Felpörgetik Paksot, engedélyek hiányában is folyhat a munka

Miközben a világ az amerikai elnökválasztásra figyelt, múlt héten kedd éjszaka alig néhány képviselő részvételével vitatták meg a magyar parlamentben a fejlesztési tárca energetikai törvénycsomagját. Salátatörvényről van szó, vagyis rengeteg kisebb – nagyobb módosításról, amelyekről egyszerre szavaznak majd.

A javaslat 14. paragrafusa többek között erről szól:

„Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a nukleáris létesítmények tekintetében a hatósági engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit a létesítés alatt álló nukleáris létesítményben.”

A létesítés alatti létesítmény minden bizonnyal a két új paksi blokk, amelyek megépítésére a magyar kormány szerződést kötött az orosz állami Roszatommal, és amelynek finanszírozására hitelt vett fel az orosz államtól. Nukleáris létesítmények esetében pedig a legfontosabb engedélyezési hatóság az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), amelynek határozatait a javaslat szerint a politika felülírhatja.

A törvény parlamenti vitájában egyedül Szél Bernadett (LMP) foglalkozott ezzel a paragrafussal. A szocialisták és a Jobbik inkább üdvözölték a törvénycsomagot. Előbbiek külön dicsérték azt a pragrafust, ami alapján az OAH igazgatója ezentúl rugalmasabban jutalmazhatja a hivatal dolgozóit.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke. A pólóján is látszik, hogy nem akar új atomerőművet.

Szél többek között ezt mondta: „Itt azért azt látjuk, hogy a meglévő engedélyek esetében is lehetőség lesz arra, hogy az engedélyekben meghatározottaktól eltérjenek rendeletileg. (...) Én azt gondolom, hogy a nukleáris biztonság egy olyan alap, ami nem megkérdőjelezhető, és nem értem, hogy mire való ez a változtatás, amit önök itt előirányoztak.” Aradszki András államtitkár erre azt mondta, hogy bizonyos épületek engedélyezése esetében még erősödnek is az OAH jogkörei, szóval nem érti, hogy mi Szélnek a baja. A képviselő konkrét problémájára érdemben nem reagált.

A rendeleti szabályozással két nagy gond lehet:

  • A miniszteri rendeletek ellen nincs fellebbezési lehetőség, míg a hatósági engedélyek ellen van.
  • Az OAH egy szakmai testület, a minisztérium politikai. Kizárt, hogy a kormány olyan szakértelemmel tudjon eljárni, mint az atomenergiai hivatal, és így politikai szempontok érvényteleníthetik a szakmaiakat, ami a biztonság szempontjából nem túl jó üzenet.

Szél Bernadett benyújtott két módosító indítványt, hogy ezeket szedjék ki a csomagból, de a gazdasági bizottság kedden leszavazta.

Nem bírják kivárni a teljes engedélyeket

Több atomenergiával foglalkozó szakemberrel is beszéltünk a módosításról, és a paksi bővítés részleteit ismerők szerint

azért kellett ez a felhatalmazás a kormánynak, mert különben soha nem lenne kész az új erőmű.

A szakértők azt mondták, hogy a magyar adminisztráció nincs felkészülve egy ilyen bonyolult létesítményre, az sem világos, hogy melyik szakhatóságnak melyikre kell várnia egy-egy engedély kiadásakor. Több ezer oldalas dokumentációkat kell átvizsgálni, és egy csomó mindent még el se készítettek az oroszok.

Most megy a telephely engedélyeztetése, és hogy időben el lehessen kezdeni a földmunkákat, fel kell pörgetni az engedélyek kiadását, át kell vágni végtelen bürokratikus köröket. Állítólag ezért találták ki a minisztériumban, hogy akkor rendeleti úton egyenként feloldják majd a beragadt helyzeteket.

Az OAH elégedett a változtatással, kérdésünkre azt írták, hogy jogkörük továbbra sem változik, mert minden olyan hatósági döntés náluk marad, ami a nukleáris biztonságot érinti. A változtatást szakmailag alátámasztottnak tartják.

Az OAH szerint erre lesz jó a törvény: „A létesítés alatt álló, még nem üzemelő létesítményeknél felmerülhetnek a létesítés alatt kisebb módosítási igények. Ilyen módosítás lehet például a terv valamilyen elírásának a javítása, vagy egy berendezés áttervezése. Ezeknek csekély biztonsági hatásuk van. A törvénymódosítás célja, hogy ezeket a módosításokat biztonsági hatásuknak megfelelő súllyal vegye figyelembe eljárásaiban a hatóság. A módosítások biztonsági súlya határozza meg, hogy milyen hatósági eljárásra, felügyeletre van szükség. Hasonló elven működik az üzemelő nukleáris létesítmények átalakításainak hatósági felügyelete is.”

Lehet még baj belőle

Ugyanakkor beszéltünk olyan szakértőkkel, akik szerint évek múlva még lehet probléma a mostani törvényből. Azt mondták, hogy most tényleg nem lehet baj abból, ha az engedélyek késnek, és közben a kormány mégis engedi a munkát, például lehet ásni a gödröt egy épületnek addig is, amíg az épületbe szánt bonyolult műszer meg nem kapja az engedélyét az OAH-tól. De amikor már ott tart majd az építkezés, hogy ezektől nem lehet eltekinteni, akkorra lesz fontos, hogy a kormány mit kezd a felhatalmazással.

Engedélyezni bőven lesz mit. A Paksra épülő erőmű típusából még egyetlen egy sem működik, így előfordulhat, hogy egy csomó megoldást először kell élesben tesztelni és engedélyeztetni a világon.

Bőven lesz dolga ezzel a magyar hatóságoknak, és nyilvánvalóan lesznek viták az oroszok és a magyarok között. Akkor lesz igazán izgalmas, hogy a magyar hatóság szakemberei vagy az orosz cégek lesznek-e képesek átvinni akaratukat a magyar kormányon. Elvben ugyanis a kormány a mostani felhatalmazását használhatja majd arra is, hogy az oroszoknak kedvezzen egy magyar hatóságokkal folytatott vitában.

A helyzetet bonyolítja majd, hogy az orosz hitelt 2025-ig lehet csak lehívni, vagyis eljöhet az a pillanat, amikor nem lesz sok idő vitatkozni. Az orosz – magyar szerződést ismerő egyik szakember szerint a kifizetések szakaszokra bontottak, vagyis a Roszatom csak akkor kap pénzt, ha végzett egy adott ütemmel, és ez garancia lehet arra, hogy az oroszok készek legyenek a megegyezésre. Mások szerint azonban a hitel határidejéből és a politikai erőfölényből adódó magyar kiszolgáltatottság inkább nekik kedvezhet a vitás helyzetekben.

Ilyen viták már mennek Finnországban, ahol a Roszatom szintén épít egy atomerőművet. Az illetékes finn hivatal (STUK) idén tavasszal arra jutott, hogy nincs elég megfelelően képzett szakember a Roszatom leányvállalatainál, és ezzel csúsztak az engedélyek kiadásával is. Hallottunk olyan magyar véleményt, hogy az ottani tapasztalatuk alapján az oroszok már most sürgethették, hogy a magyar kormány csináljon magának mozgásteret, hogy hasonló viták ne lassítsák a beruházást.

Felgyorsultak az események

Az új törvény egy dolgot jelezhet: a paksi építkezés mindjárt elkezdődik. A magyar – orosz szerződést már 2014 januárjában aláírták, de eddig csak a környezetvédelmi engedély lett meg, más érdemi munka nem történt.

Elsősorban azért nem, mert az EU több eljárást is indított a beruházás körülményeinek kivizsgálására. Ameddig Brüsszel nem hagyja jóvá az építkezést, addig a magyar kormány nem akart az orosz hitelhez nyúlni, és így az építkezés sem kezdődhetett el.

Úgy tűnik, hogy a vizsgálatok még az idén lezárulnak. Ehhez viszont gyorsítani kell az adminisztrációt, első körben a telephelyre vonatkozó engedély kiadásában. Mert ahogy egy szakember fogalmazott „a mostani rendszerben kódolva van, hogy blokkolja a beruházást”. Hogy ennek a gyorsításnak a 2020-as években mi lesz az ára, az az akkori kormány belátásán is múlik majd.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;