Az biztos, hogy kormánytisztviselők nem kampányolhatnának a népszavazás sikeréért

POLITIKA
2016 szeptember 30., 04:01
comments 113

Külön kiosztott telefonokkal és számlistával, egy Fidesz-KDNP logós kétoldalas útmutató alapján kell munkaidőben szavazókat hívogatniuk és a vasárnapi népszavazáson való részvételre és "nem" szavazatra buzdítaniuk önkormányzati és minisztériumi dolgozóknak - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény meghatározása szerinti kormánytisztiselőknek, köztisztviselőknek.

Ezt a Fidesz-KDNP logós útmutatót kapták a kormánytisztviselők arról, hogy mit is kéne mondaniuk a felhívott választópolgároknak.
photo_camera Ezt a Fidesz-KDNP logós útmutatót kapták a kormánytisztviselők arról, hogy mit is kéne mondaniuk a felhívott választópolgároknak.

A gyakorlatot, amiről több érintett is önkormányzati és minisztériumi dolgozó is beszámolt nekünk, a kormányzati kommunikációért is felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda kérdéseinkre válaszolva jogszabálysértőnek minősítette, egyben felszólított minket a jogszabálysértés azonnali bejelentésére.

„Jelöljék meg konkrétan, kire és mire gondolnak és tegyenek az ügyben azonnal bejelentést a Választási Irodánál illetve a hatóságoknál, hiszen jogszabálysértés esetén ez a jogszabálysértésről tudomást szerző újságírónak is kötelessége. Ha ezt nem teszik meg konkrétan, akkor ez névtelen és konkrétum nélküli rágalom marad, névtelen és konkrétum nélküli rágalmakkal pedig nem foglalkozunk” - írták.

Kocsis Máté, a Fidesz budapesti elnöke, a VIII. kerület polgármestere viszont ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg az ATV szerda esti műsorában. Kocsis, a szervezett telefonálás tényét el nem ismerve fejtette ki elvi álláspontját, miszerint

„[a]lapvetően, ha egy kormány intézményesen elkötelezi magát parlamenti felhatalmazással egy népszavazás mellett, akkor a kormány alkalmazottainak alkalma van arra, hogy részt vegyenek abban. Ha ehhez kommunikációs támpont kell, nem tartom olyan durva dolognak.”

Kocsis Máté téved.

A már hivatkozott 2011. évi CXCIX. törvény már a preambulumában világosan fogalmaz:

„Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes - a nemzeti érdekeket előtérbe helyező - állam olyan közszolgálatra alapozható, amely élvezi a társadalom közmegbecsülését, hatékony és költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges, törvényesen működik, tagjai korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul és hazaszeretettel szolgálják.”

A hosszú, többszörösen összetett mondatban szerepel a "pártsemleges" és a "pártatlanul" kifejezés is - itt pedig azok kedvéért, akikben kétségek merülnének fel a pártpolitikai vonatkozásokkal kapcsolatban, ismét utalnék rá, hogy a tisztviselőknek a Fidesz-KDNP logójával ellátott silabuszból kell dolgozniuk.

A számlista, amely alapján hívogatniuk kell a választókat.
photo_camera A számlista, amely alapján hívogatniuk kell a választókat.

A törvény a pártsemlegesség elvárását expliciten is megfogalmazza:

76. § (1) A kormánytisztviselő köteles
a) feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni,

Illetve,

83. § (1) A kormánytisztviselőre vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem.

Továbbá:

85§ (4) A kormánytisztviselő
a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;

Magyarán, a törvény elég világosan megfogalmazza, hogy kormánytisztviselők - önkormányzati és minisztériumi hivatalnokok -

nem vehetnek részt pártpolitikai kampányokban.De a törvényi szabályozás még ennél is tovább megy, amennyiben kifejezetten felszólítja a kormánytisztviselőket az ezzel ellentétes, jogszabálysértő utasítások megtagadására:

78. § (1) A kormánytisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.
(2) A kormánytisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:
a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;

A törvény azt is szabályozza, hogy mit tehet egy kormánytisztviselő, ha jogszabálysértésre utasítják:

78. § (4) A kormánytisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a kormánytisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A kormánytisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.

(6) A kormánytisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.

A jogszabály szerint ebben az esetben a kormánytisztviselőt nem érheti hátrány, még anyagi sem:

78. § (8) Ha a kormánytisztviselő az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre illetményre jogosult.

Összefoglalva tehát mindazt, amit a jogszabályok a jogszabályok bonyolult nyelvén megfogalmaztak:

  • A kormánytisztviselőkkel szemben elvárás a pártatlanság - ami elég józan szempont, az államigazgatással kapcsolatba kerülő polgár ez alapján várhatja el, hogy ügyében politikamentes döntés születik, személyes ideológiai meggyőződése nem befolyásolhatja ügye elbírálását.
  • Ennek értelmében a kormánytisztviselő semmilyen politikai, pártpolitikai tevékenységet nem végezhet;
  • az erre vonatkozó utasításokat nemhogy megtagadhatja, de kötelessége is felhívni munkáltatója figyelmét a jogszabálysértésre;
  • különvéleményét írásba foglalhatja;
  • emiatt pedig semmilyen hátrány nem érheti.

Ez alapján aligha minősíthető jogszerűnek az a gyakorlat, amiről több, önkormányzatnál, minisztériumi intézménynél dolgozó forrásunk is beszámolt. Vagyis az, hogy a kormánytisztviselőknek

telefonokat, számlistát és fideszes szórólapokat osztottak ki, és a szavazók hívogatására utasították őket.

A birtokunkba került útmutató alapján ráadásul a kormánytisztviselőket arra utasították, hogy a beszélgetés elején, a bemutatkozáskor jelezzék, hogy

a Fidesz nevében telefonálnak.

Az első javaslat: "Halló, jó napot kívánok, XY vagyok, a Fidesz nevében telenálok."
photo_camera Az első javaslat: "Halló, jó napot kívánok, XY vagyok, a Fidesz nevében telenálok."

Egy beszámoló szerint a szavazók hívogatására utasított köztisztviselőknek ugyan munkaidőben, de nem munkavégzésük helyén kell kampányolniuk a vasárnapi népszavazás sikere érdekében. A telefonálgatásra a hivataltól félreeső épületet jelöltek ki, nem egy esetben más városban, mint ahol a hivatalnok amúgy dolgozik.

A törvény betűje alapján erre van jogszerű lehetőség, ugyanakkor a törvény abban is egyértelmű, hogy a kormánytisztviselőt kizárólag munkáltatója irányíthatja és utasíthatja:

54. § (1) Az államigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a kormánytisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a kormánytisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a gyakorlat jogszabálysértő, sérti a közszolgálati tisztviselőkkel szemben támasztott követelményeket, valamint sértheti azt a szabályt is, hogy kormánytisztviselőt csak a munkáltatója utasíthat, de még a munkáltatója sem utasíthatja jogszabálysértésre.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.