Nem lehet népszavazás a budapesti olimpiáról

  • A Nemzeti Választási Bizottság szerdán 9:2 arányban elutasította a 2024-es olimpia megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést.
  • A testület szerint a kérdés nem volt elég egyértelmű, mert azt a látszatot keltette, mintha az olimpiai pályázat visszavonását jelentené.
  • Másrészt a rendezésről szóló törvény eltörlése olyan szervezetalakítási kérdést is érintene, amiről nem lehet népszavazni.

Pár héttel azelőtt, hogy Róma is kiszállt a 2024-es olimpia megrendezéséért vívott versenyből, Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója meg akarta adni az esélyt arra, hogy a nép döntsön arról, akar-e olimpiát rendezni, ezért országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottságnak.

A kérdés azt a törvényt torpedózta volna meg, amit az Országgyűlés a rendezési szándékról hozott:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?”

Tehát az igen jelentette volna a nemet az olimpiára.

Patyi András, az NVB elnöke azt a javaslatot tette, hogy szavazzák le a kezdeményezést.

Orbán Viktor a riói olimpián azt nyilatkozta: megvan az ország egysége az olimpia mögött. Csak éppen a kvótanépszavazással ellentétben ezt nem szabad bebizonyítani. Egyébként ahol az emberek választhatnak, ott leszavazzák az olimpiát.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolók tiszteletére tartott ünnepségen az Országház kupolatermében szeptember 23-án. (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI) Fotó: Koszticsák Szilárd

Az NVB szerdai ülésén elutasították azt a kifogást is, ami azért érkezett, mert önkormányzati hivatalnokoknak és közmunkásoknak is telefonálgatniuk kell fideszes útmutató alapján, hogy a választók szavazzanak nemmel a kvótanépszavazáson.

A testület tagjai szerdán kilenc igen és kettő nem szavazat mellett elutasították az olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezést.

Az indoklás szerint kérdés nem volt egyértelmű, mivel az emberek azt gondolhatnák, hogy az olimpia megrendezéséről döntenek, miközben a szavazás csak egy törvényre vonatkozott volna, ami nélkül az olimpiát még meg lehetne rendezni.

Megjegyezték azt is, hogy a törvény alapján szervezeteket is alapítottak, márpedig az Alaptörvény szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről nem lehet népszavazást tartani. Itt azért nem kell komoly szervezetekre gondolni, ezek egyelőre főleg a Schmitt Pálhoz hasonló sportdiplomatáknak nyújtanak elfoglaltságot.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt