Erdogan első dolga lesz, hogy a halálbüntetés visszaállításáról beszéljen az ország vezetőivel

külföld
2017 április 17., 08:37

51,3%-os többséggel a törökök megszavazták, hogy szinte teljhatalmat kapjon Recep Tayyip Erdogan elnök. Hivatalosan ezt jelentették be a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál, bár az ellenzék szerint csalások történtek és újraszámolást követelnek. 

A módosítást maga Recep Tayyip Erdogan kezdeményezte, aki 2014 óta elnök, előtte pedig több cikluson át miniszterelnök volt. A népszavazáson megerősített változások alapján akár 2029-ig maradhatna még az ország élén.

photo_camera Erdogan a győzelmét ünnepli Fotó: AFP

Az új rendszer szerint az elnök nevezhetné ki a kormány tagjait, és így megszűnne a miniszterelnöki poszt. Az elnök saját hatáskörben, a parlament nélkül dönthetne rendkívüli állapot bevezetéséről, és átvenné az irányítást a bíróságok felett is. Az alkotmánymódosítás 2019-ben lép érvénybe. 

1,3 millióval több igen szavazat volt, mint nem. Erdogan erre hivatkozott vasárnapi sajtótájékoztatóján. Azt is elmondta, hogy a szavazók történelmi döntést hoztak, a döntést a török történelem egyik legfontosabb reformjának tartja. Törökország szövetségeseinek megüzente, hogy ezt mindenkinek tiszteletben kell tartaniuk, valamint bejelentette, hogy 

az első dolga lesz, hogy napirendre tűzze a halálbüntetés visszaállítását.

Ha kell, népszavazásra bocsátják a nyilvánvalóan EU-ellenes kérdést.

"Tekintettel a szoros népszavazási eredményre, valamint az alkotmánymódosítások nagy horderejére, mi is arra szólítjuk a török hatóságokat, hogy azok megvalósításában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus kialakítására törekedjenek" - áll az Európai Unió döntés-előkészítő és végrehajtó szervének nyilatkozatában.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a testület két másik vezetője által aláírt, vasárnap éjjel kiadott nyilatkozat szerint a brüsszeli testület értesült a török népszavazás eredményéről, és a nemzetközi megfigyelő misszió értékelésére vár egyebek mellett "az állítólagos szabálytalanságokra tekintettel".

A népszavazás a legfőbb ellenzéki párt, a CHP szerint érvénytelen volt, ugyanis a választási bizottság az urnák lezárása előtt csupán néhány órával döntött úgy, hogy azokat a szavazatokat is érvényesnek számítják, amiken nem található meg a testületi tisztségviselő pecsétje, holott korábban ezek érvénytelennek számítottak. 

Az Európai Bizottság nyilatkozatában arra bíztatja Törökországot, hogy „foglalkozzon az Európa Tanács által megfogalmazott aggodalmakkal és ajánlásokkal, egyebek között a rendkívüli állapotra vonatkozóan". 

Előzőleg Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is arra kérte a török vezetést, hogy tekintettel a vasárnapi török népszavazás szoros eredményére, alaposan fontolja meg további lépéseit. Nyilatkozatában Jagland úgy fogalmazott, hogy a tervezett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban "kiemelkedő jelentőséggel bír az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása".

A legnagyobb városok, Ankara, Isztambul és Izmir mind nemmel szavaztak, de a szavazást a külföldön élő törökök döntötték el. Az Anadolu hírügynökség adati szerint a külföldön élő törökök összesen 59,2 százaléka voksolt igennel, míg az otthoniaknak csak 51,2 százaléka. (2,9 millió választásra jogosult török regisztráltatta magát, felük Németországban. A külföldön élő törökök az összes választásra jogosult török mintegy 5 százalékát teszik ki.)

A török népszavazás kampánya idején különösen Németország és Hollandia viszonya vált feszültté Ankarával, miután a két ország megakadályozta, hogy török miniszterek az alkotmánymódosítások mellett kampányoljanak az ott élő török kisebbség körében. Válaszul Erdogan és más török vezetők többször "náci módszerek" alkalmazásával vádolták, illetve idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat.

A németországi törökök közel kétharmada igennel szavazott, Hollandiában 71 támogatta az alkotmánymódosításokat, Ausztriában 73,5 százalék. Európában a legmagasabb arányban, 75,1 százalékban a belgiumi törökök szavaztak igennel, míg Svájcban 38 százalékkal egyértelmű kisebbségben maradt a támogatók tábora.

Az eredményt Erdogan hívei tűzijátékozással ünnepelték, más török utcák azonban máris tüntetésektől voltak hangosak. (MTI/BBC)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.