Orbánék még fontolgathatják az előrehozott választást

Régóta nem fordult elő a magyar belpolitikában, hogy valódi tétje van egy ellenzéki párt és a kormány közötti vitának. A kvótanépszavazást követő alkotmánymódosítás esetében most viszont nagyon éles küzdelem folyik, szokatlan fejleménye ez a kiüresedett parlamentarizmusnak.

A Jobbik csak akkor szavazza meg a kötelező kvóták ellen kitalált alkotmánymódosítást, ha eltörlik a letelepedési kötvényeket.

A vita túlmutat önmagán, a Fidesz és a Jobbik is azt reméli, hogy e háborúban maradandó, a következő választásra is hatással lévő kárt tud okozni a másiknak.

2010 óta először kell Orbánnak érdemben alkudnia

2010 tavaszától 2015 tavaszáig kétharmados többsége volt a kormánynak, addig mindent gond nélkül át tudtak vinni. Mostanra már két ellenzéki szavazat is kell a legjelentősebb törvények elfogadásához, így például az alkotmány módosításához.

Az eddigi egyetlen, ebből fakadó szorult helyzet idén júniusban, az alkotmány hatodik módosítása esetében fordult elő, amikor a terrorvészhelyzet bevezetésének feltételeiről volt szó. Akkor a Fidesz engedett a Jobbik követelésének, úgyhogy az ellenzéki párt megszavazta a módosítást.

Vona Gábor sajtótájékoztatója az ultimátum átadása után. Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Az összes többi nagy fideszes engedmény (vasárnapi boltzár visszavonása, a KLIK átszervezése, a netadós javaslat elvetése) nem a parlamenti alkukban dőlt el, hanem a Fidesz maga döntött taktikai okokból a visszavonulásról.

A júniusi alkotmánymódosításkor a Jobbik csak a tervezet átírását kérte, most viszont ennél sokkal nagyobb a követelése: egy olyan rendszer feladását akarják, ami rengeteg pénzt hoz, és ez az üzletet valószínűleg a Rogán Antal – Habony Árpád vezette kör vadászterülete.

Fun fact: akkor lesz fontos a parlament, amikor műbalhé van

Az egész helyzetet különösen bizarrá teszi, hogy egy olyan alkotmánymódosítás miatt tört ki rég nem látott parlamenti harc, aminek a valóságos tétje elenyésző, és elsősorban kampányolási jelentősége van.

A kormány az alkotmánymódosítás szükségességét eleve egy érvénytelen népszavazásból vezette le, és maga a szöveg sem túl meggyőző, önmagában nem következik belőle szinte semmi. Ahogy egy EU-s jogban jártas szakértő fogalmazott Berlinben a héten: „Ha egy fejezetet írnának az alkotmányba a Kisvakondból, az se érne sokkal kevesebbet a kvótaszabályokkal szemben.” (Ugyanakkor a módosításból következhet egy keményen kvóta-ellenes törvény, a Jobbik azt akarja, hogy az kétharmados legyen majd, ez az egyik követelésük, és ez még át is menne valószínűleg a Fideszen.)

Vona Gábor kedden adta Orbán Viktornak az ultimátumot a letelepedési kötvényekről. A Jobbik elnöke a 444-nek azt mondta, hogy azóta semmilyen egyezkedés nincs a két párt között, a háttérben sem kereste őket a kormány, hogy esetleg valamilyen kompromisszumos javaslattal álljanak elő. Igaz, Vona nem is akar ebben kompromisszumot.

Megvizsgálják illetve hazaárulóznak

A kormány oldaláról eddig két, egymásnak teljesen ellentmondó üzenet érkezett a nyilvánosság felé: az egyik szerint megfontolják a követelést, Varga Mihályt már úgyis megbízták, hogy vizsgálja meg szükség van-e ezekre a kötvényekre. Akár már jövő héten is tárgyalhat erről a kormány, és akár az alkotmánymódosítást is el lehet halasztani.

A másik válasz az volt, hogy hazaárulással és hazugsággal vádolják a Jobbikot. Ezzel párhuzamosan az állami pénzből működő sajtó is keményen ráállt a Jobbikra, csak csütörtök délután néhány órán belül az alábbi címekkel jelentkezett például az Origo: Folyamatosan csökken a Jobbik támogatottsága a biztos szavazók között; Vona Gábor egy terrorszervezettel ápol remek kapcsolatot; Ha nem támogatják őket, a jobbikosok hazaárulók Kósa szerint; Vonának az antiszemitizmus miatt fontos Irán.

A Fidesz közeli kommunikációs szakemberek pedig azt igyekeztek elhitetni az Index-szel, hogy Orbán Viktor nem fog engedni Vona követelésének, és a végén csúnyán ráfázik majd a Jobbik.

Kihívás azért van

Eddig azonban annyi történt, hogy sok év óta először szorongatta meg egy ellenzéki politikus Orbánt olyan konkrét követeléssel, amire a miniszterelnök nem tudott azonnal reagálni.

Már a négyszemközti találkozó kikényszerítése is Vona partiképességét erősítő gesztus volt, az pedig, hogy a Fidesz egyelőre húzza az időt, még nyílttá teszi a küzdelmet.

És ugyan ez az alkotmánymódosítás nem igazán jelentős ügy a mindennapi élet szempontjából, és így hatalmas tömegeket sem hoz lázba, de a népszavazás érvénytelenségének leplezésére a Fidesz az utóbbi két hétben azt erőltette, hogy ez rettentően fontos. Így nem lenne egyszerű elaltatniuk sem a témát.

Mitől féljen jobban?

Úgyhogy a nagy kérdés inkább az lesz, hogy a jobboldali szavazók melyik narratívát hiszik el inkább: azt, hogy a Jobbik köpönyegforgató hazaáruló, vagy azt, hogy a fideszes lopások veszélyesebbek a betelepítésnél. Most lehet először igazán élesben kipróbálni, hogy mire ment a kormány a hatalmas, új sajtóbirodalmával: a hazaárulós szöveg átmegy-e.

Eddig csak civil szervezetekkel, védekezni nem tudó távoli menekültekkel vagy konkrét személyekkel szemben indítottak intenzív támadó kampányokat, az új kiadványokkal, a TV2-vel, az Origóval és a közmédiával felvonuló oldalon. Rámentek már ellenzéki politikusokra, de azok inkább személyes támadások voltak, aktuális politikai ügyben egy párt először került célkeresztbe.

Vona megpróbált egészen egyszerű üzenetekkel szólni ebben az ügyben, amikor például továbbfejlesztette a kormány idegenellenes kampányának hangulatát, és arról beszélt, hogy a nincstelen terroristánál veszélyesebb a gazdag terrorista. A kérdés az, hogy ezek az üzenetek elérnek-e a jobbos szavazókhoz, ha egyébként a kiszolgálásukra hivatott sajtó jelentős része teljesen elhallgatja a kötvények elleni érvelést.

Vona magabiztosan azt mondta nekünk, hogy őt inkább szórakoztatja, ahogy a kormány sajtójában elfogyott a cérna „és kezd orvosi esetté válni”, ami ott látható. De amikor beszéltünk, még csak egy napja tartott ez az éles kampány.

Erre a vitára építenék az előrehozott választást?

Még a kvótanépszavazás előtt jobbikos és DK-s irányból is azt lehetett hallani, hogy ha elég sokan elmennek szavazni a betelepítések ellen, akkor előrehozott választás is jöhet. Úgy tudjuk, hogy tényleg vizsgálták kormányközeli műhelyekben, hogy ennek lehet-e értelme.

Ha az alkotmánymódosítást nem sikerül átverni a parlamenten, akkor ez akár hivatkozási alap is lehet egy 2017 elejére kiírandó választásra. Orbán mondhatná azt, hogy nagyon kell a kétharmad. Egy újabb kvótaellenes kampánnyal le lehetne tudni az egészet, és nem kellene attól tartani, hogy 2018-ig kitörnek újabb, a kormányt gyengítő botrányok. Vona Gábor sem tartja ezt kizártnak, „el tudom képzelni, hogy ez egy reális opció” - mondta.

Orbán Viktor október 2-án, szavazás közben. Fotó: .MTI / Koszticsák Szilárd

Ha ez a terv, akkor a Fidesznek mindenképpen érdeke tovább élezni az alkotmányozási vitát. Vona ugyanakkor arra is számít, hogy ha Orbán nagyon ragaszkodik a letelepedési kötvényekhez, akkor az felidegesítheti azokat a Fideszben, akiket egyébként is irritálnak Rogán Antal és Habony Árpád ügyei. Egy előre hozott választással viszont lehet, hogy az ő szájukat is be lehetne fogni, hiszen egy éles kampányban a zárt ajtók mögötti belső vitáknak sem szoktak helyt adni.