Sporadikus időszakonként jelenkező, ám attól népszerűbb lukszuscipőrovatunk sporadikusan jelenkezik újra ezúttal Önöknek. Megtudják Önök ezáltal, mit és hogyan kéne viselni a tavasz/nyár folyamán a tóparton, tópartokon és a Szent István téri borbárok előtt, ha és amennyiben rendelkeznek Önök egyáltalán kellő anyagi kondíciókkal a megfelelő mértékben divatossan, olaszossan, korszerűen történő kinézéshez.

Nagysikerű sporadikus sorozatunkban áttekintettük már a Habony Árpád-cipő szociológiai értelemben vett társadalmasulását mindazon Olvasóink számára, akik közel szeretnének kerülni a húsosfazékhoz éppúgy, mint ahogy lerántottuk a leplet a dubiózus minőségű multinacionális sportcsukamárka, a Conserv viselt dolgairól. Illetve nem kevésbé tényfeltártunk oda – országos hatáskörű feltűnést keltve – a térségünkben is komoly károkat okozó vitorláscipő-jelenségnek.  

A kormányközelitanácsadó-körök kedvenc duplacsatos (ejtsd: csattos) monkjának szinte sorsszerű elprolisodásáról már annak idején, a fent idézet módon hírt adtunk, tehát szóval komoly anyagi erővel és/avagy befolyással rendelkező, vagy ezek látszatát kelteni kívánó enber 2017-ben már nem venne föl ilyesmit, de van egy jó hírünk is, főleg a fiatalabb korosztályoknak vagy a lélekben örök fidelitasosoknak: a 8 nevű olasz (milyen lenne?) márka elkészítette a deszkáscipő-double monk kentaurt, amiben az ember egyszerre lehet dinamikusan lelazult, akrobatikus könnyűdrogfogyasztó és sportosan elegáns közpénztolvaj, íme:

Az edzőcipők, miszerint sneakerek körüli őrület csak azok számára újszerű jelenség, akik az elmúlt két évtizedben egy cipősdobozban éltek, az irracionális tornacsukaszenvedély egynémely vadhajtásáról alkalomszerűen hírt is adtunk, ám tagadhatatlan tény, hogy a trend egyre erősödik, a különleges, drága, egyedi edzőcipőkért szinte ölik egymást jobb sorsra érdemes fajtársaink. Sajnos a világgazdaságban még mindig oroszlánszerepű Egyesült Államokban továbbra sem esztétikaprofesszorok, szakbizottságok vagy divatszakos phd-k határozzák meg a módit, hanem énekelni sem vagy alig tudó, fahangon recitáló szórakoztatóipari celebek, úgynevezett rapperek, akik nyakukba lógatott hatalmas aranyláncok segítségével különböztetik meg egymást maguktól. (Ha és amennyiben Ön szörnyülködni akar, olvassa el ezt a két évvel ezelőtti riportot a 16  éves csávógyerekről, aki abból keres dollártízezreket, hogy rapperkedésben egymásra licitáló rappereknek szerez be edzőcipőket. Azt már hozzá sem kell tenni, hogy az újság, ahol ez a cikk is megjelent, külön tornacipőrovatot vezet.)

Sajnálatos módon a tornacipőőrület nem áll meg a rapperek és rajongóik körében. Nemrég a világszerte közismert Bloomberg röpítette világgá a beszámolást, miszerint a szilikonvalii menő technikás milliárdosok leginkább a Louis Vuitton Damier márkájú magasszárú tornacipőjét vásárolják, amint az a RealReal nevű, másodkézből származó tornacipőket áruló oldal statisztikáiból kiderül. Mert már a másodkezű tornacipő-kereskedelem is hatalmas biznisz, egy-egy ritka darabért az eredeti ár többszörösét is kifizetik a dekadens kapitalisták, miközben magára hagyják a kékgalléros alsó-középosztályt.

A Louis Vuitton itt látható cipőjét sem gyártják már, a fel-feltűnő példányok a 745 és 515 dollár közötti sávban mozognak, ami egyébként nem számít drágának a luxustornacipők világában, ahol az 1000-1500 dolláros árak sem ritkák.

Ismerve a fiatalos, trendérzékeny hazai, patriotikus üzletember-politikus-réteget, idén nyáron alighanem megfigyelhetjük majd néhány lábon. Közismerten nagy rajongója a francia luxustáskamárkának Rogán miniszter és családja.

A már idézett, a RealReal statisztikáin alapuló Bloomberg-jelentés szerint az Amerikai Egyesült Államok luxustornacipő-rajongói szövetségi szinten leginkább a Common Projects Achilles nevű cipőjéért bolondulnak. A Common Projects ugyan amerikai cég, de – újabb nagy meglepetés – Olaszországban gyárt, olasz dizájnerekkel dolgozik, olasz anyagokból. Az Achillest még a havi fixből white partyzó olcsójánosok is bekockáztathatják, mivel rongyos 375 dodóba fáj.

Külön öröm, hogy az amerikai toplistákra fölfért még az Adidas X Yeezy Boost 350 V2 elnevezésű cipője, amiért annak idején itthon is verekedtek a tornacipő- és Kanye West-rajongók. (Tudnillik a cipőt Kanye West tervezte. Persze, az Air Jordant meg Michael Jordan a levegőben!) A Yeezy különlegessége, hogy egészen megrázóan ronda, pont úgy néz ki, mintha egy tini nindzsa teknőcről húzták volna le. Viszont 700 és 900 dollár között mozog az ára, de kicsit mehet följebb is.

Ezzel szakadjunk is le Amerikáról, és inkább nézzük, a mi dinamikus kelet-közép-európai kultúrmilliőnkben milyen csodatornacipőkre ácsingóznánk leginkább. Meg lennék lepve, hogyha a már említett Szent István tér-Kioszk rozéfröccszónában ne tűnne föl a hazánkban – liberális nemi hajlamai ellenére – különösen népszerű Dolce és Gabbana divattervező-páros Vans-ihletésű bebújos dorkója. Ez e:

A strasszokkal kivert felsőrész megvédi a lábat a legkigyúrtabb nyugdíjas kemény, bordás hasfala okozta sérülésektől is, különleges talpkialakítása pedig egyenletes súlyelosztást biztosít a rozéfröccsözés közbeni asszimetrikus testhelyzetekben a borospohár előírásszerű tartása esetén. 1589 euró.

A Dami nevű – újabb meglepetés – olasz manufaktúra tornacipője a deszkás világot a krokodilbőrös antilopvadász-eleganciával csúsztatja össze 1147 euróért:

Giuseppe Zanotti az olasz cipőtervezés Paganinija a téli síszezon pufimellényes, hüttében borozós hangulatát próbálja visszavarázsolni a tavaszba sícipőcsatos (ejtsd: csattos) modelljával. Extravagáns, egyéni, az egyik legnagyobb élő tervezőtől; 1114 euróért szinte ingyen van!

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a személyes kedvencemet ajánlom szíves figyelmükbe. A Magyar Jeti Zrt. igazgatóságának tagjaként is le kell borulnom a Maison Margiela zsenialitása előtt. A belga alapítót nem hiába nevezték a divat Marcell Duchampjának, a dada és a szürealizmus szelleme a mai napig áthatja a francia haute-couture-céget, pedig ma már egy olasz (meglepetés!) és egy gibraltári születésű, olaszos nevű angol dizájnerlegenda (John Galliano) a cégvezető.

Ez a munka számomra egy másik nagy dadista-szürrealistát, a madármániás Max Ernstet idézi meg. Múzeumba való darab, valódi madártollakkal, tyúkszaros 1083 euróért.

Látsz rajtam tollakat? Maison Margiela 22.

Remélem önök most hasznos tanácsokat kaptak, mert azokat kaptak, minden kétséget kizáróan, most már tudják merre van az előre, úgyhogy díszmenet!