Az óceánon úszó szemétszigetek régóta égető problémát jelentenek, hol eltűnnek, hol újra előkerülnek, de leginkább az biztos, hogy egyre nagyobbak, és vagy így, vagy úgy, de nekünk is jut belőle.

Az eddig véltnél jóval nagyobb kiterjedésű a csendes-óceáni szemétsziget - derült ki egy új vizsgálatból, amely szerint a vízfelszínen úszó, nagy méretű hulladékok "ketyegő bombát" jelentenek, mivel megfelelő intézkedések hiányában néhány évtizeden belül olyan apró műanyagszemcsékre bomlanak le, amelyek aztán bekerülhet a táplálékláncba.

Az Ocean Cleanup alapítvány felderítő repülőgépe hatalmas mennyiségben összetorlódott szemetet - főleg műanyaghulladékot - fedezett fel a Hawaii és Kalifornia között elterülő nagy csendes-óceáni szemétsziget északi csücskében.

A szeméttenger központi része nagyjából egymillió négyzetkilométeren terül el, és további csaknem 3,5 millió négyzetkilométeres területet érint a felhalmozódott hulladék problémája. A szennyezett terület kiterjedése az óceáni áramlatok hatására folyamatosan változik.

Megfelelő intézkedések hiányában a szemmel látható hulladék néhány évtizeden belül olyan műanyag-mikroszemcsékre bomlik le, ami könnyedén bekerül a táplálékláncba.

És a paradicsomos sprotnival a mi belünkbe is.

De van remény, a felmérésben részt vevő ifjú holland tengermentő, Boyan Slat ötlete. Az általa tervezett passzív szemétgyűjtőnek a felső vonala a vízen lebeg, mintha sorompó lenne, míg a víz alá nyúló része szűrő, amely felfogja a műanyaghulladékot. A szűrő V alakban nyúlik a tengerfenék felé, ahol a csücskét rögzítik, a tengeri élőlények így át tudnak úszni alatta.

Az elképzelés szerint az áramlatok lassanként a csücsökbe sodorják a szemetet. A szerkezet közepén lévő gyűjtőtorony ezután kiszűri az összegyűlt hulladékot és valamelyest fel is dolgozza, mielőtt hajóval kiviszik azt a szárazföldre.