Ezek az arcok pont azért csinálják


„Ezek az arcok pont azért csinálják az egészet, hogy bilincsben vigyék el őket. Hadd ne sajnáljam már őket!”

Gulyás Márton és Varga Gergő pere után ezt biztosan sokan hallották társaságban, vagy látták a Facebook-falukon.

Az, hogy „aktivisták” vagy valakik bilincsben vitetik el magukat, alapvető eszköze a modern polgárjogi mozgalmaknak. Az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy bemutassák, mi történik a rendszerben. Például, hogy őket elviszik a vízfestékdobálásért, a kormányban és környékén ülő milliárdokat széthordó tolvajokat, a menekültet és romát verő nácikat, a fontos ember nőcsonkító unokaöccsét meg nem. Ráadásul az ilyen a végigvitt ügyek és perek segíthetnek változtatni bírói gyakorlatokon, akár törvényeken is.

Ezt csinálták fekete polgárjogi aktivisták Amerikában az 1950-es években, mikor az ottani törvényekkel szembeszegülve nem adták át az ülést a fehér embernek a buszon, vagy olyan helyen ettek, ahol tilos volt nekik. Hasonló perekben utazik a TASZ (pl. hogy a romagyilkosságok után felkeményített gyűlöletbűncselekmény-szabályokat ne a romák ellen, hanem a védelmükben használják), és a Helsinki Bizottság is (pl. ne lehessen érdemi büntetés nélkül eszméletlenre verni menekülteket).

Itt az a kérdés, hogy az ilyen vízfestékes épületdobálás lehet-e politikai véleménynyilvánítás vagy nem, és ha nem, akkor miként kell ezt kezelni, milyen büntetés jár érte. Részben ilyenek miatt alakul jobban vagy rosszabbul a jogállam Magyarországon (is).

Azt mondani Gulyás Márton és Varga Gergő akciójára, hogy „jó, dehát erre játszanak”, az olyasmi, mintha azt mondanánk, hogy „jó, dehát egy normálisan működő jogállamban akarnak élni”. Szükség van arra, hogy emberek akár a saját szabadságukat kockáztatva megmutassák, hogyan működik a rendszer, és milyen határokat próbál szabni az állampolgárainak.

Ráadásul őrizetben ülni, vagy övhöz bilincselt kézzel mászkálni akkor is igazságtalan és szar, ha egyébként számítasz rá, hogy ilyesmi is történhet majd veled.