Erdogan fel tudná forgatni egész Európát, és ezzel megint fenyegetőzik

A múlt héten Recep Tayyip Erdogan török elnök ismét megzsarolta Európát:

„Figyeljenek ide. Ha még egy lépést tesztek, akkor megnyitjuk a határokat, ezt véssék az eszükbe.”

A török elnök így reagált arra, hogy előző nap az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott határozatában felszólította az Európai Bizottságot, hogy fagyassza be a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal.

A török elnök határnyitási üzenete azt jelentené, hogy ismét tömegével indulhatnának el a menekültek Európa felé Törökországból, mint ahogy ez történt 2015-ben. Erdogan fenyegetése így folytatódott: „Sosem voltatok őszintén emberségesek, és sosem törődtetek méltányosan az emberekkel. Nem ti szedtétek össze a partra sodródott halott csecsemőket. Mi vagyunk azok, akik 3,5 millió menekültet etetünk.”

Erdogan szónokol. Fotó: AFP PHOTO / ADEM ALTAN


Az EP határozatának és a menekülteknek mi közük van egymáshoz?

Idén tavasszal az EU és Törökország alkut kötött a menekültek megállításáról. Ennek nyomán megszűnt az a hullám, amivel 2015-ben közel egymillió menekült kelt át Törökországból Görögországba, majd ment onnan végig a Balkánon, elsősorban Németországba.

Sok részletkérdés mellett a törökök három dolgot kértek cserébe:

  • Az EU-s csatlakozási tárgyalások újraindítását,
  • vízummentességet a török állampolgároknak a schengeni zónába,
  • 3 milliárd eurót.

Eddig teljesen egyiket se kapták meg. A mostani EP-határozat az első pontot érinthetné, csakhogy a határozat betartása a bizottság számára nem kötelező. Erre emlékeztetett Erdogan is, és a bizottság sem hajlik a befagyasztásra. Ugyanakkor azt se gondolják, hgy ezeknek a tárgyalásoknak tényleg lehet eredménye. Így vannak ezzel az európai kormányok is.

Angela Merkel német kancellár szerdán eligazítást tartott a CDU-s képviselőknek, akik közül az egyik megkérdezte tőle, hogy mit mondjanak a választóiknak, ha a török EU-s csatlakozásról kérdezik őket. Merkel azt mondta, hogy most nem aktuális újabb csatlakozási fejezetek megnyitása, legalábbis egy név nélkül nyilatkozó képviselő ezt mondta a Reutersnek.

Az EP azért hozta a határozatot, hogy jelezzék, elfogadhatatlannak tartják, hogy a nyári puccskísérlet után újságírók, tanárok, bírók és ellenzéki politikusok ezreit csukták le és tízezreit rúgták ki.

Ugyanaz a leszboszi part 2015-ben és 2016-ban.

Erdogan ezen a héten Brüsszelbe küldte EU-s miniszterét, aki sokkal óvatosabban fogalmazott már, természetesnek nevezte, hogy vannak viták, és inkább az érzelmekre akart hatni, mintsem fenyegetett volna:

„Bármelyik török miniszter jön tárgyalni ide, csak azért lehet életben, mert a puccs elbukott. Különben már halott lenne. Kérem, ezt a képet rögzítsék magukban. Tartsák az eszükben.”

És miközben a vita a nyilvánosság előtt most a török csatlakozási tárgyalásokról megy, egyáltalán nem ez az alku legnehezebb része. Azt ugyanis egyik fél sem gondolja, hogy Törökország belátható időn belül csatlakozni fog az EU-hoz, az erről szóló tárgyalások inkább szimbolikusak, a kölcsönös jó szándékot jelzik.

A két másik feltételből a pénzt és a vízumot sokkal gyorsabban megkaphatná Törökország, és jobban is akarja. A megígért 3 milliárd euróból szeptember végégig csak 583 milliót utalt át az EU. A német fejlesztési miniszter a hét elején keményen megszidta a többi ország miniszterét egy brüsszeli tanácskozáson, hogy nem adnak eleget erre. A pénz azért is gyűlik nehezen, mert az olasz kormány megpróbálta kivonni magát a fizetés alól, mondván náluk is rengeteg a menekült. Végül a bizottság Rómát is fizetésre kötelezte, de a bizonytalankodás más tagállamoknak is elvette a kedvét, hogy gyorsan fizessenek. Ráadásul a bizottság szeretné ellenőrizni, hogy a pénzt a törökök tényleg menekültekre költik-e, és ez is lassítja a kifizetéseket. E problémák ellenére legjobb esélye az alku teljesülésének még mindig itt van.

Már két határidő is lejárt

Sokkal kényesebb a vízummentesség ügye. Az eredeti határidő ennek teljesítésére júniusban lejárt, aztán egy meghosszabbított határidő lejárt október végén is. Mindkét határidő lejárta előtt elhangzott a fenyegetés a határok megnyitásáról, de egyik esetben sem váltották be.

Az EU 72 törvény- és szabály módosítását kérte a törököktől a vízummentesség megadásához. Ennek többségét teljesítették is, de bizonyos terrorizmus-ellenes szabályok lazításán nem engednek, az EU viszont ragaszkodik a módosításokhoz. A patthelyzetből nem látszik, hogyan lehet tovább lépni. A december közepi EU-csúcson biztosan újra előjön a kérdés.

Mi lesz akkor, ha tényleg átengedik a menekülteket?

Abban szinte minden elemzés egyetért, hogy Görögországnak lenne a legrosszabb egy ilyen lépés. A balkáni útvonalat sorra zárták le az országok, de a tengeri határ nem védhető kerítéssel, így jó eséllyel Görögországban rekedne nagyon hamar több tízezer, vagy akár több százezer ember is.

Görögországból korábbi EU-s döntések alapján összesen 60 ezer menekültet kellene áttelepíteni más EU-s országokba kvóták alapján, de ezt a tagállamok többsége nem hajtja végre (a leghangosabb szabotőr éppen Magyarország), és már ez is annyira megterheli a nyakig eladósodott, és állandóan újabb megszorításokra kényszerülő kormányt, hogy folyamatosan a helyzet tarthatatlanságával nyomasztja a többi tagállamot. Ha megint tömegével érkeznek a menekültek, és ott ragadnak az országban, akkor abba belebukhat a Sziriza- kormány, legalábbis több európai diplomata is így vélekedik. Mivel a közvélemény-kutatásokat Görögországban mostanában az EU-barát, jobbközép Új Demokrácia párt vezeti, lehet, hogy ezt annyira nem is bánnák néhány európai nagyvárosban. Azt viszont nagyon is bánnák, ha a most harmadik legnépszerűbb Arany Hajnal nevű neonáci párt erősödne meg egy újabb menekültválság nyomán.

Görögországban rekedt menekültek táboroznak a macedón kerítés előtt, 2016 áprilisában. Fotó: AFP / BULENT KILIC

Ahogy bőven van ok aggódni néhány másik európai választás miatt is. Egy újabb, 2015 nyarát idéző menekültválság az EU-ellenes erőket segítheti több országban is. Olaszországban könnyen előrehozott választás következhet hamarosan, és nagyon jól áll most az 5 Csillag Mozgalom nevű párt, amely akár ki is léptetheti az országot az EU-ból. Szintén jól áll Franciaországban Marine Le Pen, aki tavasszal indul az elnökségért, szintén azzal kampányolva, hogy kiléptetné országát az EU-ból. Németországban pedig Angela Merkel stabilizálta ugyan a helyzetét, de egy újabb menekültválság nehéz helyzetbe hozhatja a szeptemberi választások előtt.

Vagyis a török kormány nem csupán a menekültek ellátásának nehézségeivel fenyegeti Európát, hanem az egész EU létét fenyegető pártok megerősítésével is. Innen nézve Európának alapvető érdeke, hogy rábírja Erdogant a menekültek visszatartására.

Csakhogy vannak olyan elemzések is Európában, amelyek szerint nem kell annyira félni Erdogan fenyegetésétől. Ezek szerint a balkáni útvonal a kerítések miatt sokkal nehezebben járható már, mint 2015-ben. Felkészültebbek a kormányok, keményebbek a szabályok, reménykednek például német politikusok.

Ugyanakkor újabb európai merényletek és több százezer menekült nyomása egyszerre nagyon komoly politikai válságot tudna okozni Európában.

Lehet ennyi konfliktust egyszerre kezelni?

Az európaiak abban reménykednek, hogy a török kormány nem bír el egyszerre annyi konfliktust, mint amiben már most benne van.

A puccskísérlet óta nagyon feszült a helyzet, a brutális megtorlás nyomán rengeteg az elégedetlen ember. Az ország keleti felében rendszeresek az összecsapások a török hadsereg és a kurdok között, néhány települést teljesen szétlőttek a kormány katonái.
Szíriában a török hadsereg farkasszemet néz a kurd fegyveresekkel, és ha mindez nem lenne elég, egyszerre van komoly konfliktusa a kormánynak Oroszországgal és az USA-val is.

Török katona Cizre kurd város határában. AFP PHOTOS/ILYAS AKENGIN

Amerikától Fethullah Gülen hitszónok kiadását követelik, mert Erdogan szerint ő állt a puccskísérlet mögött. Nagy kérdés, hogy Trump ki akarja-e adni az amerikai emigrációban élő vezetőt. A török követelés mögött félig kimondottan ott van az is, hogy úgy tartják, hogy az amerikai kormány legalább hallgatólagosan támogatta a puccskísérletet.

Oroszországgal pedig a szír polgárháború miatt van baja a török kormánynak. Az orosz hadsereg Aszad szír elnök mellett avatkozott a háborúba, holott Törökország évek óta Aszad szunnita ellenzékét támogatja. Aszad az orosz légierő támogatásával fontos győzelem előtt áll Aleppóban, ami sérti a török érdekeket. Ugyan nyár végén Erdogan látványosan kibékült Putyin orosz elnökkel, az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján nem sikerült megegyezniük Szíria jövőjében. A török kormány ismét arról kezdett beszélni, hogy Aszad nem lehet része a szír rendezésnek, márpedig az oroszok ragaszkodnak az elnök hatalmon maradásához.

Ebben a helyzetben nem biztos, hogy Törökországnak szüksége van arra, hogy tovább rontsa a viszonyát az európai országokkal is, főleg, hogy a török export legnagyobb része az EU-ba megy. Az európaiak eddig nem fenyegettek kereskedelmi embargóval, de a török emberjogi helyzetre hivatkozva nem zárható ki, hogy ezzel igyekeznének nyomást gyakorolni a törökökre. Ebből a szempontból az EP határozata utólag még jelentős gesztus is lehet, mert hivatkozási alapja lehet későbbi intézkedéseknek.

Összetett játszma

Nagy kérdés az is, hogy a török kormány lépéseit tényleg csak az befolyásolja-e, hogy az EU mit ad a menekültek visszatartásáért cserébe. Egy összetettebb hatalmi játszma része is lehet Erdogan viselkedése.

Eddig például az amerikai kormány arra buzdította a törököket, hogy ne destabilizálják tovább Európát a menekültek átengedésével, és ez is része lehetett egyes elemzők feltételezése szerint annak az alkunak, aminek révén a török hadsereg benyomulhatott Szíriába.

Nagy kérdés, hogy Trump kormányát érdekli-e majd akár az európai stabilitás, akár az, hogy mit csinálnak a törökök Szíriában. Ha Washingtont ez már nem érdekli majd, akkor Erdogan sokkal bátrabban viselkedhet.

A másik oldalról viszont az EU gyengítésén dolgozó Putyinnak tehet szívességet Erdogan a menekültek átengedésével, és ha cserébe kialkudhat valamit Szíriában, akkor aligha érdekli majd, hogy tekintettel legyen az európai kormányok érdekeire.
Mindezek persze találgatások egyelőre, viszont 2017-ben alapvetően határozhatja meg Európa sorsát, hogy sikerül-e fenntartani az idén márciusban kötött EU-török megállapodást.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.