Nem csak a vízfelszínről gyűjti le az olajat, a mélyebb rétegekben lebegő cseppeket, foltokat is képes összeszedni az a szivacs, melyet az amerikai Argonne kutatóintézet és a Chicagói Egyetem fejlesztett ki. Nem túl eredeti, de annál kifejezőbb nevet találtak neki: Oleo Sponge-nak, Olajszivacsnak nevezték el.

A fejlesztés során a konyhai mosogatószivacs anyagából, poliuretánból indultak ki, ennek felszínére vitték fel azt a fém-oxid réteget, mely képes mintegy megragadni az olajat és a szivacs belsejébe továbbítani. Az eredmény egy lábtörlő-szerű szőnyeg, ami így működik a gyakorlatban:

A nagy feladat a felület megfelelően tagolt kiképzése volt a nanométeres mérettartományban; ezt a "sequential infiltration synthesis" (SIS) módszerével érték el (a technológia hátteréről angolul itt lehet részletesebben tájékozódni). Ez teszi lehetővé, hogy az olajat megkötő fém-oxid molekularéteg az egyik oldalán erősen kötődjön a szivacshoz, a másik oldalon pedig messzire (mármint molekuláris léptékkel mérve) kinyúlva képes legyen elérni és mintegy felszippantani a szennyeződést.

Az Olajszivacsból kinyert olajat akár hasznosítani is lehet, használata pedig sokkal-sokkal egyszerűbb és kevésbé káros az olajfolt alatti maradék élővilágra, mint az eddig használatos bekerítéses-begyűjtéses, pláne a felgyújtásos katasztrófa-kezelés módszer. Ha pedig a lábtörlőt a víz alatt húzgáljuk ide-oda, a felszín alatt sodródó olajat is össze lehet gyűjteni, amire korábban nem nagyon volt működő megoldás.

Az új anyag tartósnak is bizonyult: gázolajjal és nyersolajjal végzett teszteken több száz kivetés-facsarás után is sértetlen maradt az Olajszivacs struktúrája. Már zajlik is a kereskedelmi célú termékfejlesztés: már szinte alig várjuk a következő olajkatasztrófát, hogy kiderüljön, hogyan vizsgázik az Oleo Sponge a gyakorlatban!