Elmarasztalta Magyarországot keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mert a bírák szerint megalázó vagy embertelen bánásmódnak minősül, hogy a magyar törvények értelmében a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében leghamarabb 40 év letöltése után van lehetőség a büntetés felülvizsgálatára.

Az ügyben két, tényleges életfogytiglanra ítélt magyar férfi fordult a strasbourgi bírósághoz azzal a panasszal, hogy büntetésük az EJEB korábbi elmarasztalásának hatására 2015-ben bevezetett új szabályok ellenére is embertelen bánásmódnak minősül, mert nincs valódi reményük a szabadulásra.

Elsőfokú ítéletében a törvényszék megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar jogszabályok értelmében túl hosszú időnek kell eltelnie a jogerős döntéstől az első felülvizsgálati lehetőségig. Mint írták, ez jelentősen hosszabb a bíróság egy korábbi ítéletében javasolt maximum 25 évnél.

A bíróság más aggályokat is megfogalmazott a kérdéses törvénnyel kapcsolatban. Miközben a kegyelmi bizottságnak objektív, előre meghatározott kritériumok alapján kell eljárnia a mérlegelés során, ezek nem vonatkoznak a köztársasági elnökre, akié az utolsó szó minden egyes kegyelmi kérvény esetében. Az új törvények ráadásul nem rendelkeznek semmilyen időkorlátról, amelyen belül az államfőnek határoznia kell a kegyelmi ügyekben, illetve nem is köteles megindokolni döntését, még akkor sem, ha az eltér a kegyelmi bizottság véleményétől.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar szabályozás embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül, mert nem biztosítja az elítélt jogát a reményhez, az ítélet felülvizsgálatához, és ezért sérti az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkében foglalt előírásokat.

A strasbourgi bírák 1500 euró perköltséget ítéltek meg az ügyben, azonban úgy határoztak, hogy "a jogsértés megállapítása önmagában igazságos elégtételt jelent a panaszosok által elszenvedett nem vagyoni jellegű károk jóvátételére".

Az új, kötelezően lefolytatandó kegyelemi eljárás a büntetés-végrehajtási törvény módosítása nyomán lépett életbe tavaly, miután az EJEB 2014-ben elmarasztalta Magyarországot a tényleges - vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró - életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A bíróság meglátása szerint a szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet magalázó bánásmódnak minősül, az elítéltektől ráadásul nem is lehet magatartásbeli együttműködést elvárni akkor, ha eleve jogilag kizárt, hogy később - bármilyen távoli jövőben is - felmerülhet az ügy felülvizsgálata.

Az Európa Tanács alatt működő bírósághoz az Európai Emberi Jogi Egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerített. (MTI)