A kormányzat továbbra is megpróbálja zöld beruházásként eladni a kétszáz éves Városliget beépítését, de egyre nyilvánvalóbb, hogy a projekt sokkal inkább hasonlít arra a fajta blöffre, amiről a vizes vébére felépült Dagály uszoda kapcsán Fürjes Balázs kormánybiztos elszólása miatt fény derült.

Semmi sem az, aminek mondják, semmi sem az, aminek látszik, viszont úgy drágul, mint háború idején a cukor, mi az? Tetszőleges kiemelt kormányzati beruházás, amely definíció az új közlekedési múzeummal kapcsolatban is igazzá vált.

Láttak már képeket az új múzeumépületről? 

Egy-két látványtervet köröztetett ugyan a sajtóban a beruházó Városligeti Ingtlanfejlesztő Zrt., de hogy valójában mi épül fel, arról csak onnan tudunk pontosabb adatokat, hogy időközben, fű alatt megkapta a projekt az építési engedélyt. Társadalmi egyeztetésről nem hallottunk, de egy kedves hölgy elmondta az információs telefonszámon, hogy ilyenre már ne is számítsak, már készülnek a tervek, ebbe a finanszírozó állampolgárnak beleszólása nincsen.

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, nézzük meg, mit is állítottak eddig az általában fizetett hirdetésekként megjelenő cikkekben az új múzeumról.

„A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum kívül-belül megújul”

– írta az Origó.

„Eredeti állapotában építik újjá a Közlekedési Múzeumot”

– írja a múzeum honlapja.

„Pfaff Ferenc 1896-os tervei szerint állítjuk helyre az épületet”

– ezt pedig Vitézy Dávid nyilatkozta, akit tavaly neveztek ki a múzeum élére, korábban a BKK vezetőjeként lett ismert. Az igazgatói nyilatkozatból azonban néhány apróság kimaradt.

Az autómentes blöff

Például, hogy egy négyszintes mélygarázst is kap a múzeum.

Azt már korábbi cikkünkben leírtuk, hogy itt szó sincs felújításáról, restaurációról, megújulásról: az utolsó kavicsig elbontják a régi épületeket, és helyette egy gigantikus föld alatti bunkert hoznak létre, majd efölé, jó pár méterrel a korábbi épülettől eltolva, visszaépítik az eredeti tervek alapján  – néhányak szerint gyönyörű, mások szerint historizáló, giccses – pavilon épületét, ami hat emelet magas lesz.

A földalatti mélygarázs méreteiről azonban eddig nem lehetett sok konkrétumot tudni, az építési engedélyben azonban már kötelező volt szerepeltetni néhány számot is.

Túl azon, hogy a mélyépítés igencsak költséges dolog  – a 4-es metró óriási állomásai igencsak megdobták a haszontalan vonal költségeit –, meglehetősen furcsa, hogy éppen a park szélén, pihenő övezetben, a tervezett dugóövezet határán innen (a Hungária körúton belül) épül fel egy óriási parkoló.

Főként, ha azt is tudjuk, hogy az autómentesség jegyében megújuló Városligetben nemcsak itt, hanem a Vidámpark szélén és a Dózsa György úton is terveznek ilyen több száz autós garázsokat a Liget-projekt keretében. Szóval a nagy parkfejlesztés valójában részben a betonozásról szól.

„Ha egy ilyen mélygarázs plusz parkolókapacitást hoz létre, akkor valójában vonzza a forgalmat a belvárosba, nagyobb dugót, nagyobb környezetszennyezést okoz.”

– Ezt tavaly írta ki Facebook-oldalára Vitézy, de nem az új múzeum, hanem a József Nádor téri átépítések kapcsán. Ilyen az, amikor egy politikus differenciáltan gondolkodik.

Való igaz, hogy a Városliget nem a belváros szíve, de a mélygarázs építéséhez jó sok fát kell kivágni, és ugyanúgy érvényesülnek egy ekkora parkoló negatív környezeti hatásai: odavonzza az autókat, állandósítja a forgalmat és a levegőterhelést a környéken.

Blöff volt tehát a Városliget sokat kommunikált autómentesítése is.

A régi épület-blöff

Még ennél is nagyobb az aggodalom azonban amiatt, hogy egyáltalán hogyan kapta meg ez a zsákbamacska-projekt az építési engedélyt anélkül, hogy elvégezték volna a környezeti hatástanulmányt.

Igen, egy közpark átalakításáról beszélünk, amihez nem készült környezeti hatástanulmány.

Kezdjük egy rövid építési engedélyeztetési bürokráciával: ha valaki építeni akar valamit, ahhoz építési engedély kell. Ehhez viszont akár két tucatnyi más hatóság jóváhagyását kell megszerezni. Átlag földi halandónak felfoghatatlanul bonyolult rendszer működik nálunk, ami egyrészt bosszantó, másrészt – ha például a régészeti és természeti értékek megőrzését akarjuk biztosítani –, ez egy szükséges rossz.

Az új közlekedési múzeum esetében a Városliget Zrt. kezdte meg a terveztetést és engedélyeztetést, és idén január végére jött meg az elvileg jogerős engedély. Ebben azonban több civil - így a Ligetvédők és a Levegő Munkacsoport - , de még Zugló Önkormányzata is számos szabálytalanságot vélt felfedezni, ezért bírósághoz fordultak.

Az alapvető felháborodás oka, hogy a környezetvédelmi hatóság, ami jelen esetben a Pest Megyei Kormányhivatal, megelégedett az előzetes vizsgálati dokumentációval, ami alapján úgy látja, nem kell környezeti hatásvizsgálat. 

Az ügyben illetékes szerv a  Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, Tarnai Richárd (aki 2010-2014 között Fidesz-KDNP parlamenti képviselő is volt), így fogalmazott a Magyar Időknek:

“a program egy rendkívül jó projekt, hiszen több zöldfelület jön létre, jól jár a város és az emberek is.”

Ő írta alá a többek által jogilag és szakmailag is kifogásolt környezetvédelmi jóváhagyást a projektre.

Attól most tekintsünk el, hogy a „nő a zöldfelület” a Városligetben toposznak mekkora az igazságtartalma (Itt olvashat erről.), mert most egy másik trükkel él a beruházó, és az ehhez asszisztáló állam: arra hivatkoznak, hogy az eredeti tervek szerinti kialakításról van szó.

Csakhogy mint láttuk, az épület sokkal nagyobb lesz, mélygarázs is épül, ráadásul arrébb is tolják jó pár méterrel.

Utazás a Föld középpontja felé – négy szint a mélyben

Maga a múzeum eddig körülbelül 5.024 ezer m2-es területű volt (ez most kicsit kisebb, 3800 m² lesz), a pincerendszer azonban ennek hétszerese, 33.482,22 m² területű. Ennek a felét teszi ki a mélygarázs, a gödörbe süllyesztett kiállítótér 6.606 m2, így összességében 10.406 m² lesz az alapterület, a korábbi épülethez képest dupla akkora területet kell 15-20 méter mélyen kiásni. Ez jóval több mint rekonstrukció. Ráadásul négy szinttel mélyebben.

Az engedély legérdekesebb pontja a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása, amit a fent emlegetett Tarnai Richárd írta alá. Alapos vizsgálatnak nehéz lenne minősíteni az öt oldalas dokumentumot.

Elég furcsa önmagában, hogy egy ekkora betonmonstrumnál miért ne kéne környezeti hatásvizsgálat? Csak néhány felvetés, miért lenne ez szükséges:

•  A 4 szintes, 351 autós autóparkoló már önmagában elég jelentős hatással lesz a levegőszennyezésre.
  
• Több tucat fát kell kivágni – legalább érdemes lenne ennek hatásait megvizsgálni, mert erre sem a környezetvédelmi jóváhagyás, sem az építési engedély nem tér ki.
  
• Van egy termálfürdő a szomszédban, meg pár száz fa, a mínusz négyszintes betonteknő alaposan átalakítja majd a talaj alatti vizek forgalmát, ráadásul itt a talajvíz nagyon alacsonyan van. Mégis csak a Széchenyi fürdő Magyarország egyik fő turista attrakciója, csak nem kéne esélyt adni, hogy valami beüt a termálvíz hozamba / minőségbe (persze ennek alig van esélye, de azért csak illene vizsgálni).
  

A kormány nem túl elegáns módon egyébként a Városliget egész területét gyakorlatilag kivonta a minden földi halandóra vonatkozó építési és környezetvédelmi szabályok alól, így sem a szomszédoknak, sem a területen résztulajdonos (!) Zuglói Önkormányzatnak nincs joga, hogy az építési engedélyezésbe érdemben beleszóljon.

Egy másik megkérdőjelezhető húzás volt, hogy az egyes épületeket csak egyesével vizsgálták, és nem merték az egész Városliget telebetonozását egy környezetvédelmi eljárásban vizsgálni.

A törvényi szabályozásból is világosan értheti bárki, hogy itt nem felújításról van szó:

„Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.”

A térfogat nő? Igen, kb 6-7-szeresére.  Megtartanak egyetlen téglát is? Nem.  → Nem felújítás

„Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.”

Eredetileg volt mínusz 4 szintje? Nem. Eredetileg volt 351 autós mélygarázs? Nem. → Nem helyreállítás.

(Az már tényleg csak a hab a tortán, hogy olyan ingatlanról született a határozat, ami nem is létezik. 29732/1 helyrajzi számú ingatlan ugyanis nincs. :/)

Mivel többen bírósághoz fordultak, jó esély van, hogy a sok ellentmondással és hiányossággal teli környezetvédelmi jóváhagyást előbb-utóbb visszavonják. 

Az építkezésre már idén tavasszal ki akarják írni a közbeszerzést, és nyáron a tervek szerint meg is kezdődhet a munka. 

Hol áll meg az építés költsége?

És hogy mennyiért? Azt még mindig nem köti az orrunkra a Városliget Zrt. - a kezdeti 7 milliárd után mi már 15,6 milliárdról tudunk. 

De a kormány sem bíbelődik túlzottan a költségek vizsgálatával, egy 2015-ös kormányhatározatban az egész Liget Projektre adtak 153 milliárdot, ez 2016-ra megnőtt 157,2-re. 

Igazán sportos a növekedés üteme, hiszen a rendkívül elnagyolt, konkrétumok nélküli KPMG-s “megvalósíthatósági tanulmány” 2013-ban még 141 milliárddal számolt, és azóta ebből kikerült az építészeti- és fotó- és a Ludwig Múzeum is - ezek nélkül talán 100 milliárd volt az eredetileg becsült ár. Szóval az 50 százalékos költségemelkedés már most meg van, és még meg se kezdődött az építkezés.

Szerző: Bucsky Péter