Lemondott egy román miniszter, hogy a gyereke szemébe tudjon nézni

Alig állt fel januárban az új román kormány, máris válságban van. A szociáldemokrata PSD ugyan meggyőző fölénnyel győzött a decemberi választásokon, a korrupció sötét árnya kezdettől megnehezítette az új kormány megalakítását. Például a választáson győztes párt elnökéből nem lehetett miniszterelnök, mert korábban már büntetve volt korrupció miatt, és egy másik ügyben is éppen eljárás alatt áll.

Liviu Dragnea, a szociáldemokraták elnöke nem lehetett miniszterelnök a priusza miatt. Most átnyomtak egy törvényt, amivel amnesztiát kaphat. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Egy hónap sem telt el a miniszterek esküje óta, és akkora tömeg vonult az utcákra a kormány ellen, mint a rendszerváltás óta még soha. Szerda éjjel 150 ezren tüntettek Bukarestben, több tízezren Kolozsváron, és sok egyéb településen is rengetegen az utcára vonultak.

13,7 milliónál kevesebbet nem lesz nagy kockázat ellopni

A tiltakozás azért tört ki, mert kedd este 9 körül a kormány néhány rendelettel kiherélte a korrupciót büntető törvényeket. Többek között megnyitotta a lehetőséget az ilyen bűncselekmények miatt elítéltek szabadlábra helyezéséhez, azzal az indokkal, hogy a börtönök túlságosan zsúfoltak. A 200 ezer lej (13,7 millió forint) értéknél kisebb kárt okozó hivatali visszaélést kiszedték a büntető-törvénykönyvből, és szabálysértést csináltak belőle, amit a munka törvénykönyve szabályoz. Az értékhatárnál kisebb kárt okozó visszaéléseket nem lehet börtönnel büntetni, hanem elég lenne az okozott kárt az elkövetőkkel visszafizettetni. A korrupt politikusok rokonait nem lehet bűnpártolással vádolni.

Tüntetők Bukarestben. Fotó: AFP / DANIEL MIHAILESCU

Az új szabályokat a törvényhozás megkerülésével nyomták át, anélkül, hogy előre szóltak volna, hogy ez is a kedd esti kormányülés napirendjén lesz. Rendkívüli sürgősséggel, még aznap éjjel kiadták a közlönyt, hogy a módosítások hatályba lépjenek. Ezek értelmében fel kellene menteni a PSD elnökét is az éppen folyamatban lévő pere alól.

Már kedd éjjel spontán tüntetések kezdődtek, de az igazán nagy tömeg szerdára lepte el a román városok, elsősorban Bukarest és Kolozsvár utcáit. 

Kolozsváron húszezren vonultak az utcára. A hangulat békés maradt, még az is előfordult, hogy a tüntetők és a rendőrök együtt énekelték el a román himnuszt. Fotó: AFP

A tüntetés Bukerestben az éjjel balhéba torkollott: a Dinamo – Steua kézilabda meccsről érkező szurkolók petárdákkal és molotov-koktélokkal kezdték dobálni a rendőröket és a tüntetőket is. Könnygázas oszlatás következett, és a titkosszolgálat és a belügyminisztérium csütörtökön egymást hibáztatta, hogy nem sikerült kivédeni az erőszakot.

Bukarestben a Steua és a Dinamo ultrái balhéztak. Fotó: Andrei Pungovschi / Anadolu Agency

Az elnök a kormány ellen

A kormány igazságügyi minisztere azt kérte mindenkitől, hogy olvassa el alaposan a rendeleteket, és szerinte majd ráébrednek az emberek, hogy ezek teljesen normális pontosításai az eddig bizonytalan szabályoknak. Elismerte, hogy történhettek kommunikációs hibák a rendelet körül, de szerinte a román alkotmánybíróság és a strasbourgi emberjogi bíróság iránymutatásainak megfelelő jogszabályok születtek.

Ezt a nézetét nem osztja a jobbközép parlamenti ellenzék színeiben politizáló köztársasági elnök, Klaus Johannis, aki az alkotmánybírósághoz küldte a rendeleteket, és meleg szavakkal üdvözölte a tüntetőket: „Kellemesen meglepett a tegnap esti tüntetések mérete, és örülök, hogy a románok tisztában vannak a téttel” - mondta.

Klaus Johannis, Románia elnöke (Petras Malukas / AFP)

Több nyugati kormány is egészen éles hangon szólította fel a román kormányt, hogy vonják vissza a rendeleteket: „Mi, Románia nemzetközi partnerei és szövetségesei, mélységes aggodalmunkat fejezzük ki Románia kormányának 2017. január 31-e éjszakai akciójával kapcsolatban, amely aláásta Románia tíz évi, jogállamiságra törekvő és korrupcióellenes lépéseit”. Az aláíró kormányok: Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok. 

Az Európai Parlamentben csütörtök délelőtt rendkívüli vitát tartottak a román jogállamiságról, ahol Frans Timmermans, a bizottság alelnöke többek között ezt kérte a román kormánytól: „Gondolják át újra ezt a kormányrendeletet, ne parancsoljanak megálljt a jogállamiság felé vezető fejlődésnek. Nézzék meg, mi mindent elértek már a korrupcióellenes harc során, ezt nem szabad elfelejteni.”

Frans Timmermans Fotó:AFP/Emmanuel Dunand

Tiszta kezek és titkos szolgálatok

A román politikai rendszert az utóbbi években alapjaiban rázta meg a DNA nevű, kifejezetten korrupcióval foglalkozó ügyészség felállítása. A DNA százszámra leplezte le miniszterek, polgármesterek és képviselők sötét üzelmeit. Sokan az olaszországi Tiszta Kezek nevű, a maffia ellen harcot hirdető ügyészi mozgalom  jelentőségéhez hasonlítják a román DNA-t, és a román közélet látványos megtisztulását várják a szervezettől.

Adrian Nastase volt miniszterelnököt 2014-ben ítélték 4 évre ítélték korrupcióért. Fotó: AFP / DANIEL MIHAILESCU

Vannak azonban olyanok is, akik szerint a DNA célzottan manipulálja a román közéletet. Így tartják a román szociáldemokraták, és ezzel az érvvel szokták Magyarországon a fideszes politikusok is lesöpörni azt a felvetést, miszerint kéne Magyarországnak is egy ilyen ügyészség. 

Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője is utalt erre a vonalra csütörtöki felszólalásában, emlékeztetve a képviselőtársait, hogy ne gondolják, hogy a rendelet bevezetése előtt ideális volt a helyzet: „A jogállamiság mindig is ingatag lábakon állt, számtalan konkrét példát hozhatnék. Elég, ha arra gondolunk, hogy jelenleg is zajlik az ország 1989 utáni legnagyobb titkosszolgálati botránya, amely röviden arról szól, hogy úgy tűnik: a belügyi szolgálat közvetlenül befolyásolta az ügyészségek és bíróságok munkáját, politikai harcokra és leszámolásokra használták az igazságszolgáltatást. (...) Románia forrong, dühös emberek vannak az utcákon, ez a düh pedig érthető. A megoldás pedig nem egy olyan igazságszolgáltatás, amely megbosszulja ezeket a támadásokat és még több politikus ellen indít eljárást, hanem egy méltányos, a jogállamiságot tiszteletben tartó és a társadalom, nem pedig egyes csoportok érdekeit szolgáló rendszer. Olyan rendszer, amilyen még nem volt Romániában.”

Sógor Csaba

Egy miniszter máris lemondott

A román kormánynak hiába van kényelmes parlamenti többsége, a nagy tiltakozáshullám már másfél nap alatt komoly hatással volt rá. Florin Jianu vállalkozásfejlesztési miniszter csütörtökön benyújtotta a lemondását, lépését így indokolta:

„Felelősségteljesen átgondoltam, hogy erkölcsi szempontból mi a helyes út. Elsősorban nem is a saját szakmai tartásomat tartottam szem előtt, mert a lelkiismeretem tiszta, hanem azt, hogy miként tudok majd a gyerekem szemébe nézni és mit mondok majd neki évek múlva. Azt fogom neki mondani, hogy az apja gyáva volt és nevét adta olyasmikhez, amikkel nem ért egyet, vagy emelt fővel lépett ki egy olyan történetből, ami nem az övé?”

Kolozsvári tüntető párhuzamot von Ceausescu és a szociáldemokrata pártlenök, Liviu Dragnea között. Fotó: AFP

Az RMDSZ csütörtök délig hallgatott, majd kiadtak egy közleményt, amiben elítélték a kormányt, de nem a rendeletek tartalma, hanem elfogadásának módja miatt. Az RMDSZ szerint a parlamentben kellene megvitatni ezeket a dolgokat, nem az éj leple alatt módosítani a szabályokat. 

Az RMDSZ ugyanakkor egyetért azzal, hogy módosítani kell a büntető törvénykönyvet. A DNA egyébként több RMDSZ-es politikust is korrupción kapott az utóbbi években, ám a párt több megvádolt embere is azt mondta, hogy koncepciós eljárás áldozata. (transindex.ro, maszol.ro)