Múlt héten Ukrajna bejelentette: leállítja a Barátság kőolajvezetéken az orosz Lukoil tranzitját Szlovákia és Magyarország felé. A lépés azt jelentheti – hogy miért az óvatos megfogalmazás, arra mindjárt visszatérek –, hogy ez a két ország mostantól nem kap olajat az orosz szállítások egyik legjelentősebb, 20-25 százalékos súlyú szereplőjétől.

A döntés nyomán a Politico a hétvégén arról írt a lengyel OSW elemző intézet kutatójára, Ilona Gizinskára hivatkozva, hogy Magyarország heteken belül egekbe kúszó energiaárakkal és áramhiánnyal nézhet szembe, ha nem talál megoldást a problémára. Gizinska szerint az ukrán intézkedések elsősorban Magyarországon teremthetnek nagyon súlyos helyzetet.

„Ez nem olajszakmai ügy, hanem politikai ügy, de nekem az a megérzésem, bár erről a Mol semmit nem kommunikált, hogy az olaj most is ugyanúgy folyik a vezetékekben, mint egy héttel vagy egy hónappal ezelőtt” – mondta kérdésünkre Pletser Tamás, az Erste energiapiaci elemzője. Pletser a Politico cikkében szereplő elemzői véleményt is egyfajta vészforgatókönyvnek tartja, bár azt elismeri, hogy egy ilyen ukrán lépésnek jelentős hatása lehetne az árakra – feltéve, ha tényleg sikerül beavatkozniuk az olajtranzitba, vagyis leállítani azt, vagy a mennyiségét csökkenteni.

Az első kérdés eleve az, hogy érdekük-e az ukránoknak egy ilyen lépés. Vannak vélemények, amelyek szerint Kijev a bejelentett intézkedéssel maga alatt is vágja a fát. Egyfelől azért, mert kiesne a tranzitdíj, másfelől azért, mert a Mol által finomított olaj egy része visszamegy Ukrajnába. Pletser szerint az ukránok tranzitdíjbevétele már nem jelentős összeg, mostanra az egymilliárd dollárt sem éri el, a finomított olajat pedig így is, úgy is megvásárolják. „Ez nem jótékonysági dolog, ez nagyon kemény üzlet, a Molnak és a közvetítőnek is súlyos nyereséget hoz, és ha a Mol tengeri olajat vásárol, akkor majd azt adja el finomítva az ukránoknak”.

Szóval a tranzit részleges leállítása nem okozna súlyos károkat Ukrajnának. A dolog azonban ennél összetettebb.