A török parlament a második körben elfogadta azokat az alkotmánymódosításokat, amelyek még tovább erősítik Recep Tayyip Erdogan elnök hatalmát. A 18 cikkelyből eddig hét ment át a törvényhozáson, de ha a képviselők megszavazzák a többit, népszavazással erősítik meg a változtatásokat.Fotó: AFP/Turkish Presidency/Murat Cetinmuhurdar / Anadolu AgencyErdogan elnök szerint azért kell több hatalmat adni a kezébe, mert úgy sokkal stabilabb lesz az ország kormányzása. Azt mondta, egy olyan elnöki rendszert akar kialakítani a módosításokkal, mint amilyen Franciaországban működik.

• Ha sikerül átírnia az alkotmányt, az eddig innkább csak jelképes hatalommal rendelkező elnök irányítaná ténylegesen a kormányzást. Ezután az elnök bizonyos területeket rendeletekkel, tehát a parlament jóváhagyása nélkül is szabályozhatna. Alelnököt nevezhetne ki maga mellé. A minisztereket és a bírákat is ő választaná ki, a miniszterelnöki pozíció pedig súlytalanná válna.
  
• A parlamenti képviselők számát pedig 550-ről 600-ra növelnék, ugyanakkor az eddigi 25 évről 18 évre szállítanák képviselőséghez szükséges korhatárt.
  
• Ezután az elnöknek a függetlenség látszatára sem kellene ügyelnie, így tagja lehet politikai pártnak. A parlamenti és az elnökválasztásokat pedig egyszerre tartanák, ötévente.

Erdogan korábbi pártja, az AKP jelenleg háromötödös többséggel rendelkezik a parlamentben, ezért a módosítások elfogadásához a szélsőjobboldali Nemzeti Mozgalom támogatására is szüksége volt. A múlt héten a vita az AKP és az ellenzéki Republikánus Néppárt között annyira eldurvult, hogy a képviselőik összeverekedtek az ülésteremben. (BBC)