Az Alaptörvény elfogadásakor a Fidesz annyira túlbiztosította magát az ellenzéki népszavazások ellen, hogy a saját kérdése most pont ezen a megemelt küszöbön akadt fenn.

A korábbi népszavazási szabályok alapján a mostani kvótanépszavazás csont nélkül átment volna az érvényességi küszöbön. Az előző alkotmány szabályai szerint egy országos népszavazás akkor is eredményesnek számított, ha az összes választópolgár negyede ugyanazt a választ adta a feltett kérdésre. Azzal, hogy most 90 százalék feletti lett a nemek aránya, röhögve meglett volna nekik az érvényesség.

Amíg ellenzékben volt, a Fidesz nagyon jól elvolt ezekkel a szabályokkal, de 2011-ben az új Alaptörvény mégis szigorított egy jó nagyot az érvényességen. Ez alapján már választópolgárok több mint felének kell érvényesen szavaznia, hogy érvényes legyen. Így a rendszerváltás utáni népszavazások közül egyedül a 2008-as lett volna érvényes, de akkor is csak 50,51 százalékos volt a részvétel.

Komolytalannak tartották az 50 százalék alatti részvételt

Az Alaptörvény elfogadásakor sokan vádolták a Fideszt azzal, hogy a magasabb küszöbbel egyszerűen lehetetlenné akarják tenni, hogy népszavazással menjenek neki valamelyik döntésüknek. Pont erről beszélt Gulyás Gergely 2011-ben az InfoRádióban, szerinte korábban csak azért volt annyira alacsony a küszöb, mert a szocialisták leszállították a NATO-népszavazás bebiztosítására, de ők most inkább visszatérnek a korábbi küszöbhöz. Az akkori Gulyás szerint elvárható, hogy legalább minden második választópolgár vegyen részt a szavazáson, ha a nép akarja gyakorolni a hatalmat. Hozzá csatlakozva Szájer József is jobbnak látta, ha legalább a 2008-as népszavazáséhoz hasonló részvétel kell az érvényességhez. Persze akkor még nem gondolhattak arra, hogy pár múlva pont nekik kell az érvényességért küszködniük.

Salamon László, az alkotmány-előkészítő bizottság KDNP-s elnöke úgy gondolta, a népszavazások eredményét csak akkor lehet komolyan venni, ha a választók 50 százaléka elmegy.

A KDNP-s képviselő közvetlen és a képviseleti demokrácia közötti viszony eltorzulásának nevezte, hogy a korábbi szabályok alapján a választópolgárok kisebbsége felülbírálhatta az Országgyűlés döntését.

Az 50 százalékos küszöb visszaállítását már úgy értékelte, hogy az „nemcsak a demokrácia rendeltetésszerű működését biztosítja, hanem erősíti a népszavazás társadalmi-politikai súlyát és egyben komolyságát is”.