A Shell üzleti tervét egy bíróság írná felül, mert nem elég klímabarát, míg az ExxonMobil vezetésének akaratát aktivista kisbefektetők verték le az éves közgyűlésen.
Leállnak a lignit elégetésével.
A cél érezhetően az, hogy a befektetők biztosítsák a projektek előrehaladását azután is, hogy Joe Biden megválasztott elnök hivatalba lép.
Az FSZB kihallgatta többek között a minisztériumhoz tartozó Oroszországi Energetikai Ügynökség vezérigazgató-helyettesét, Igor Kozsuhovszkijt is.
Lehetőségeket látnak magyar és a környező piacokon való együttműködésben is.
Egy szingapúri hátterű cég a vevő.
A Roszatom mellett a GE, a kínai állami nukleáris konszern és a Framatome francia atomerőmű-építő vállalat indul. A bolgár kormány nem ajánl fel állami garanciákat, és nem köt hosszú távú megállapodást az előállított elektromos energia felvásárlására.
A listát Svédország vezeti a megújuló energia 53,8 százalékos részarányával.
A felcsúti tycoon az energetikai bizniszben is beindult.
Együtt fejlesztik az iráni olaj- és gázmezőket.
A Rosznyefty szombaton jelezte, hogy ők nagyon szívesen bevásárolnák magukat a horvát olajtársaságba.
300-900 milliárd forintnak megfelelő dollárra pályáztak, de a Fehér Házban úgy látták, kidobott pénz.
A magyar napenergia-piac szereplői viszont óvatosan optimisták, mert amíg 2014-ben és 2015-ben is megduplázódott az éves piacméret, addig az energiahivatal szerint 2016-ban harmadával csökkent az előző évhez képest.
Megvenné a Mátrai Erőművet és a hozzá tartozó lignitbányát. Különösen izgalmassá teszi a helyzetet, hogy a MET és az állami MVM is pályázik rá.
A kormány szerint rondák, és egyébként se fúj mindig a szél.