A brit, a francia, a német és a svéd nagykövetségen sem értik a magyar kormány no-go zónázását

Tavasz óta tolja a kormány a félelemkampányt, aminek egyik fontos eleme szerint az európai nagyhatalmak rég elveszítették az irányítást bevándorlók lakta nagyvárosi kerületek felett, így ezek a terrorizmus melegágyai lettek Európa-szerte. Ha pedig Orbán Viktor nem állítja meg a menetkültáradatot, ez a sors vár Hejőcsabára, a Nagyerdőre és Kőbánya-Kispestre is.

Hogy de facto "no-go" zónák nem léteznek se Berlinben, se Párizsban, se Londonban és Brüsszelben sem, azzal már márciusban szembesítették a kormányt az érintett országok képviseletei.

Ez viszont nem riasztotta el Rogán Antal vezette kommunikációs stábot, hogy a kvótakampányban is ezzel az üzenettel ijesztgesse az urnákig a magyarokat:

"A no-go zónáknak nevezett területek olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái nem érvényesülnek. Azokban az európai városokban, ahol nagy számban élnek bevándorlók, több száz ilyen no-go zóna létezik"

- áll az elmúlt hetekben százezerszámra terjesztett, lakásokra postázott kormányzati kampányfüzetekben, és Szijjártó azóta is kitart véleménye mellett- hiába röhögte emiatt körbe már a BBC riportere is.

Körbekérdeztünk a nagykövetségeknél, mi a véleményük arról, hogy a magyar kormány kitart a koncepciója mellett. Alapvetően kétféle reakciót kaptunk: vagy nagyon nem voltak vele boldogok, vagy kínjukban már inkább csak legyintettek. Kiderült az is, hogy

több nagykövet közösen kért időpontot a külügyminisztériumnál, hogy választ kapjon a miértekre.

Öt ország érintett: Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Belgium. Egyedül utóbbi nagykövetség nem kívánta kommentálni a kormányzati propagandát.

Svédország: egyszer már szóltunk, de még mindig nem értik

Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete és stábja volt a leginkább bőbeszédű. Jelezték, hogy még ők is megkapták a brossúrát, és elég csalódottnak tűntek.

"Szögezzük le: ilyen zónák, bárhogy is nevezzük azokat, nincsenek Svédországban. A svéd jogállam az ország egész területén képes szavatolni állampolgárai biztonságát"

- ismételték magukat a svédek, akik szerint nem szerencsés, amikor egy másik uniós tagállam tévesen informálja állampolgárait országukról. Már áprilisban kérték a külügytől a valótlan információk eltávolítását honlapjaikról.

"Ez nem történt meg. Ehelyett most azzal kell szembesülnünk, hogy ugyanezt az információt több millió példányban kinyomtatva a Kormány nevében minden magyar háztartásba eljuttatták"

- folytatták válaszukban, és ezúttal is Szijjártó hivatalához fordultak. A nagykövetség szerint azért is nagy baj ez a hozzállás, mert közben egyre több magyar utazik Svédországba, akiket saját kormányuk tájékoztat félre.

A svéd hozzáállás nem is különbözhetne jobban a magyartól: a skandináv kormány nem veszélyt, hanem új erőforrást lát a betelepülőkben, akik "nagyban hozzájárulnak a társadalom formálásához, a népességnövekedéshez, valamint az erősen növekvő svéd gazdasághoz."

Azt elismerik, hogy a svéd fiatalok közt "problémát jelent a kirekesztés, a munkanélküliség, a bűnözés és a kábítószer, de tesznek ennek mérsékléséért", szerintük az eredmények biztatóak. Elsősorban a közös európai és globális megoldásban hisznek, ezért is találkozott a svéd miniszterelnök Obama elnökkel és más vezetőkkel a migrációs csúcson New Yorkban.

Nagy-Britannia: nyilvánvalóan nem igaz, amit a kormány mond

Az angol nagykövetség, illetve Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete sokkal szűkszavúbb volt svéd kollégájánál, de az üzenet tónusa hasonló.

"A tájékoztató füzetben foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak: az Egyesült Királyságban nincsenek olyan területek, ahol a brit törvényeket ne lehetne betartatni"

- írták válaszukban, és kérdésünkre elismerték azt is, hogy a nagykövet jelezte aggályait a külügynél a tájékoztató füzet tartalma miatt.

Németország: nincsenek "no-go zónáink", jöjjenek, nézzék meg maguk

Továbbra sem tudják és értik, honnan vannak a kormányzati kampány információi, az viszont biztos, hogy a német törvények a Németországi Szövetségi Köztársaság teljes területén korlátlanul érvényesek. Ezt közölte Dr. Heinz-Peter Behr, Németország magyarországi nagykövete és hivatala.

Berlin a világra nyitott városként minden évben nagyszámú turistát vonz, az ingatlanárak emelkednek, mindenki jól érzi náluk magát, írják. Köztük a magyarok is.

"Örülünk annak, hogy minden évben számos magyar is ellátogat Berlinbe és más német tartományokba is. Jó lelkiismerettel tudunk arra biztatni, hogy használják ki Európa nyitott határait, ápolják a magyarok és németek közötti cserét, és ennek során alkossanak saját képet a másik országról.”

Franciaország: egzotikus kifejezés, fogalmunk nincs mit jelent

"Nem tudjuk pontosan, mik is lehetnek ezek a „No-Go-Zó-Ná-k”; ez az igencsak egzotikus hangzású kifejezés tudomásunk szerint nem felel meg a francia nyelv egyetlen ismert fogalmának sem"

- írta kérdésünkre Franciaország magyarországi nagykövete, Éric Fournier nevében a budapesti Francia Nagykövetség.

Azért hozzátették: amennyiben a magyar kormány bizonyos hátrányos helyzetű negyedekre utal, emlékeztetik arra, hogy köztársaságuk törvényei "különbségtétel nélkül a francia területek egészén, illetve a Francia Köztársaság valamennyi lakójára nézve alkalmazandóak, tekintet nélkül azok lakóhelyére, származására vagy vallási hovatartozására."

A válaszokat olvasgatva azért csak felmerül az emberben, vajon hogyan reagálna a magyar diplomácia, ha valamely más kormány terjesztene belpolitikai célra teljesen nyilvánvaló csúsztatásokat arról, ami Magyarországon zajlik. Érdemes felidézni, micsoda ámokfutást rendezett a nemzetközi sajtóban tavaly Szijjártó, amikor a környező országokkal szemben védte a kormány menekültpolitikáját.

;