Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Múzeumnál beszélt.

A nemzeti szelfivel kezdte:

• Minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan jelleme adja.
  
• Van, aki fesztivált rendez, van, aki partit ad, a miénket körüllengi valami derűs boldogság. Szelfit készít a nemzet, háttérben a saját történelmével. 
  
• Szabadságharcaink rendre megszállásokba torkoltak, de a mi családi szelfink egy győztes nemzetet mutat.
  
• Itt vagyunk, minden és mindenki akarata ellenére.

Orbán: 1848 megmutatja, hogy mi az álomgyilkosság

Párhuzamot vont az olimpia ellenes mozgalom és a forradalom ellenségei között.

• 1848 belső mércénkké vált, iránytű, amely megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Megmondja ki a hazafi, a bátor, és mi az álnokság, álomgyilkosság. Mi az országépítés és mi az országrombolás. (Az olimpia-ellenes mozgalom bélyege az álomgyilkos kifejezés a kormányzati kommunikációban.)
  
• Egy nagy szabadságharcos nemzet gerincívét adja 1848. A vérvonalát is meghosszabbítja majd a szabadságharcos nemzetnek.
  
• Köztünk vannak az új márciusi ifjak, az óvodákban és iskolákban, rövid nadrágban, copfosan.
  
• Talán egy mészáros-segéd pályája lebeghetett a Petőfi családban is, hogy ez lenne jó az unokáknak.
  
• Meg kell őrizni az országot, meg kell tartani a nemzetet.

Álszentek szövetsége akkor és most

A miniszterelnök párhuzamot vont a napoleoni háborúk után szövetséget kötő nagyhatalmak Szent Szövetsége és az Európai Unió között. Mindkettő a béke nevében köttetett, de a nemzeti önrendelkezéseket sérti.

• 1848: a birodalmi nagyhatalmak megtagadták a nemzetektől az önrendelkezés jogát. Császárok, cárok és királyok a béke érdekében Szent Szövetséget hoztak létre, ám ez a szabadság ellensége lett és az álszentek szövetségévé vált.
  
• Most a brüsszeli bürokraták, nemzetközi tőke és liberális média ellen van forradalom. Először az angolok, aztán az amerikaiak vívták meg, és idén jön a folytatás.
  
• Ma még lehet alkotmányos kereteken belül tartani a forradalmat, és az európai birodalmat még békésen át lehet alakítani.
  
• Egyenes beszéd kell, a szép elvek mögötti machinációknak véget kell vetni.
• Mit kezdjünk azokkal, akik a megosztják a nemzetet? Nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helytállnunk. Két út között választhatunk: a gyűlölködés vagy építkezés között.
• Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít a magyar jövő, az európai emberek biztonsága, hogy megmaradunk-e magyarnak, de nekünk számít.
  
• Brüsszelt meg kell állítanunk!
  
• Határainkat meg kell védenünk!
  
• A külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tennünk!
  
• A kormányzati felelősséget a nemzeti erők kezében kell tartanunk!
  

A saját lábunkon állunk

A miniszterelnök azzal fejezte a be a beszédét, hogy hatalmas eredmény, hogy:

• A saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái senkinek.
  
• Átléptük osztály, származás életkor, vallás és politikai hitek határait.
  
• Tettük ezt az álszentek szövetségének fenyegetése ellenére.
  

Viszont erre a különleges helyzetre vigyázni kell:

• De nincs olyan egység, amiért ne kellene nap mint nap megdolgozni. Soha sincs kész ország, semmit se adnak ingyen, a versenytársak nem adnak át jó szántukból semmit.
  
• A végre megteremtett egységet nekünk kell működtetni és újraépíteni.
  
• A magyar nemzet ki fogja érdemelni az őt megillető elismerést Európában.