A német tulajdonosok túl akarnak adni a Mátrai Erőműben lévő 73 százalékos részesedésükön.

Ez Paks után az ország második legnagyobb áramtermelő üzeme, a hazai fogyasztás 13 százalékát adja. Elsősorban lignittel működik, amit az erőműhöz tartozó bányákból termelnek ki, de van gázüzemű turbinája is. A cég összesen 2100 embert foglalkoztat, és évente 100 milliárd forint körüli bevétele van.

Az erőmű több mint fele most a német RWE nevű energetikai multié, 21,7 százaléka a szintén német EnBW nevű cégé, ezek a részek eladók most. A maradék 21,7 százalék a magyar állami MVM tulajdona, és ez várhatóan így is marad.

Nyilvános adat nincs arról, hogy kik érdeklődnek az erőmű iránt, de a magyar árampiacot jól ismerő, egymástól független forrásokból is úgy értesültünk, hogy az alábbi cégek jelentkeztek be a németeknél:

• MVM
  
• MET
  
• Mészáros és Mészáros Kft
  
• EPH (Csehország)

A lista több szempontból is nagyon érdekes.

A legizgalmasabb a Mészáros és Mészáros Kft. jelentkezése. Ez Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester családi cége.

Mészáros Lőrinc elképesztő sebességgel vásárolt mindenfélét az utóbbi években, épít vasutat, stadiont, foglalkozik mezőgazdasággal, van tévéje és lapkiadója, kempingje és szállodája, focicsapata itthon és Horvátországban, viszont az energetikába eddig még nem tette be a lábát. 

Ez politika is

Ez jelentős változás, mert az energetika stratégiailag fontos üzlet, amelyből az utóbbi időben a magyar állam mind nagyobb szeletet igyekszik magánál tudni. Az államnak a szabályozási jogosítványaival nagyon sok eszköze van arra, hogy egyeseket eltántorítson és másokat segítsen segítsen ezen a piacon, és ezzel a módszerrel évek óta él is a kormány. 

Egy új szereplő megjelenése a piacon tehát politikai jelentőséggel is bírna, és Mészáros Lőrinc esetében ez különösen érvényes, hiszen a közbeszerzéseken elért sikerei alapján jelenleg ő a kormány kedvenc nagyvállalkozója.

Az erőműért induló másik két hazai pályázó most elsősorban azért érdekes, mert úgy túnik, hogy Mészáros Lőrinc ellen mennek ebben a versenyben, márpedig annak könnyű jelzésértéket tulajdonítani, hogy valaki Orbán Viktor barátjával vetélkedik egy ilyen jelentős cég megszerzéséért.

Az MVM állítólag már nem is akarja

A riválisok közül az állami MVM már korábban is érdeklődött az erőmű teljes megszerzéséről, ám 2015-ben nem lett semmi az üzletből. Piaci pletykák alapján most sem lesz. A Seszták Miklós fejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó cég ajánlatáról azt hallottuk, hogy a legkevésbé komoly a négy érdeklődő közül, és már nincs meg a kellő politikai támogatása a bevásárlásnak.

A MET magyarországi leánya azonban komolyan gondolja, hogy megvenné az erőművet. A MET Holding egy svájci energiakereskedő, amelynek legnagyobb tulajdonosa a Mol, de több magyar üzletember is érdekelt benne: Garancsi István, a Videoton focicsapatának és a Market építőipari cégnek a tulajdonosa; Nagy György, aki az utóbbi időben Csányi Sándor üzletei körül hallatott magáról; illetve Lakatos Benjámin, aki egyben a MET első számú vezetője, és korábban a Mol-nál viselt magas tisztségeket. A cégnek van egy orosz társtulajdonosa is, bizonyos Ilja Trubnikov, akiről lényegében semmit sem lehet tudni.

A MET 2011-15 között a gázvezetékek használatát szabályozó miniszteri rendeletek nyomán kivételezett helyzetbe került a magyar energiapiacon. Azóta is terjeszkednek Magyarországon, megvették a Dunamenti Erőművet és a Magyar Telekommal közösen is árulnak gázt, illetve a Mol-lal együtt benne vannak egy orosz-ukrán gázolajvezeték működtetésében is.

A MET-ről azt tartják az energetikai piacon, hogy remek politikai kapcsolatokkal bír, még a Mol-os kötődésen túl is. Éppen ezért okozott nagy meglepetést üzleti körökben, hogy az energetikában eddig járatlan Mészáros Lőrinc is érdeklődik a Mátrai Erőmű iránt, versenyben a MET-tel. 

Lehetséges volna, hogy Orbán Viktor újra akarja osztani ezt a piacot is, nehogy a Mol-os erőtér elbízza magát? - ezt a kérdést latolgatják ezekben a napokban az energetikai világban jártasak. Tovább egyszerűsítve a gondolatmenetet, a kérdés úgy hangzik, hogy akar-e Orbán Viktor borsot törni Hernádi Zsolt és Csányi Sándor orra alá. (Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor pedig az igazgatóság alelnöke.)

Mészáros a Molt piszkálhatja?

Az elmúlt években többször is felmerült az igény a kormány körül, hogy a Mol (és a vele szoros szövetségben lévő OTP-csoport) ellen fel kellene építeni egy másik energetikai (és pénzügyi) óriást, hogy ne összpontosuljon túl nagy hatalom ott, ahol Orbán Viktor csak részben képes kézben tartani a helyzetet.

Amikor még Simicska Lajos befolyása érvényesült a fejlesztési tárcánál (2010-14), akkor az MVM volt a kiszemelt rivális. Ám ahogy Simicska kikerült a politikai hatalom közeléből, az MVM is új vezetést kapott, olyat, amivel a Mol is teljesen ki volt békülve.

A következő építkezés ezután a Lázár János vezette Miniszterelnökségen indult, annak a Németh Lászlóné államtitkárnak a felügyeletével, aki korábban fejlesztési miniszterként még az MVM helyzetbe hozásán dolgozott. Az új projekt a nemzeti közműholding (ENKSZ) lett. 

Tavaly nyáron viszont Orbán Viktor megszüntette annak a lehetőségét, hogy ebből a cégből önálló erőtér fejlődjön az energetikában. Némethné nyugdíjba kényszerült, a cég politikai felügyeletét pedig elvették Lázár Jánostól, és Seszták Miklós fejlesztési miniszter alá helyezték. Idén januárban félig beolvasztották az ENKSZ-t az MVM-be, és a piacon az is terjedt, hogy a holding infrastruktúrájának egy jelentős része a Mol-hoz kerülhet majd. Lázár kiütése az energetikából arra utalt, hogy a Mol-os lobbi teljes győzelmet aratott. (Ezzel párhuzamosan a takarékszövetkezetek is Seszták alá kerültek, szintén Lázár János pozícióit gyengítve, és ez a fordulat pedig Csányi Sándor elvárásainak felelhetett meg.) Úgy tűnt, hogy az állam már nem egyengeti Hernádi és Csányi riválisainak az útját.

De ha most Mészáros Lőrinc beszáll az energetikába, akkor egy teljesen új, a miniszterelnökhöz szorosan kötődő erőtér jöhet létre, és ezt többen is úgy értékelik a piacon, hogy a miniszterelnök megint odarakna egy ellensúlyt a Mol mellé. 

Az egyetlen külföldi érdeklődő is komoly játékos

A prágai központú EP Holding a negyedik érdeklődő. Ez a cég a legnagyobb távhőszolgáltató Csehországban, továbbá bányái és erőművei vannak Németországban, Lengyelországban és Olaszországban is, megjelent a közelmúltban Nagy-Britanniában, és nagyon komoly pozíciói vannak a szlovák földgáz- és árampiacon is. Magyarországon is megvetették már a lábukat, amikor 2015-ben megvásárolták az elsősorban távhőben érdekelt Budapesti Erőművet (ami valójában három fővárosi erőművet jelent). 

A céget az energetikai piacon általában „orosz érdekeknek megfelelően működő” vállalatnak tartják, leginkább arra alapozva, hogy tulajdonosaik annak a Szlovákián átmenő gázvezetéknek is, amin keresztül az EU-ba érkező orosz gáz egy igen jelentős része áramlik.

A politika csak elvben nem szólhat bele

Elvben a magyar államnak nincs befolyása arra, hogy a németek kinek adják el a Mátrai Erőművet, azonban az RWE-nek vannak még magyarországi érdekeltségei, így nem teljesen mindegy a cégnek, hogy milyen lesz az együttműködés a politikával később sem.