Várhegyi Attila használta a közmédia lehallgatott szobáit

  • Továbbra sem tudjuk, ki és miért hallgatta le a közmédia vezetőit.
  • Vaszily Miklós vezérigazgató tárgyalójában és két másik vezető szobáiban találtak lehallgató-berendezéseket tavasszal.
  • A rendőrség Enyedi Csaba kabinetvezetőt és Vas Imre üzemeltetési igazgatót gyanúsította, de túl kishalak ők ahhoz, hogy ilyesmit megpróbáljanak.
  • Nem biztos, hogy a jelenlegi vezetés volt a lehallgatás célpontja.

Márciusban poloskát találtak az MTVA vezérigazgatójának tárgyalójában, illetve Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban is lefoglaltak hang- illetve képfelvételek rögzítésére alkalmas készülékeket.

A lehallgatási botrány egy fatális véletlen folytán robbant ki: tavasszal beázott a vezérigazgatói tárgyaló, és amikor az üzemeltetők a szárításhoz levették a kábelcsatorna fedelét, kiesett belőle egy mikrofon. Azonnal kihívták a rendőrséget, kibontották a mennyezetet, és a kábelt visszafejtve jutottak el az Enyedi által használt szomszédos irodába. Ott megtalálták a tárgyalóba rejtett géphez tartozó rögzítőt, továbbá egy másik lehallgatókészüléket és kamerát. Nem volt viszont poloska Vaszily saját irodájában.

A helyszínelés során találtak egy harmadik készüléket is. Ez egy másik szinten volt, Vas Imre üzemeltetési igazgató irodájában.

A lehallgatási ügy miatt szeptember elején távozott posztjáról a két érintett vezető, Enyedi Csaba és Vas Imre. Őket az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök. A Készenléti Rendőrség tiltott adatszerzés gyanúja miatt nyomoz, a vizsgálat már fél éve húzódik, a törvényes határideje szeptember 29., de ez még meghosszabbítható.

Csak belsős munka lehetett

Nyilvánvaló volt, hogy belsősök is érintettek a megfigyelésben, az igazgatói tárgyalók ugyanis szigorúan elzárt helyiségek, oda csak kísérettel, illetve azonosító kártyával lehet belépni. Kértük az MTVA-t, hogy adja ki az akkreditációval rendelkező kollégák listáját, de ők ezt biztonsági okból megtagadták.

A 168 óra megírta, hogy a biztonsági videófelvételeken azonosították Vas Imrét. Az üzemeltetési igazgató azt mondta, amikor nyomozók kérdőre vonták, hogy „az eszközök telepítése magasabb célokat szolgál”. Ez alapján világos, hogy részese volt az akciónak. De ki tudhatott még a megfigyelésről?

Milyen magasabb célokról lehet szó, amely érdekében Vas saját magát is megfigyelte?

Amikor először írtunk a történetről, pontról pontra bemutattuk, milyen jelentős befolyása van az alap mindennapi működésére Várhegyi Attila, egykori fideszes pártigazgatónak, a korábban hűtlen kezelés miatt elítélt egykori szolnoki polgármesternek. Hivatalosan ugyan csak tanácsadói szerződés fűzi a közmédiához, valójában fontosabb döntésekben megkerülhetetlen, és nála kevesen látják át jobban, mi is zajlik az MTVA-nál.

Ami újdonság, és amit most közmédiás dolgozók, valamint a vezetésben is jártas források is megerősítettek, hogy

Vaszily érkezése előtt Várhegyi használta azokat a helyiségeket, ahol a rendőrség a fatális véletlen nyomán megtalálta a lehallgató-berendezéseket.

Vaszily érkezése előtt helyükön lehettek a készülékek

Vaszily Miklós, az Index és az Origo korábbi vezérigazgatója 2015. áprilisában érkezett az MTVA-hoz, és lett előbb operatív vezérigazgató-helyettes, majd augusztusban megbízott vezérigazgató. Előtte Szabó László Zsolt vezette az alapot a Kunigunda útján. Szabó vezetése idején Várhegyi maga is fenntartott magának egy irodát a vezérigazgatói szinten. Az ő távozásakor rövid ideig az is felmerült, hogy Várhegyi maga lesz az MTVA vezérigazgatója.

A rendőrség kérdésünkre nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mióta voltak üzemben a felvételeket készítő gépek, de

az MTVA vezetését ismerő politikai és filmipari szereplők is megerősítették, hogy Szabó vezetése idején találkoztak Várhegyivel ezekben a helyiségekben.

Az igazgatói tárgyalóban magas rangú politikusok, diplomaták, állami és magáncégek vezetői is megfordultak, megfordulnak. A velük való találkozókról hang- és képfelvételek készülhettek.

Amikor tavaly nyáron Vaszily megérkezett, Várhegyi kiköltözött a vezérigazgatóságról, és házon kívülről, cége, a Prestige Media irodájából irányította tovább a munkát. Erre valószínűleg azért került sor, mert a nagy sajtóérdeklődésnek, a Várhegyiről szóló cikkeknek nem örült a nagypolitika. Úgy tudjuk, már ekkor helyükön lehettek a lehallgatáshoz, megfigyeléshez használt gépek.

Várhegyi benti irodáját így Enyedi Csaba, újonnan kinevezett vezérigazgatói kabinetvezető foglalta el. Valószínűleg nem ő volt a megfigyelés célpontja, de mivel az eszközök ott maradtak, végül nála találták meg őket.

Rosszkor rossz helyen?

Hogy ki akarhatta megfigyelni Várhegyit, az azért fogós kérdés, mert ő a legbefolyásosabb ember a közmédia környékén, minden fontos döntésre rálátása és hatása van, és közismerten nagyon erős politikai kapcsolatai közvetlenül a miniszterelnökig vezetnek.

Bizonyos hatalmi, cégvezetési struktúrákban előfordul, hogy valaki beleegyezik saját maga megfigyelésébe. Vas esetében ez lehetett a helyzet. De látott már olyat is a világ, amikor valaki saját beszélgetéseit és egyeztetéseit rögzíti, hogy aztán a felvételeket később politikai vagy más célból használni tudja.

Várhegyi Attila a Fidesz legbelső köreihez tartozik: ősfideszes, Lévai Anikón keresztül évtizedek óta közvetlen, baráti kapcsolat fűzi az Orbán-családhoz is. Bár polgármesterként megbukott, és büntetőeljárás is folyt ellene, sosem lett kegyvesztett a párton belül, sőt informális hatalma mindig megmaradt. Médiatanácsadó és pr-cégeivel fontos fideszes politikusok, polgármesterek tucatjainak dolgozott az ellenzéki évek alatt is, 2010 óta pedig az egyik legfontosabb háttérember a kormány médiapolitikájában.

Várhegyi péntekenként rendszeresen konzultál a miniszterelnökkel a Kossuth Rádióban közölt reggeli interjúk előtt és után. Sokat elárul a körülményekről az is, hogy

a gyanúsítottként kihallgatott Vas Imre, aki gyakorlatilag elismerte részvételét a beszerelési akcióban, Várhegyi egyik legközelebbi, legbizalmasabb embere.

Vas Szolnokon, az önkormányzatban kabinetfőnök volt Várhegyi mellett. Később a Terror Háza menedzser-igazgatója volt, majd 2014-ben – Várhegyi hívására – a Szépművészeti Múzeum üzemeltetési igazgatói posztját hagyta ott az MTVA hasonló posztjáért.

Jókor jó helyen?

Vast Várhegyi bizalmasaként ismerik a közmédiában, és abban is hasonlít egykori főnökére, hogy üzletileg is kötődik a szervezethez. Várhegyi nem csak tanácsot ad tízmilliókért az MTVA-nak, de a Direkt36 kiderítette azt is, hogy cége olyan webes megoldásokért is 120 milliót számlázott a közmédiának, amit fillérekből megoldhatott volna.

A most távozott Vas osztozik azon a K.K.TV Média Kft.-n Koller István producerrel, amely kinevezése előtt 72 millió forintért gyártotta a Magyar Gazda mezőgazdasági program 53 részét a közmédiának - epizódonként 1,4 millió forintért.

A Magyar Gazda gyártásában további 5 millió forintért közreműködött a WMA Média Kft. is, amit szintén Vas vezetett, mielőtt kinevezése idején Koller átvette ott az irányítást. Koller maga vezeti és tulajdonolja azt a Popular Média Kft.-t, amelyik nettó 403 millióért gyárt Érettségi 2017 munkacímmel oktatási-kulturális magazint a most indult M5 közcsatornának.

Vas már korábban, még Szépművészeti vezetőként, az MTVA Mecenatúra pályázati programjának elbíráló bizottságában tevékenykedett. Jutottak is támogatáshoz a hozzá kötődő cégek: a WMA Média Kft. és Koller István kétszer is 8 millió forint támogatást kaptak a Búcsú Magyarországon, illetve a Halak megmentése című ismeretterjesztő filmek elkészítéséhez.

(A címlapi illetve a cím feletti képen Orbán Viktor és Várhegyi Attila beszélgetnek egy pénteki rádióinterjú előtt. Fotó: nol.hu / MTI / Kallos Bea.)