Így trükköznek a számokkal a Liget projektnél
2016 július 24., 17:01
Zöld összefogás alakult a városi fák és parkok érdekében
Több szakmai és civil szervezet, illetve szakember ült össze a héten, hogy a magyar városi zöldterületekről értekezzen, és ezek védelmében szövetkezzen.
„A zöldfelületek óriási értéket képviselnek a városokban, világszerte hatással vannak az ingatlanok értékére és az egészségügyi költségekre. A hazai állami és önkormányzati döntéshozók ugyanakkor gyakran kizárólag építési területekként kezelik ezeket a zöldfelületeket”
– írták a találkozó után.
Néhány budapesti példa: a Dagály strand, az angyalföldi Duna-part, a József nádor tér, a Városliget és a Római-part. Mindezek a beruházások azt mutatjáj, hogy a meglévő zöldterületek védelme nem prioritás a városfejlesztésnél.
Ezért közös, ötpontos kiáltványt foglmaztak meg, amelynek legfőbb célja, hogy a zöldterületek a közigazgatási szempontból is erősebb védelmet élvezzenek a jelenlegi helyzetnél, ami szerint tucatjával irtják a városi fákat és a meglévő zöldterületet (Budapesten a zöldterületek aránya európai összehasonlításban is rettenetesen alacsony, a gyakorlatot az ÁSZ is szóvátette már 2009-ben):
- A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet!
- A fejlesztések elsősorban a leromlott állapotú városrészek rehabilitációját szolgálják, és ne a város meglévő zöldterületeit terheljék!
- Jó gazdát a városi zöldfelületeknek! Minden városi önkormányzatnál legyen felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének.
- A kiemelt állami beruházások se mentesüljenek a környezet védelmét szolgáló előírások hatálya alól!
- Semmit a közparkokról a helyi civilek nélkül!
A kiáltványt megfogalmazók között találni a Greenpeace-t, Bardóczi Sándor okleveles tájépítész mérnököt, Beleznay Éva építész-urbanistát, a Budapest Kört, a Budapesti Városvédő Egyesületet, a Levegő Munkacsoportot, a Magyar Urbanisztikai Társaságot, a Magyar Tájépítészek Szövetségét.
Ezzel párhuzamosan a Ligetvédők is megfogalmaztak egy tízpontos, kifejezetten a Városliget beépítésével, illetve a beruházással kapcsolatos kiáltványt, amely egyébként jól visszaadja, miért szeretnék a környezetvédők a zöldterületek kiemeltebb védelmet.
A Városliget közparki besorolásának megszűntetése, illetve a múzeumi negyed gigaprojekjének apró projektekké szétszedése, mind ahhoz vezetett, hogy a parkba tervezett épületek, mélygarázsok környezeti hatásairól nem kap a városlakó hiteles képet (a trükkök egy részével ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk):
10 + 1 trükk amit a Városliget Ingatlanfejlesztő ZRT alkalmaz a Liget Projektnél
- Első és legfontosabb, mondhatni alaptrükk: Tedd az egész építkezést nemzetgazdaságilag kiemelt állami beruházássá! Ez a kulcsszó, ami amúgy létező törvények alól vonja ki az építkezéseket, minden jogi lépést, fellebbezést zárójelbe tesz. Lehet ilyet, csak a végrehajtásra nem lesz halasztó hatállyal. Értsd, mire a bíróság kimondja, hogy jogszerűtlen lépés volt, már rég átadták. És akkor meg mi van? A fákat kivágták, az épület már áll.
- A második trükk a hidrogeológia. Bízz meg egy szakcéget a hatásbecsléssel akkor, amikor még a felszín alatt egy szint építésről van szó. Mutasd ki, hogy nincs hatás. Emeld a felszín alatti beépítést -3 szintre. Majd ismételgesd, hogy nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra, hiszen évekkel ezelőtt egy szakcég már kimondta, hogy nincs hatás.
- Állítsd azt, hogy csak 226 fát érintenek az építkezések, a valós 600-800 helyett! Nehogy megemlítsd a közművesítés áldozatait, azokat vedd külön, mintha semmi összefüggés nem lenne a közművesítés és az építkezés között! Told ki a határidőt, amikor válaszolsz a kérdésre, melyik fákról van szó. Erre azonnal kellene tudni válaszolni, különben felmerül a kérdés, mi alapján határozták meg a 226 darabszámot, ha a pontos egyedek megnevezéséhez időt kell kérniük.
- Állítsd azt, hogy 180 fát "átültetnek"! Az egy dolog, hogy nincs hova, esetleg csak a Nagyrétre vagy a Királydombra. Az pedig egy másik, hogy kiszedik őket, kivonják a látótérből Tahiba, ahol el fognak pusztulni (mivel húsz évesnél idősebb fát átültetni géppel sem igazán lehet), majd 2 év múlva visszahoznak valamilyen faiskolai fát és azt mondják rá: ez volt az.
- A BREEAM minősítés. Hirdess zöld fórumokat, amelyen több a biztonsági őr és a projekthez anyagilag kötődő szakértő, mint a civil. Ne engedd be a lakosokat, civileket, csak regisztrációval. Minden szervezetből csak egy embert regisztrálj. Ne engedd beszélni őket a fő problémáról, a beépítésről, a park túlterheléséről. Jegyzőkönyvezd, hogy mindenki egyetért vele, hogy legyen több játszótér. Küldd el a BREEAM minősítőknek a jegyzőkönyvet, hogy te korrekten leegyeztetted a projektet az érintettel. Szerezz rá pecsétet, hogy amit művelsz, az zöld építés, s megfelel a BREEAM kritériumoknak. Harsogd, milyen rettentően zöld és párbeszédkész vagy.
- Hazudd azt, hogy a közlekedési múzeumot csak felújítják! Majd bontsd le az egész épületet, told beljebb 5 méterrel, építs alá több szintben mélygarázst és kiállítóteret, ami az épület kontúrján jelentősen túlnyúlik. Be a parkba. Építsd újra a 100 évvel ezelőtti épületet, amiben a felszínen semmiféle múzeumi funkció nem lesz. Hordj a felszín alatti beépítésre 1 méter földet, burkold le a felét, ültesd be gyeppel és cserjével a többit, hazudd ezt, hogy ez ugyanolyan zöldfelület, mint ami előtte volt. Sőt! Nagyobb!
- "Darabolós" trükk. Blicceld el a hatásvizsgálatot! Darabold fel a projektet nagyon "apró" szeletekre. Egyenként mutasd ki az "apró" szeletekről, például egy 500 és 700 férőhelyes mélygarázsról, hogy habár fogalmad sincs például a kiszellőzők légszennyező hatásáról, azok egyenként elhanyagolható hatásúak lesznek. Hallgasd el mélyen, hogy ezek a projektelemek egyszerre épülnek.
- A „vizesnyolcas" trükk: számold be 75%-ban a zöldfelületi arányba a Városligeti tavat, mint állandó vízborítású, élővilággal rendelkező vízfelszínt. Évente többször rendezz a tó betonborításán rendezvényeket, 2017-ben rendezz a tóban vizes vb-t, 2024-ben rendezz a tóban olimpiát. Miután az állandó vízborítás néhány hétre elveszítette állandó jellegét. Ergo zöldfelület jellegét.
- Az "ez már itt volt" trükk: jelölj ki a parkban olyan épületeket, amelyeket már rég le kellett volna bontani. Tervezz a helyükre olyan épületeket, amelyek háromszor magasabbak, másfél-kétszer nagyobb kiterjedésűek, szint alatt pedig -2 vagy -4 szint mélyek. Hazudd azt, hogy csak az épületek helyére építesz és ez maximum 44 fa kivágásával jár, amelyek amúgy is betegek. Ismételgesd, hogy nőni fog a zöldfelület.
- 10. A „széplátvány trükk”: ne mutass be kész terveket, amiket szakmai alapon szét lehet boncolni, rá lehet mutatni mekkora kárt okoz, csak látványterveket, melyeket aztán rendszeresen módosítasz, megszüntetve az objektív valóságot. A látványterv körülbelül annyira felel meg a valóságnak, amennyire egy photoshoppolt címlaplány az igazinak.
- És végül a legaljasabb, a karaktergyilkosság: Aki ez ellen tenni akar, akár szakmai érvekkel is, azokról állítsd hogy unatkozó hippik, „hülye vén kurvák”, hozzá nem értő ráérő semmittevők. Tagadd le, hogy a projekt megkezdése előtt négy éven át az összes létező szakmai és civil szervezet tiltakozott!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.