Szavakban erősen küzd a kormány a fekete foglalkoztatás ellen, de van egy szakma, ahol semmit sem tesznek, pedig tízezrek dolgoznak feketén. Ők a személy- és vagyonőrök, akiket a köznyelv biztonsági őrökként ismer. Ott vannak mindenütt: az illatszerboltban, a murvával felszórt parkolók lakókocsijaiban, a hétvégi meccseken, az elektronikus kapukat helyettesítik a metróban. Társadalmi megbecsülésük a taxisokéval vetekszik, átlagos bérszintjük pedig mélyen az átlag alatt.

A Belügyminisztérium által felügyelt területről túl sok információnk nincs. A nyilvános adatok összefésülésével viszont úgy látjuk nagy a baj, több tízezer embert foglalkoztathatnak feketén. Akit pedig így vagy úgy bejelentenek, nagyon keveset keres. A minimálbéren bejelentett biztonsági őr már a szakma elitjébe tartozik. Papíron. Mint ahogy szintén inkább csak papíron érvényesek a területet szabályozó szigorú előírások. Pedig mindenki számára világos, hogy a biztonsági őrök működési területe társadalmilag is igen érzékeny, hiszen akár erőszakot is alkalmazhatnak. A személy- és vagyonőrzéssel foglalkozó cégeket és személyeket a rendőrségnek kell ellenőriznie, igen szigorúan. Vagy kellene. Ehhez képest alig lehet róluk információt szerezni.

Feketében, feketén

Decemberben elkég nagy botrány lett a NAV egyik nyugdíjba készülő biztponsági őrének sztorijából: a Blikk beszámolt róla, hogy az őrt feketén foglalkoztatták, ezért kiderült, hogy nem kaphat nyugdíjat. Természetesen nem az állam nem jelentette be a férfit: a biztonsági őrök szinte minden cégnél, hivatalnál kiszervezett vállalkozásoknak dolgoznak. Nyílt titok, hogy feketén vagy minimálbért készpénzzel kiegészítve dolgoztatják őket.

Azt látjuk, hogy a szakma legnagyobb cégei is nagyon kevés embert alkalmaznak papíron. Például a Civil Biztonsági Szolgálat 157, a metró biztonsági őreit adó PFM Kontroll csupán 18 bejelentett munkavállalóval rendelkezik. Korábbi cikkünkben ezt néhány kormányközeli cég példáján szemléltettük, de vajon ez csak a kivétel, vagy ennél nagyobb gond van?

Jelenleg 101 ezer személy- és vagyonőrengedély érvényes Magyarországon (2016 decemberi adat), ám ezek közül csupán 39 ezren dolgoztak bejelentve olyan cégeknél, amelyeknek vagyonőrzés a főtevékenysége.

Eszerint akár 62 ezer vagyonőr is feketén dolgozhat.

Persze ezt nem lehet állítani, mert akinek engedélye van, az dolgozhat éppen más területen is, vagy csak alkalmi alapon ugrik be őrizni valamit, vagy olyan cégnél kap munkát, aminek nem a vagyonőrzés a főtevékenysége. De az arányokból az is világos, hogy valami nem stimmel. 62 ezer embert nem lehet ilyen-olyan kivételnek tekinteni.

Kétszer hatékonyabbak lettek

Természetesen az is lehet, hogy olyan cégek is foglalkoztatnak vagyonőröket, akiknek nem ez a fő tevékenységük, de jelentős eltérést ez biztosan nem eredményez. (Összesen 5567 cégnek van engedélye vagyonvédelmi tevékenységre.)

2011 és 2015 között a felére esett a bejelentett munkavállalók száma a cégeknél, miközben az árbevételük még enyhén nőtt is.

Ehhez pedig az kellett volna – ha feltételezzük, hogy nem valami mutyi áll a háttérben –, hogy 5 év alatt duplájára nőjön a magyar vagyonőrök hatékonysága; például képesek legyenek egyszerre két helyen is őrködni. Ennél azért valószínűbb, hogy nagy részüket nem jelentették be, és/vagy a zavarosban halászó munkaerő-közvetítő cégekhez tették át őket.

Nem kérnek pénzt

Úgy is kalkulálhatunk, hogy ebben az iparágban a bevétel nagy része a munkabérekre megy el. Tehát érdemes megnézni, mit mutatnak az érintett cégek árbevételei, ha összevetjük őket a fizetendő bérekkel.

A kormány rendelete szerint 2015-ben minimum 1929 forintot kellene fizetnie egy cégnek óránként egy alkalmazott után.

Ez persze egy bruttósított összeg, ami akkor igaz, ha valaki bejelentve, havi 140 ezres bruttó bérért havi 160 munkaórát, évente 250 munkanapot dolgozik; ebben a kalkulációban tehát a szabadságolás, megbetegedés is benne van, illetve mindenféle járulék. Egy legálisan, teljes állásban dolgozó minimálbéres alkalmazott így kb. 3,8 millió forintos költséget jelent évente egy cégnek.

Ha megnézzük, hogyan változott az egy alkalmazottra jutó árbevétel a cégeknél, akkor azt láttjuk, hogy 2011-ben még reálisnak tűntek a számok, akkor 3,2 millió forint bevétel jutott egy munkavállalóra, 2014-ben már 8,3 millió forint, ami brutális hatékonyságnövekedés.

Vagy elképesztően jól keresnek tehát a vagyonőrök, vagy valami másról van szó.

Ha azt nézzük, hogy az árbevétel alapján hány alkalmazott bérét kellene fedeznie az állam által kiszámított szuperórabérnek, akkor is hiányzik 10-20 ezer ember: 57 ezer fő minimális bérköltsége jön ki a bevételek alapján, miközben bejelentve csak 39 ezren vannak. Tehát itt 20 ezer ember tűnt el a legalis foglalkoztatás világából.

Kiszervezett fektézés

A számok értelmezése végett megkerestünk több hivatalt is.

A NAV tapasztalatai alapján ahol sok, alacsonyan képzett embert kell foglalkoztatni – ilyen a személy- és vagyonvédelem, ahogy a takarítás, a szállítmányozás, az építőipari tevékenységek – jellemző, hogy munkaerő-kölcsönzőket vonnak be, hogy elkerüljék a járulék- és adófizetést, ezeket a cégeket fokozottan figyelik. Így alakulnak ki a végeláthatalan alvállalkozói láncok, így védik a NAV épületét feketéző őrök.

Az adóhatóság rendszeresen tart ellenőrzéseket, próbálja visszaszorítani a munkaerő-lánckereskedelmett, 2016-ban is sok akciójuk volt. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy az adóhivatal már ritkábban vizsgálja a csaláson kapott cégek megbízóit, akiknek tisztában illene lenni, hogy a nyomott árakon csak feketézve lehet a szerződéseket teljesíteni. De hát mit várunk, ha a NAV-nál dolgozó vagyonőrt se jelentik be?

Íme egy lista a NAV 2016-os nagyobb fogásairól:

• 2016. december 9. - A NAV észak-alföldi pénzügyi nyomozói egy biztonsági őrzéssel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó bűnszervezet tagjait leplezték le. Több mint ötszáz vagyonőr után nem fizettek járulékokat. A bűnszervezet irányítója és három társa előzetes letartóztatásban van. 800 milliót csaltak el.
• 2016. november 15. - A Merkúr egység bevetésével a NAV pénzügyi nyomozói egy őrzővédő cég vezetőit vették őrizetbe. Egy valamikori idegenlégiós irányította a bűnszövetséget, társai között többszörösen körözött személyt is sikerült elfogni. 620 milliót csaltak el (150 milliót áfával, 470-et járulék be nem fizetésével).
• 2016. június 15. – Egy biztonsági őrzéssel és munkaerő-közvetítésessel foglalkozó bűnszervezet kapcsoltak le a NAV nyomozói, a bűnszervezet irányítója és hét társa előzetes letartóztatásban van. Egymilliárdot csaltak el
• 2016. június 17. – Őrzésvédelmi, vagyonőri és futárszolgálati feladatok ellátására szerződött munkaerő-kölcsönző bűnszervezet irányítóit vették őrizetbe Budapesten. 1,6 milliárd forintot spóroltak több mint ötezer munkavállalón, és 870 millió forint áfát csaltak el. Az irányítók előzetes letartóztatásban vannak. 2,5 milliárdot csaltak el.
• 2016. május 10. – Vádemelési javaslattal fejezték be a nyomozást egy 16 céget működtető, vagyonőri tevékenységgel foglalkozó baranyai bűnszervezet ügyében. A megalapozott gyanú szerint az elkövetők munkaerő-kölcsönzés címén manipuláltak a munkavállalóikkal, akik után járulékot sem fizettek. 800 milliót csaltak el.

Tehát egyetlen év leforgása alatt, csak a NAV sajtóközleményei alapján 5,7 milliárdos felderített kárértékről beszélünk. Ennyit loptak el az államtól. A NAV-nál csak egyetlen kérdésünkre nem válaszoltak – ami látva a probléma nagyságát, igen csak lényegi:

„Tettek-e javaslatokat törvénymódosításra, amik segíthetnek felszámolni az áldatlan állapokotokat?”

Látja az állam, hogy csalnak

Az NGM-ben is látják egyébként a problémát: a munkaügyi hatóságnak a vizsgálatok legalább 10%-át a személy- és vagyonvédelmi ágazatban kell lefolytatni. 2017 október-novemberben a személy- és vagyonvédelem területén működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának kiemelt vizsgálatát is tervezik.