Hat kelet-európai ország diplomatái amerikai szenátoroktól kértek segítséget az orosz befolyás ellen

Lengyelország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Észtország washingtoni nagykövete és Ukrajna külügyminisztere helyi idő szerint kedden délután egy amerikai szenátusi albizottsági meghallgatáson vett részt, ahol az országaikban folyó orosz tevékenységről,

például kibertámadásokról számoltak be.

A külügyminiszter és a diplomaták amellett érveltek, hogy a Moszkva elleni szankcióit Washington ne törölje el egyhamar.

„Nem szabad könnyíteni a szankciókon mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából” - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Sőt, ő a szankciók további szigorítása mellett érvelt. A többi diplomata egyetértett ezzel, és arról is beszéltek, hogy országaik hogyan próbálják csökkenteni energiafüggőségüket az orosz gáztól.

A meghallgatáson jelen lévő kelet-európaiak Oroszországot úgy jellemezték, mint amely hibrid háborút folytat, vagyis a kibertámadásokat és a propagandát fenyegetéssel és erő alkalmazásával elegyíti.

David Bakradze grúz nagykövet egyebek között arról számolt be, hogy orosz rádióadások hogyan igyekeznek elbátortalanítani a grúzokat országuk NATO-csatlakozásától. A nagykövet szólt arról is, hogy Moszkva támogatta a 2008-ban Tbiliszivel háborúzó két grúz szeparatista tartományt, és a grúz területek egyötöde ma is oroszbarát szeparatisták befolyása alatt áll.

A külügyminisztérium és a külföldnek nyújtott segítség ellenőrzésével foglalkozó szenátusi albizottság vezetője, Lindsey Graham szenátor - aki az egész meghallgatást összehívta - jelezte, hogy ő személy szerint támogatja az ukrajnai segítségnyújtás folytatását. Ezt az amerikai nemzetbiztonság számára fontosnak nevezte. „Minél nagyobb biztonságban vannak önök, annál nagyobb biztonságban leszünk mi” - mondta a dél-karolinai szenátor.

Graham szólt azokról az amerikai aggodalmakról is, amik szerint a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba az oroszok - kibertámadásokkal - megpróbáltak beavatkozni. A szenátor azonban rögtön kijelentette azt is, hogy meggyőződése szerint Oroszország nem befolyásolta az elnökválasztás eredményét. Ez annyira nem is meglepő Grahamtől, hiszen ő is republikánus, ahogyan Donald Trump, a republikánusok pedig értelemszerűen ritkán pedzegetik, hogy a jelöltjük esetlegesen orosz segítséggel nyert volna az elnökválasztáson.

Graham azt mondta, híve az amerikai-orosz viszony javításának, de erre szerinte addig nem kerülhet sor, amíg Oroszország nem változtat magatartásán. Graham kijelentette a diplomatáknak, hogy szerinte Donald Trump elnök jó szövetségesük lesz abban, hogy megváltoztassák Oroszország hozzáállását az ukrajnai vagy a grúziai helyzethez.

A szenátusi albizottság több tagja azzal a kérdéssel fordult a kelet-európai diplomatákhoz, hogy országaik számára milyen jellegű segítség volna a leghasznosabb. A diplomaták - és az ukrán külügyminiszter is - a katonai segítséget, beleértve a védelmi fegyvereket említette.

Az Egyesült Államok januárban 2700 katona Lengyelországba érkezésével megkezdte európai hadereje jelentős megerősítését, amit elemzők az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb európai katonai fejlesztéseként értékelnek.

Kedden a kongresszusban Peter Roskam republikánus és David Cicilline demokrata párti politikus bejelentette: szerdán beterjesztik a képviselőházban azt a kétpári javaslatot, ami büntetni tervezi „azokat az entitásokat és egyéneket, amelyek és akik Oroszországon belül, vagy az orosz kormánnyal kapcsolatban állva, számítógépes adatlopásokban, kibertámadásokban vagy propaganda-kampányokban vettek részt azzal a szándékkal, hogy beavatkozzanak demokratikus választási folyamatokba”. A kétpárti törvényjavaslat várhatóan kitér majd a 2017-ben több európai országban esedékes választások esetleges orosz befolyásolási kísérleteire is. (MTI)