Lengyelország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Észtország washingtoni nagykövete és Ukrajna külügyminisztere helyi idő szerint kedden délután egy amerikai szenátusi albizottsági meghallgatáson vett részt, ahol az országaikban folyó orosz tevékenységről,

például kibertámadásokról számoltak be.

A külügyminiszter és a diplomaták amellett érveltek, hogy a Moszkva elleni szankcióit Washington ne törölje el egyhamar.

„Nem szabad könnyíteni a szankciókon mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából” - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Sőt, ő a szankciók további szigorítása mellett érvelt. A többi diplomata egyetértett ezzel, és arról is beszéltek, hogy országaik hogyan próbálják csökkenteni energiafüggőségüket az orosz gáztól.

A meghallgatáson jelen lévő kelet-európaiak Oroszországot úgy jellemezték, mint amely hibrid háborút folytat, vagyis a kibertámadásokat és a propagandát fenyegetéssel és erő alkalmazásával elegyíti.

David Bakradze grúz nagykövet egyebek között arról számolt be, hogy orosz rádióadások hogyan igyekeznek elbátortalanítani a grúzokat országuk NATO-csatlakozásától. A nagykövet szólt arról is, hogy Moszkva támogatta a 2008-ban Tbiliszivel háborúzó két grúz szeparatista tartományt, és a grúz területek egyötöde ma is oroszbarát szeparatisták befolyása alatt áll.

A külügyminisztérium és a külföldnek nyújtott segítség ellenőrzésével foglalkozó szenátusi albizottság vezetője, Lindsey Graham szenátor - aki az egész meghallgatást összehívta - jelezte, hogy ő személy szerint támogatja az ukrajnai segítségnyújtás folytatását. Ezt az amerikai nemzetbiztonság számára fontosnak nevezte. „Minél nagyobb biztonságban vannak önök, annál nagyobb biztonságban leszünk mi” - mondta a dél-karolinai szenátor.

Graham szólt azokról az amerikai aggodalmakról is, amik szerint a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba az oroszok - kibertámadásokkal - megpróbáltak beavatkozni. A szenátor azonban rögtön kijelentette azt is, hogy meggyőződése szerint Oroszország nem befolyásolta az elnökválasztás eredményét. Ez annyira nem is meglepő Grahamtől, hiszen ő is republikánus, ahogyan Donald Trump, a republikánusok pedig értelemszerűen ritkán pedzegetik, hogy a jelöltjük esetlegesen orosz segítséggel nyert volna az elnökválasztáson.

Graham azt mondta, híve az amerikai-orosz viszony javításának, de erre szerinte addig nem kerülhet sor, amíg Oroszország nem változtat magatartásán. Graham kijelentette a diplomatáknak, hogy szerinte Donald Trump elnök jó szövetségesük lesz abban, hogy megváltoztassák Oroszország hozzáállását az ukrajnai vagy a grúziai helyzethez.

A szenátusi albizottság több tagja azzal a kérdéssel fordult a kelet-európai diplomatákhoz, hogy országaik számára milyen jellegű segítség volna a leghasznosabb. A diplomaták - és az ukrán külügyminiszter is - a katonai segítséget, beleértve a védelmi fegyvereket említette.

Az Egyesült Államok januárban 2700 katona Lengyelországba érkezésével megkezdte európai hadereje jelentős megerősítését, amit elemzők az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb európai katonai fejlesztéseként értékelnek.

Kedden a kongresszusban Peter Roskam republikánus és David Cicilline demokrata párti politikus bejelentette: szerdán beterjesztik a képviselőházban azt a kétpári javaslatot, ami büntetni tervezi „azokat az entitásokat és egyéneket, amelyek és akik Oroszországon belül, vagy az orosz kormánnyal kapcsolatban állva, számítógépes adatlopásokban, kibertámadásokban vagy propaganda-kampányokban vettek részt azzal a szándékkal, hogy beavatkozzanak demokratikus választási folyamatokba”. A kétpárti törvényjavaslat várhatóan kitér majd a 2017-ben több európai országban esedékes választások esetleges orosz befolyásolási kísérleteire is. (MTI)