A szíriai gáz megmérgezte Trump és Putyin barátságát is

  • Március utolsó napján az amerikai kormány még azt üzente, akár az oroszok támogatta Aszad elnök bevonásával is lehetséges a rendezés Szíriában.
  • Öt nap múlva Aszad vegyi fegyvert vetett be a felkelők területén élő civilek ellen. 
  • Az amerikai kormány erre szétlőtt egy szír repülőteret, először támadva Aszad állásait a 4 éve tartó polgárháborúban. 
  • Az amerikai kormány most ismét azt mondja, hogy kész beavatkozni bárhol a világon a háborús bűnökkel szemben, és nagyon elromlott az orosz-amerikai viszony is. Újabb szankciók jöhetnek.

Hétfőn a kormánypárti orosz lapok már olyan címlapokkal jelentek meg, mint például a Novaja Gazeta teljes oldalt betöltő címe: "Bíztunk benned Trump elvtárs, de most már csak magunkban bízunk". Trump kedvenc hírtévéje, a Fox News pedig hétfőn közölte, hogy egy névtelen titkosszolgálati forrástól úgy értesültek, hogy az oroszok aktívan segítették múlt hétfőn a szír hadsereget, amikor szarin gázzal gyilkoltak meg civileket. A bizonyíték erre az, hogy a túlélőket ápoló kórház felett egy orosz drónt észleltek az amerikai radarok, majd nem sokkal később egy szír gép lebombázta a kórházat is. Az akcióra az amerikai szolgálatok szerint azért volt szükség, hogy gyorsan eltüntessék a nyomokat, azaz ne készülhessenek képek a haldoklókról.

Ezsméletlen gyereket látnak el Khan Sheikhunban a támadás után - Fotó: AFP/Omar haj kadour

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter hétfőn Olaszországban megkoszorúzott egy második világháborús emlékművet, majd azt mondta, hogy "Újra elkötelezzük magunkat, hogy felelősségre vonjuk azokat, akik ártatlanok ellen követnek el bűnöket, legyenek bárhol is a világon". 

Tillerson az úgynevezett G7 csúcson mondta ezt, vagyis Kanada, Japán, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és az USA külügyminisztereinek, illetve az EU külügyi főképviselőjének találkozóján. 

Rex Tillerson a G7 csúcson, Luccában. Fotó: AFP / Vincenzo Pinto

Azt üzeni az USA, hogy minden a régi lesz

Ezzel az amerikai kormány világossá tette, hogy továbbra is fenntartja a jogot, hogy beavatkozzon a világ konfliktusaiba. Így volt ez a második világháború után mindig, ám Donald Trump sok olyan célzást tett az elmúlt fél évben, hogy elnökletével ez megváltozhat, és az USA legfeljebb akkor avatkozik be, ha közvetlen érdekei diktálják ezt. Eddig élesen kritizálta az összes olyan amerikai politikust, aki a szír polgárháborúba akart volna fegyveresen fellépni, kivéve ha az Iszlám Állam lett volna az ellenfél.

Megválasztása előtt pedig kifejezetten elismerően szólt a szír kormányt támogató Putyin orosz elnökről, és úgy tűnt, hogy sokkal barátságosabb lesz vele, mint elődei voltak. A CNN hétfői kommentárjában teljes fordulatról beszélt Trump Oroszország politikájában. Most már inkább Aszad cinkosaként beszélnek róla. 

Az is fontos fordulatnak látszik, hogy Tillerson külügyminiszter a további lépésekről részletesen egyeztetett európai szövetségeseivel, holott korábban Trump elnök többször is leszólta a NATO-t.

Rex Tillerson amerikai és Boris Johnson brit külügyminiszter a G7 csúcson. Fotó: aFP / Emmanuel Dunand

Úgy tűnik, mintha néhány hónap zavar után visszazökkent volna az amerikai külpolitika arra a pályára, amin mindig is volt.

A britek újabb szankciót akarnak az oroszok ellen

A G7 megbeszélés legfontosabb témája az volt, hogy milyen üzenettel menjen Tillerson kedd este Moszkvába. A britek a legkeményebbek, Boris Johnson külügyminiszter azt vetette fel, hogy újabb szankciókat kellene hozni az oroszok ellen. Johnson lemondta a saját moszkvai útját is, tiltakozásul a gáztámadás ellen.

2013-ban, amikor a polgárháború eddigi legbrutálisabb gáztámadását hajtotta végre Aszad (most 80, akkor 1000 körül volt a halálos áldozatok száma) az oroszok azt mondták, hogy az ő felügyeletükkel a szír hadsereg megsemmisítette a vegyi fegyvereit. Ezzel dőlt el végleg, hogy az USA nem torolja meg fegyverrel az akkori kegyetlenséget, bár Obama egyébként is arra hajlott, hogy ne avatkozzon be (ellentétben Hillary Clintonnal, aki támadni akart). 

A nyugatiak most azt mondják, hogy az oroszok vagy átverték a világot, és tudták, hogy maradt még vegyi fegyvere Aszadnak, vagy pedig impotensek és saját szövetségesük verte át őket. A brit kormány azzal is vádolja az oroszokat, hogy közvetlen logisztikai támogatást nyújtottak a mérges gázos támadáshoz, hiszen a szír légierő orosz szakemberek segítségével működik.

Orosz katonák Szíriában. Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium

Az orosz kormány viszont azt állítja, hogy a mérges gáz véletlenül szabadult el, mert az a felkelők fegyverraktárában volt, és amikor bombatalálat érte a raktárat, akkor történt a baj. Ezt Nyugaton senki sem hiszi el.  

A két oldal lassan ismét a hidegháborút idéző küzdelmében az oroszok lekapcsolták azt a kommunikációs csatornát, amin keresztül az amerikaiakkal tájékoztatták egymást, hogy merre mennek éppen harci repülőik Szíria felett. Ez azért életveszélyes, mert az orosz és amerikai gépek is rendszeresen bombáznak Szíriában. Az oroszok elsősorban a szunnita felkelőket támadják, az amerikaiak pedig a kurdok Iszlám Állam elleni hadműveleteit támogatják. Az oroszok hadihajókat is vezényeltek a térségbe, és bejelentették, hogy megerősítik a szír légvédelmet.   

Napok alatt fordult nagyot a világ

Bő egy héttel ezelőtt még teljesen másképpen nézett ki a helyzet. Március 31-én még Tillerson külügyminiszter és az USA ENSZ-nagykövete is azt mondta, hogy elfogadható egy olyan béketerv is számukra, amiben Aszad szír elnöknek is helye van. Egészen addig a hivatalos amerikai vonal az volt, hogy Aszadnak mennie kell, különben nem lesz béke Szíriában. Az amerikai politika elmozdulásának örültek Ororszország és Irán vezetői is.

A gáztámadás áldozatai közül többeket törökországi kórházba szállították. Cem Genco / Anadolu Agency

Április 4-én e bejelentések nyomán vetemedett a szír hadsereg a mérges gáz bevetésére. Hogy miért, azt nehéz felfogni. A legtöbb szakértő a nyugati sajtóban arra tippel, hogy a szír elnök nyeregben érezte magát az amerikai bejelentések nyomán, viszont a katonai ereje kevés még mindig ahhoz, hogy az egész országot visszafoglalja, és ezért a brutális támadással akarta kikényszeríteni gyors fordulatot a háborúban. Azt remélte talán, hogy egy azonnali elrettentéssel elég jó pozíciót tud felvenni a béketárgyalások megindulása előtt.

Csakhogy a szaringáz bevetése után teljesen megváltozott az amerikai politika. Donald Trump azt mondta, hogy a "hozzáállásom nagyon nagyon megváltozott". Az elnök arra hivatkozott, hogy ártatlan kisgyerekek lemészárlása túlmegy minden létező határon.

Donald Trump a Fehér Ház kertjében. Itt sétálva döntött 2013-ban Obama arról, hogy nem torolja meg katonai erővel az akkori szíriai gáztámadást. Fotó: AFP / Nicholas Kamm

 A támadás után négy nappal kiadta a parancsot, hogy Tohamawk rakétákkal két amerikai hadihajóról lőjék szét a repülőteret, ahonnan a mérges gázzal felszerelt szír gépek felszálltak. Összesen 59 rakétát lőttek ki. Ez volt az első alkalom a 2013 óta tartó szíriai polgárháborúban, hogy az USA a szír kormány állásait támadta, ráadásul egy olyan célpontot választottak, ahol orosz katonák is lehettek. Oroszország egy szuverén ország megtámadásával és így a nemzetközi jog megsértésével vádolta az USA-t.

A támadás eredménye vitatott. James Mattis amerikai hadügyminiszter szerint a szír légierő ötödét megsemmisítették, és a reptér használhatatlanná vált. Az oroszok és a szírek azt mondják, hogy ennél kevesebb gépet vesztettek, és az 59 amerikai rakétának kevesebb mint a fele ért célt. 

Vannak furcsaságok

A helyzet azonban még most sem teljesen érthető. A bombázás előtt másfél órával az amerikaiak értesítették az oroszokat, hogy hol fognak támadni. Az oroszok pedig figyelmeztették a szíreket. Hogy mit tudtak ezalatt elvinni a lebombázott repülőtérről, az nem világos, de az emberek nagy részét biztosan kimenekítették. Az amerikaiak azért szóltak, hogy orosz áldozatok ne legyenek, hiszen ezzel atomháborút kockáztattak volna.

Egy Tomahawk-rakéta indítása az amerikai haditengerészet USS Ross rombolójáról a szíriai Sarjat légitámaszpont ellen. AFP PHOTO / US NAVY / Robert S. PRICE

A másik fontos körülmény, hogy egyetlen amerikai rakétát sem szedett le a szír vagy az orosz légvédelem. Márpedig az oroszok (részben a saját repülőik védelmére) elég sok és fejlett légvédelmi rakétát állítottak hadrendbe Szíriában az elmúlt két évben. Izraeli katonai elemzők szerint elképzelhetetlen, hogy legalább néhány Tomahawkot ne tudtak volna leszedni, ha akartak volna, főleg, hogy előre tudtak a csapásokról. Az oroszok azóta bejelentették, hogy legközelebb már működni fog a légvédelmi rendszer.

És hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, hétfőn Nikki Haley, az USA ENSZ-nagykövete továbbra is arról beszélt, hogy Aszadnak mennie kell, míg Tillerson egy újságíró kérdésére visszavett ebből egy kicsit, és azt mondta,, hogy az USA legfontosabb célja továbbra is az Iszlám Állam legyőzése, és csak utána lehet foglalkozni az ország többi problémájával. Mattis védelmi miniszter és Trump szóvivője pedig ugyanezen a napon azt mondták, hogy ha Aszad megint vegyi fegyvert vet be, akkor megint katonai megtorlás következik.

Nikki Haley, az USA ENSZ-nagykövete képeket mutat a gáztámadás áldozatairól - Fotó: AFP/Timothy A. Clary

Csak a meggyilkolt gyerekek miatt?

A nehezen követhető amerikai kormányzati kommunikáció kifejezetten azzal indokolta az oroszokkal és Aszaddal szembeni keménységet, hogy az elnököt megrendítették a mészárlás után készült képek. 

Csakhogy van még néhány fontos körülmény. Trumpnak megválasztása óta azzal kell küzdenie, hogy sorozatosan merült fel a gyanú, hogy az emberei már a választások előtt titokban az oroszokkal egyeztettek, és jelenleg az FBI és a szenátus titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága is nyomoz az elnöki stáb orosz kapcsolatai után. Ráadásul az amerikai szolgálatok mind arra jutottak, hogy az elnökválasztási kampányba is beavatkoztak az oroszok, Trumpot támogatva. Az elnökön a saját pártjából is nagy a nyomás, hogy tisztázza magát e vádak alól.  

Éppen múlt kedden, a gáztámadás másnapján jelentették be Washingtonban, hogy távoznia kell Trump nemzetbiztonsági tanácsából Steve Bannonnak, aki a Trump-kormány unortodox politikájának szellemi atyja volt. A szintén erősen vitatott megítélésű, és az orosz barátságot erőltető Michael Flynn pedig már korábban kibukott e körből, és minden jel arra mutat, hogy a mérsékeltebb politikusok kezdik átvenni a hatalmat Trump körül. 

Stephen K. Bannon, Trump legbizalmasabb bizalmasa főnöke Mar-a-Largo-i golfpályáján, a nyilvános szálláson, ahova Trump hétvégente elvonul. AFP PHOTO / NICHOLAS KAMM

Ezzel párhuzamosan az elnök a Kína-ellenes retorikájából is rengeteget visszavett. A szíriai támadást akkor jelentette be Trump, amikor éppen befejezte a tárgyalását a kínai elnökkel Floridában, és amúgy arról is beszélt, hogy jól állnak a kínai kapcsolatok. 

Holott Trump hatalomra jutása után úgy tűnt, hogy Kínával szemben agresszív, Oroszországgal viszont barátságos lesz. Most fordulni látszik a kocka, és jól jellemzi a helyzetet, hogy Putyinnal még nem találkozott, de a Twitteren általa sokat gyalázott kínai vezetés első emberével már kedélyesen tárgyalt. A kínaiak még arra sem szóltak be, hogy Észak-Korea regulázására egy anyahajót indítottak az amerikaiak a térségbe, válaszul a rakétakísérletekre.

Stabil az új irány?

Egyrészt látszik egy konzervatív fordulat, ami alapján az USA külpolitikája ismét arról szól, hogy fenntartja magának a jogot a beavatkozásokra, a régi szövetségek megerősíttetnek. Egyértelműnek látszik, hogy fokozatosan szakít Trump az oroszbarát retorikával. Az is látszik, hogy saját pártja, de a demokrata ellenzék egy jelentős része is ebbe az irányba tolja az elnököt, és ez a fordulat segíthet konszolidálni a hatalmát. 

Ugyanakkor az még nem világos, hogy mennyi ebben a spontán mozgás, és van-e az egész mögött következetes koncepció.