik az új berlini repülőtér építése, ami sokkal régebben tart és már sokkal többe kerül, mint amiről szó volt.

A másik az oktatás helyzete: a gyorsan növekvő berlini népességet nem képes kiszolgálni az oktatási rendszer, egy csomó általános iskolai osztályt ideiglenes konténerekben kellett elhelyezni a tanév elején, és a rendes iskolák közül is sok túlzsúfolt.

Szintén a növekvő népesség miatt gond az, hogy egyre kevesebb a megfizethető lakás. A kampányban a szociáldemokraták azt ígérték, hogy büntető adóval akarják távol tartani a befektetési céllal lakást vásárlókat, és tovább szigorítják a rövid távú lakáskiadás (jellemzően az Airbnb-n hirdető) lehetőségeit.