Fontos szerepet kap a nyilvánosság a jövőben a közbeszerzési eljárásoknál, a jogszabály tervezett módosítása révén egyszerűsödnek, és gyorsabbak lesznek a közbeszerzési eljárások – mondta a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára Budapesten.

(A kérdésem: nyilvánosság alatt azt kell érteni, hogy a közbeszerzéseket nyilván Orbán-közeli üzletember nyeri meg? ¯\_(ツ)_/¯)

Császár Dániel a közbeszerzési kerekasztal ülésén azt mondta, e három feltétel mellett a közpénzek elköltését szigorítani kell, és a kormány nem lát ellentmondást abban, hogy a jogszabály-módosítással az eljárások egyszerre lehetnek szigorúbbak és gyorsabbak.

Császár szerint az Európai Unió kritikáját figyelembe véve, az új jogszabály többek között az egyajánlattevős közbeszerzési eljárások számának és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számának visszaszorítását tűzte ki célul. Az EU-s átlagot nézve Magyarországon magas (35-36 százalék) az egyajánlattevős eljárások száma, míg az uniós arány 20 százalék.

Erre vonatkozik az egyik legjelentősebb módosítás, amivel új eredménytelenségi okot vezetnek be, így ha az eljárásban nem nyújtanak be több ajánlatot, az ajánlatkérőnek lehetősége van az eljárást eredménytelenné nyilvánítani. Ha az ajánlatkérő mégsem nyilvánítaná emiatt érvénytelenné az eljárást, a jogszabály lehetőséget ad a közbeszerzésekért felelős miniszternek, hogy kötelezze az eredménytelenségi ok alkalmazására.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat a jövőben arra az esetre lehet korlátozni, ahol valamilyen szakmai, műszaki specifikáció miatt csak egyetlen céggel lehet megkötni a szerződést – mondta Császár, aki szerint azért, hogy az eljárások a jövőben még átláthatóbbak legyenek, a közbeszerzési hatóság minden dokumentációt nyilvánosságra hoz.

Császár Dániel jelezte, tíz éve változatlanok a közbeszerzési értékhatárok, a módosítás ezt is érinteni fogja.

Az áruk és szolgáltatások megrendelése esetén az alsó értékhatár 8 millió forint volt, az építési beruházások esetén 15 millió forint. Az első kategóriában a jelenleg 8-18 millió forint közötti négyajánlatos eljárás felső értékhatárát 15 millióra csökkenti a módosítás, a 8 milliós limit alatt pedig ugyan nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, de egymillió forintig legalább három ajánlattevőt kell meghívni.

A másik változtatás, hogy az építési beruházások felső értékhatárát 15 millió forintról 25 millióra emelnék, és a jövőben a 300 millió forint feletti beruházásoknál öt ajánlatot kell kérni. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy itt is minden – nem csak a felhívási – dokumentum nyilvános lesz.

Császár Dániel elmondta, a javaslat szerint jogsértés esetén az ajánlattevők 90 napra eltilthatók a közbeszerzésektől.

A helyettes államtitkár szerint a kormány nemcsak a törvényalkotásban kíván a közbeszerzési kerekasztal résztvevőivel együtt gondolkodni, hanem az útmutatók, állásfoglalások megalkotásában.

Az eljárások átláthatóságát lehetővé tevő elektronikus rendszer uniós kötelezettség, kialakításának végső dátuma 2018. október 18. Magyarország azonban a javaslatban olyan vállalást tett, hogy 2017-ben két lépcsőben bevezeti azt, továbbá az Európai Bizottságnak bemutatják a rendszer pilot programját, ennek előkészületei zajlanak.

Az új közbeszerzési törvény 2017. január 1-jén lépne hatályba.

A közbeszerzési kerekasztalon mintegy nyolcvan szervezet, továbbá a gazdasági kamarák, a vállalkozói érdekképviseletek képviselői vesznek részt, az egyeztetéseken jelen van a Transparency International is. (MTI)