Óriási áttörés, már a Magyar Nemzeti Bank sem próbálja meg máshogy interpretálni a mindenki számára hozzáférhető statisztikákat, és legutóbbi inflációs jelentésében már felvállalták, hogy a munkaerőhiány egyre nagyobb probléma Magyarországon.

De a napi.hu cikkéből az is kiderül, hogy a jelentés szerint még ennél is nagyobb probléma, hogy a munkaerő terlemékenysége drasztikusan csökkent az utóbbi években, tök utolsók lettünk mára a régióban. 

A jelentés kitér arra is, hogy 2016 végén is folytatódott a foglalkoztatás bővülése, 4,5 százalékra ment le a munkanélküliségi ráta: a versenyszféra egyre nagyobb munkaerőigénye mellett a külföldi munkavállalás és a közmunka hízlalja az eredményeket. Ehhez csatlakozott hozzá még tavaly év végére az állami szféra. 

Viszont ennek az erős foglalkoztatási statisztikának számos kellemetlen melléhatása van: a magyar munkaerő 12 év alatt elveszítette termélkenységét, versenyképességét. Nem hogy a 10-12 évvel ezelőtti eredmények konzerválódtak volna, hanem még vissza is estünk, miközben a régió többi országa elhúzott mellettünk. 

A cikk kitér az összetett okokra is: a romló termelékenység mögött egyszerre van jelen a tőkeberuházások visszaesése, a humán tőke nem megfelelő minőségű bővülése, azaz hogy nincs megfelelő munkaerő, felnőttképzés és az alacsony innováció. 

És emellett az MNB elemzése szerint rombolta a termelékenységet az idősek foglalkoztatásának korlátozása, a közfoglalkoztatás drasztikus kibővítése is, ami ugyan hozott új munkaerőt a piacra, de azok képzetlenek, tapasztalatok nélküliek voltak. Azaz a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan csökkent a termelékenység. Az MNB szerint mindez rövid és hosszú távon is kockázatot jelent.