Magyar korrupciómegelőzés: azelőtt kilépünk a korrupcióellenes együttműködésből, hogy kidobnának

Orbán Viktor kormányfő rendeletéből derült ki, hogy Magyarország kilép a nyílt és átlátható kormányzásért folytatott, 70 országot tömörítő nemzetközi együttműködés kötelékéből, a 2011-ben létrejött Nyílt Kormányzati Együttműködésből (Open Government Partnership), aminek a hivatalos célja megerősíteni „az elkötelezettségét a nyílt és átlátható kormányzás megteremtése és a társadalmi részvétel erősítése iránt, valamint hatékony államközi keretet nyújtson a nemzetközi jó gyakorlatok és tudás kicseréléséhez”.

Fotó: Botos Tamás

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a lépést azzal indokolta, hogy az együttműködés „a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít”, és „a jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták”. A kormány szerint „semmi értelme, hogy egy ilyen – az alapításkor kitűzött céloktól és elvektől teljesen eltért – szervezetben fenntartsuk tagságunkat”, így kedden Szijjártó Péter külügyminiszter a kormány döntéséről értesítette a Nyílt Kormányzati Együttműködés kormányzó bizottságát.

Oroszországot követtük, mielőtt Azerbajdzsán és Törökország sorsára jussunk

A közösség korábban csak Azerbajdzsánról és Törökországról állapította meg, hogy nem tesz eleget az elvárásoknak, így a státuszukat inaktívnak minősítették, miután kb. 2 éve módosították az alapszabályt, hogy felfüggeszthessék azokat a tagállamokat, amik nem vállalják a kötelezettségeket. Magyarország előtt egyedül Oroszország függesztette fel önként a tagságát.

Most a K-Monitor korrupcióellenes szervezet foglalta össze, hogy a magyar kormány indoklásával szemben valójában milyen nyugtalanító lépések vezettek a kilépésig:

Szijjártónak az rögtönzött állítása, hogy „a jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták”, kapásból full kamu: a több mint 100 oldalas, az elmúlt évek hazai fejleményeiről szóló részletes jelentésben a civil szervezetek álláspontja mellett rendre ott van a magyar kormány álláspontja is. Sőt, miután a kormány levélben visszautasította az OGP nyári jelentését és az abban megfogalmazott vádakat, a párizsi csúcstalálkozóra meghívták Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a legmagasabb szinten vitassák meg a magyar helyzetet.

Magyarország, a korrupcióellenes harc utolsó kicsiny szigete

A K-Monitor szerint elképzelhető, hogy Trump győzelme is hozzájárulhatott a magyar kormány mostani lépéséhez, mivel az OGP egyik kezdeményezője Barack Obama volt, így esélyes, hogy a Trump-kormányt nem fogja érdekli a szervezet, úgyhogy nem számít, ha kilépünk (pláne hogy például Németország vagy Lengyelország sosem volt a tagja).

A magyar állam elvileg évi több milliárd forintot költ a korrupcióellenes harcra, az állami vezetők a múlt hónapban ünnepelték meg a korrupcióellenes összefogás ötödik születésnapját, pedig a sokadik felmérés is azt mutatta ki, hogy a magyarok úgy érzik, a korrupciós helyzet folyamatosan romlik. Eközben Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszélt, Magyarország elutasítja a tervezett európai ügyészséget, mondván, most is jól fel tudunk lépni a korrupcióval szemben. Ezzel kapcsolatban annyit érdemes még tudni, hogy Polt Péter a legfőbb ügyész.