Egy új-zélandi kutatás azt állítja, hogy igazából az számít ritkaságnak és kivételnek, ha valaki 11 és 38 éves kora között végig teljesen mentálisan egészséges. Valójában a társadalom jelentős része rövidebb-hosszabb ideig átesik különféle mentális zavarokon, csak nem beszélünk eleget erről, hogy ez világosabb legyen. 

A kutatásban vizsgált 988 embernek csak a 17 százaléka nem élt meg ebben az időszakban szorongással összefüggő zavarokat, depressziót vagy egyéb mentális zavart késő gyermekkora és középkora között, áll a Journal of Abnormal Psychology című folyóiratban megjelent tanulmányban. 

A többi vizsgált személy fele élt meg átmeneti mentális zavarokat pár rövid alkalommal, míg a többieknek komolyabb panaszaik is voltak. 

A Duke University pszichológusa, Jonathan Schaefer volt a kutatás egyik társszerzője, és szerinte azok számára, akik a mentális betegségek rövid epizódjit élték meg, olyasmi tapasztalatuk volt, mint ha influenzásak lettek volna, csontjuk tört volna vagy mondjuk vesekövük lett volna. Tapasztalták, hogy nem megfelelően működik valami, sokan közülük orvosi segítséget kértek, legtöbben pedig felépültek. 

A vizsgált személyek közül 408 személy, azaz a válaszadók 41 százaléka volt olyan, aki egy vagy több mentális betegséget is megélt az elmúlt hét évben. Ezek között a diagnózisok között már súlyosabb betegségek is előfordultak. 

A kutatásban résztvevő személyek állapota nem önbevalláson alapult, 1972 áprilisa és 1973 márciusa között Dunedin városában született személyek kortörténetét és orvosi papírjait nézték végig a kutatók. 

Ami meglepő tapasztalat volt, hogy azoknál, akik tartós mentális egészséggel rendelkeztek, nem találtak meg a kortörténetben számos olyan elemet, melyekről azt szokás gondolni, hogy csökkenti a valószínűségét mentális zavarok kialakulásának. Olyan tényezőkről van szó, mint a teljes, tartalmas családi életben zajló nevelkedés, a megfelelő fizikai környezet és az átlagnál jobb teljesítmény az intelligenciateszteken. 

Ezzel szemben olyan tényezők kerültek most elő, mint hogy ezek a személyek ritkán fejeztek ki erősen negatív érzelmeket, sok barátjuk volt és erőteljes önkontrolljuk. Ennek felnőttkorban is megvoltak az előnyei, a tartós mentális egészségű emberek átlagban jobb végzettséggel bírtak, jobb munkájuk volt és jobb minőségű kapcsoltakban éltek. Ugyanakkor a kutatók azt találták, hogy a tartós mentális egészség egyáltalán nem garantálja a jóllét érzésének meglétét: azok közül, akiknél sosem diagnosztizáltak mentális problémákat, negyedük a teljes mintás átlagnál alacsonyabbra jelölte azt, hogy mennyire elégedett az életével. 

Ennél kevésbé meglepő volt, hogy összesen az emberek 83 százalékánál jelentkezett valamiféle mentális probléma az évek során. Ez eléggé egybevág több hasonló kutatással is a közelmúltból: két amerikai, egy svájci és egy másik új-zélandi kutatás is hasonló arányokat talált. 

Ezek a belátások azért nagyon fontosak, mert annak felismerése, hogy ilyen problémákon ötből négy ember átmegy élete során, nagyban segíthetnek abban, hogy a mentális zavarokkal szembeni stigmák mérséklődjenek. (Science News, fotó: Max Bailen / Cultura Creative)