Orbánnak döntenie kellett a pártfegyelem és Kaczynski között, és most az európai többséggel tartott

Péntek délután nagy többséggel újraválasztották Donald Tuskot az Európai Tanács elnökének. A tagállamok vezetőitől kapott mandátuma további két és fél évre szól.  

Mindegyik tagállam kezdettől Tuskot támogatta, kivéve egyetlen országot. Az egyetlen kivétel éppen Tusk hazája, Lengyelország volt.

Tusk Lengyelország miniszterelnöke volt, mielőtt Brüsszelbe ment volna elnöknek, és a Varsóban azóta kormányra került Jog és Igazságosság párt egyik fő ellenfelének számított otthon. Úgyhogy a lengyel kormány elfogadhatatlannak tartotta újraválasztását.

Csakhogy az összes többi ország elégedett volt Tusk munkájával, alapvetően a magyar kormány is, Orbán Viktor két és fél éve is rá szavazott. 

Tusk és Orbán 2016 szeptemberében, Budapesten. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Gyilkos vád

Donald Tusk és a mostani lengyel kormánypárt elnökének, Jaroslaw Kaczynskinak konfliktusa a 2010-es szmolenszki tragédia után mérgesedett el igazán. Kaczynski ikertestvére, az akkori köztársasági elnök Lech Kaczynski orosz területen lezuhant repülőgépével, és a lengyel hadsereg számos főtisztjével együtt szörnyethalt. 

Lech Kaczynski temetése. AFP PHOTO / PAP / RADEK PIETRUSZKA

A lengyel kormány szerint a nagy ködben a pilóta hibázott, ezért zuhantak le. Jaroslaw Kaczynski azonban úgy véli, hogy az oroszok gyilkolhatták meg a testvérét, és szerinte Tusknak "politikai felelőssége" van a halálában, és megbocsáthatatlan bűnt követett el, amikor engedte, hogy az orosz hatóságok előbb vizsgálják meg a roncsot, mint a lengyelek. Tusk szerint nem volt választása ebben, hiszen a trgédia orosz területén történt.

Jaroslaw Kaczynski - Fotó: AFP/Krystian Dobuszynski/NurPhoto

A lengyel kormány először azzal érvelt Tusk ellen Brüsszelben, hogy hazájában vádat emelhetnek ellene (például a szmolenszki tragédia kezelése miatt), ezért túl nagy kockázat lenne az EU-nak, ha ő lenne továbbra is a tanács elnöke. Legutóbb pedig arra hivatkozott Beata Szydlo lengyel miniszterelnök, hogy Tusk túlságosan beavatkozott a lengyel belpolitikába, amikor például kritizálta az alkotmánybíróság tagjainak lecserélését.

Orbán Viktor és Beata Szydlo egy 2015-ös brüsszeli csúcson. Fotó: MTI Fotó / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Az ellenjelölt kamikáze akciója

Akármit is mondtak a lengyelek, a többi tagállam nem figyelt rájuk, és Angela Merkel német kancellár vezetésével határozottan kiálltak Tusk mellett.

Ahogy kiállt Tusk mellett az Európai Néppárt (EPP) is, aminek Tusk pártja (Polgári Platform) és a Fidesz is tagja. (Tusk jelölését egyébként a legtöbb másik európai párt is támogatta, például a liberálisok és a zöldek is, és nem ellenezték a szocialisták sem.)

A lengyel kormány az utolsó percben végül ellenjelöltet akart állítani. Egy veterán EP-képviselőt, a 2004 óta a Polgári Platform színeiben, az EPP-ben ülő Jacek Saryusz-Wolskit jelölték, ám az ötlet rosszul sült el. Saryusz-Wolskit azonnal kizárták a Polgári Platformból, aztán az EPP-ből is, és elvesztette a parlamenti tisztségeit is, végül pedig visszalépett a jelöltségtől. Politikai karrierjének vége lett, és a szavazás napjára ki is esett a versenyből.

Orbán közvetíteni akart, de nem ment

Orbán Viktor azért került kényelmetlen helyzetbe, mert ugyan az EPP-hez tartozik, de legfontosabb európai szövetsége Jaroslaw Kaczynski (akinek a pártja viszont a konzervatív frakcióhoz tartozik). 

Orbán már megtette egyszer, hogy nem támogatta az EPP jelöltjét egy fontos tisztségre: 2014-ben annak ellenére szavazott Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké választása ellen, hogy a néppárt a luxemburgi politikust támogatta. (Orbánon kívül csak az akkori brit kormányfő, David Cameron szavazott Juncker ellen.)

Orbán nem szavazott Junckerre, pedig ő is EPP-jelölt volt. Fotó: AFP PHOTO / JOHN THYS

Orbán Viktor most Brüsszelben a választás előtt azt mondta, hogy mindent megtett, hogy közvetítsen a felek között, de nem sikerült. Jacek Saryusz-Wolskit jó barátjának nevezte, de mivel ő visszelépett, ezért Tuskra fog szavazni. Orbán így nyilatkozott a csúcs előtt Brüsszelben:

"Az EU-s politika pártalapon működik, és mivel az EPP-nek van egy jelöltje, így az EPP-seknek őt kell támogatniuk" - ez egyébként teljesen logikus, csak éppen 2014-ben a Junckerről szóló szavazáskor már megsértette ezt az elvet.

"Sok energiát fektettem abba, hogy kompromisszum szülessen, hogy a helyzet békésen rendeződhessen, hiszen nagyon bonyolult az a helyzet, hogy megválasztunk valakit, akit a saját kormánya nem támogat, ezért jó lett volna rendezni ezt, de nem sikerült" - tette még hozzá.

Másszanak le a fájukról

Néhány órával a csúcs előtt a lengyel kormány nem látszott késznek az engedményre, Beata Szydlo egyenesen azzal fenyegetett, hogy megvétózza a csúcs összes határozatát, ha Tuskot választják tanácsi elnöknek.

Az elnökválasztás minősített többséggel történik, vagyis Lengyelország még egy esetleges magyar támogatással is kevés lett volna a vétóhoz. Ugyanakkor pont ezért Orbán simán tehetett volna egy látványos gesztust Kaczynskiéknak, hiszen nem veszélyeztette volna Tusk megválasztását.

Beata Szydlo még péntek délben is azzal fenyegetett, hogy az egész csúcsot tönkreteszi azzal, hogy az összes egyéb döntéshez sem adja a nevét. Jogi következménye Szydlo vonakodásának nem lenne, de elég rosszul venné ki magát, ha a tagállamok semmiben sem tudnának konszenzusra jutni a péntek délig tervezett megbeszélésen.  

Több európai politikus meglehetősen ingerülten szólt a lengyel belháború Brüsszelbe viteléről közvetlenül a szavazás előtt:

Reinhard Bütikofer, az európai zöldek társelnöke például azt javasolta, hogy "jó lenne, ha  a lengyel politikusok végre lemásznának a fájukról"

Joseph Muscat máltai miniszterelnök (aki az EU soros elnöke ebben a félévben) arra emlékeztetett, hogy egyetlen tagállam nem blokkolhatja az egész uniót. 

Dalia Grybauskaite litván elnök azt mondta, hogy "nem akarunk a lengyel belpolitika túszai lenni. Olyanok, mintha a Trónok harcában lennének.

Dalia Grybauskaite

Francois Hollande francia elnök pedig azt mondta, hogy "nem látom, hogyan lenne képes egyetlen állam megakadályozni egy megoldást, amikor az összes többi támogatja azt". 

A szavazáson délután fél öt körül végül 27:1 lett az erdmény. Vagyis az összes elnök és miniszterelnök Tuskra szavazott, Beata Szydlo lengyel kormányfőn kívül.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.