Vizoviczki elkapcsol, ha durva krimit lát a tévében

A Vizoviczki olyan volt itt, mintha ő lenne a Vatikán

- kezdődött Sarkadi Zsolt kollégám sorozatának első része, amit az éjszakai élet (egykori?) uráról, Vizoviczki Lászlóról írt. 

Az idézet úgy folytatódik, hogy Vizoviczki egy külön állam volt, akire nem vonatkoznak a törvények. 

Erre most kiderül, hogy valójában azért áll meg a vatikános párhuzam, mert szinte szentként tett-vett az éjszakai életben.

A házi őrizetben lévő Vizoviczki - akit 38 hónap után engedtek ki az előzetesből, miután vallott Portik Tamásra, és simán kifizette a 250 millió forintos óvadékot - a Magyar Nemzetnek adott interjút a hétfői tárgyalása előtt. 

Ebből az derül ki, hogy

Vizoviczki László szerint Vizoviczki László nem bűnöző. 

A valóban bűnöző Portik Tamással annyi üzleti kapcsolata volt, hogy egy Váci utcai szórakozóhelyébe beszállt Portik, „mindössze négymillió forinttal, ezt is rám erőltette”. A pénzt pár hónappal később visszaküldte neki.

Aztán kiderült, hogy ez a nem is kért pénz oda vezetett, hogy a szervezett bűnözésnél is veszélyesebb területen találta magát, a politikában.

„De ez elég volt ahhoz, hogy minket üzlettársakként tartsanak számon. Portik Laborc Sándorral (a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt 2007-től 2009-ig – a szerk.) való találkozója miatt a mostani kormányoldalon keletkezett egy politikai igény Portik körének a felszámolására, ebbe kerültem bele én is. Aztán a nyomozás során kiderült, hogy egy darab baloldali vagy Portikhoz köthető kapcsolatom sincs. Ellenben a jobboldalon számos jó kapcsolatom van.”   

Vizoviczki szerint az ügy nagy médiafigyelmet kapott, és 

„abban a színben tüntettek fel, hogy én erőszakkal szereztem szórakozóhelyeket. Egy embert mutassanak, akitől így szereztem!”

Vizoviczki aztán egyre inkább belejön saját mosdatásába, és ha lesz egyszer az éjszakai életnek boldoggá avatott alakja, akkor ezek lesznek hozzá az érvek:

  • „Az a vállalkozó, akitől például a Dokk Cafét vásároltam, azt mondta, megalakítja a Vizoviczki rajongói klubot, mert ilyen korrekt üzletemberrel még nem találkozott.”
  • „A rendőrség kihallgatta azokat, akiktől helyeket béreltem vagy vettem. Volt, aki azt mondta, »tudom, hogy most azt várják tőlem, hogy mondjak valami rosszat, de nem tudok«”.  
  • Arról a videóról, amin egészen úgy tűnik, mintha valódi maffiafőnök lenne: „Annak a videónak az volt az előzménye, hogy ez a susogós melegítőruhás, a szóbeszéd szerint fiatal lányok futtatásáért elítélt, büntetett előéletű férfi megfenyegetett engem, hogy nem nyithat ki az új klubom.”
  • „Fenyegetett, szidalmazott – nem idézem, én nem is káromkodom, hatgyermekes családapa vagyok.”
  • „Surnyák például két nyugdíjas nyomozót fizetett azért, hogy másfél éven át a rendőrségen és minden fórumon azt hintsék el és terjesszék, hogy bűnöző vagyok. Ez a konkurens ármánykodás szülte a mai rossz megítélésemet.”
  • „Én bűnözőket még a tévében sem nézek. Bárhogy is állítanak be, én egy vallásos ember vagyok. Ha egy durvább krimit látok a tévében, elkapcsolok.”  

Aki hasonlóan vicces részletekre kíváncsi, az olvasson bele a Vizoviczki-nyomozás legröhejesebb telefonlehallgatásaiba. 

Akit pedig az érdekel, hogy Vizoviczki hogyan kapcsolna el arról a krimiről, amiben ő a főszereplő, az olvassa el ezt, ezt és ezt